Civilekre vadászva: a palesztin fegyveresek bűncselekményei

„Az országok vezetőinek bizonyítaniuk kell elkötelezettségüket a nemzetközi igazságszolgáltatás iránt azért, hogy valódi elszámoltathatóságot biztosítsanak a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtás áldozatai számára mind Izraelben, mind a megszállt palesztin területeken élők esetében – jelentette ki az Amnesty International a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) közgyűlésének nemrégiben lezárult hágai ülése után. 

„A nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer támadás alatt áll, és a léte került veszélybe. Mi sem mutatja jobban a rendszer válságát, mint Izrael és a megszállt palesztin területek esete. Az államoknak bizonyítaniuk kell elkötelezettségüket a nemzetközi igazságszolgáltatás iránt azáltal, hogy támogatják az NBB-hez hasonló intézményeket, és megerősítik azokat abban, hogy a nemzetközi jogsértések elkövetőit felelősségre vonhassák” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára. 

Az Amnesty International korábbi kutatásaiban bemutatta, hogy az izraeli hatóságok a tűzszünet ellenére továbbra is népirtást követnek el Gázában, a jelenlegi apartheid-rendszer pedig emberiesség elleni bűncselekménynek minősül. Ma megjelent átfogó jelentésében az Amnesty pedig a Hamász és más fegyveres palesztin szervezetek által 2023. október 7-én indított támadások során és azok után elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgálta. 

„A világ vezetői üdvözölték az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt havi határozatát, amely egy Gázára vonatkozó tervet mutatott be a tartós béke megteremtésének alapjaként. Az évtizedek óta zajló bűncselekményeket azonban nem lehet szőnyeg alá söpörni olyan megállapodásokkal, amelyek figyelmen kívül hagyják a felelősségre vonást, és amelyek ezzel csak az igazságtalanság érzését erősítik. Az igazság, az igazságosság és a jóvátétel lehetnek csak a tartós béke alapjai” – mondta Agnès Callamard. 

„Az Amnesty felhívja az Izraelben és a megszállt palesztin területeken élőket, valamint az ENSZ Biztonsági Tanács határozata nyilvánvaló hiányosságai miatt aggódó nemzetközi közösséget, hogy dolgozzanak ki és köteleződjenek el egy, az igazságszolgáltatást és jóvátételt előtérbe helyező terv mellett. Ennek véget kell vetnie az izraeli hatóságok népirtásának, az apartheid-rendszernek és a palesztin területek jogellenes megszállásának, és egyben foglalkoznia kell a Hamász és más palesztin fegyveres szervezetek által elkövetett nemzetközi jogsértésekkel is.” 

A hatékony és érdemi igazságszolgáltatás elérése, valamint az erőszak ördögi körének megtörése érdekében egy ilyen tervnek az igazságszolgáltatás intézményeinek és a nemzetközi eljárások használatán kell alapulnia. 

Az Amnesty szerint az izraeli és palesztin elkövetők bűncselekményeit úgy kell kivizsgálnia a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, hogy az eljárás szabadon, bármiféle beavatkozás nélkül történhessen, a vizsgálók és más igazságszolgáltatási szereplők teljes hozzáférésével. A vizsgálatoknak figyelembe kell venniük az izraeli hatóságok által fenntartott apartheidet és az elkövetett népirtást, valamint a palesztin fegyveres szervezetek által 2023. október 7-i támadások előtt, azok során és után elkövetett bűncselekményeket abból a célból, hogy minden elkövető bíróság elé álljon, beleértve a legmagasabb rangú felelősöket is. 

A tervnek köteleznie kell az államokat, hogy támogassák és teljes mértékben együttműködjenek az olyan szervekkel, mint az ENSZ vizsgálóbizottsága és a Nemzetközi Büntetőbíróság. Végre kell hajtaniuk az NBB elfogatóparancsait, és meg kell tenniük minden szükséges lépést a nemzetközi jogot sértő intézkedéseket évtizedek óta dokumentáló és az áldozatokat képviselő palesztin emberi jogi szervezetekre kiszabott szankciók és korlátozások feloldásáért. 

A nemzetközi eljárásokkal párhuzamosan az államok új, az igazságosságot alapul vevő békefolyamatot indíthatnak el azzal, hogy hazai, illetve a területükön kívülre nyúló büntető joghatóságot gyakorolnak a megszállt palesztin területeken és Izraelben elkövetett nemzetközi bűncselekmények esetében. 

„Az Izraelben és a megszállt palesztin területeken elkövetett bűncselekmények áldozatainak valódi igazságszolgáltatást kell nyújtani. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a tetteseket bíróság elé állítják és elítélik, hanem azt is, hogy megfelelő és hatékony jogorvoslatot biztosítanak, illetve garanciákat nyújtanak a megismétlődés elkerülésére. Ezek a lépések elengedhetetlenek a tartós béke és biztonság eléréséhez” – mondta Agnès Callamard. 

Az izraeli hatóságok által elkövetett népirtás, apartheid és megszállás 

Két hónappal a tűzszünet kihirdetése és az összes élő izraeli túsz szabadon bocsátása után továbbra is folytatódik az izraeli hatóságok palesztinok elleni népirtása a megszállt Gázai övezetben: szándékosan olyan életkörülményeket teremtenek számukra, amelyek a palesztinok fizikai megsemmisüléséhez vezetnek. 

Az Amnesty International egy korábbi kutatása rámutatott, hogy a népirtás továbbra is folytatódik. A jelentésben helyiek, egészségügyi és humanitárius dolgozók beszámolói világítanak rá a tarthatatlan körülményekre Gázában. Bár az izraeli támadások intenzitása csökkent, és bizonyos korlátozó intézkedések is enyhültek, érdemi változás nem történt a palesztinokra kényszerített körülményekben. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy a népirtásra irányuló szándék megváltozott volna. 

Az október 9-én kihirdetett fegyverszünet kezdete óta legalább 370 ember, köztük 140 gyermek halt meg az izraeli támadásokban. A körülmények mérsékelt javulása ellenére megállapítható, hogy a több mint két éve tartó népirtás részeként Izrael szándékosan éheztette a palesztin civileket, korlátozta a humanitárius segélyek bejutását, beleértve az egészségügyi segélyeket és a létfontosságú civil infrastruktúra helyreállításához szükséges felszereléseket. A gázai lakosok többször kényszerültek elhagyni otthonaikat, ami súlyosbította az amúgy is katasztrofális körülményeket. A népirtás kezdete óta több mint 70 000 palesztin halt meg, és több mint 200 000 sérült meg, sokan közülük súlyosan. 

Továbbra is fennáll annak a reális valószínűsége, hogy a jelenlegi körülmények a gázai palesztinok megsemmisüléséhez vezethetnek. Az izraeli hatóságok egyelőre semmi jelét nem adták, hogy a szándékuk megváltozott volna, hiszen: 

• figyelmen kívül hagyták a Nemzetközi Bíróság három kötelező erejű határozatát; 

• nem vizsgálták ki és nem állították bíróság elé azokat, akik népirtás elkövetésével gyanúsíthatóak; 

• és nem vonták felelősségre azokat a politikusokat és tisztviselőket sem, akik népirtásra felszólító kijelentéseket tettek. 

Továbbra is hatalmon vannak a népirtás megszervezéséért és elkövetéséért felelős izraeli vezetők, gyakorlatilag szabad kezet kapva a további jogsértésekhez. 

A palesztinok elleni népirtást az tette lehetővé, hogy az apartheidet, az emberség elleni bűncselekményeket és a jogellenes megszállást gyakorlatilag teljes büntetlenség mellett követhették el. 

„Az apartheid és a jogellenes megszállás közepette Izrael szándékosan okozott tömeges éhezést, példátlan vérontást, apokaliptikus mértékű pusztítást, tömeges üldözést, és szándékosan lehetetlenítette el a humanitárius segítségnyújtást. Mindezek a jelenleg is zajló népirtás elemei” – mondta Agnès Callamard. 

Kelet-Jeruzsálemet is beleértve Ciszjordániában az izrael hatóságok kegyetlen apartheid rendszere és jogellenes megszállása súlyos áldozatokat követelt. A katonai műveletek, beleértve a légitámadásokat, legalább 995 palesztin, köztük legalább 219 gyermek életét követelték, több tízezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására, hatalmas károkat okoztak a létfontosságú lakóépületekben és mezőgazdasági területeken. Az elmúlt két évet az izraeli állam által támogatott telepesek támadásainak erősödése jellemezte, amely újabb palesztinok megöléséhez, megsebesüléséhez és elüldözéséhez vezetett. Az OCHA (az ENSZ humanitárius irodája) 2025 januárja óta több mint 1600 olyan izraeli telepesek általi támadást dokumentált, amelyek áldozatokat és/vagy anyagi károkat okoztak. A “C” területen élő (ez a teljesen izraeli kontroll alatt lévő megszállt ciszjordániai terület) palesztin pásztorközösségek különösen érintettek ebben a könyörtelen, államilag támogatott erőszakhullámban. A nemzetközi tiltakozás és a más államok által egyes telepesek és telepes szervezetek ellen hozott korlátozó intézkedések ellenére az erőszak tovább növekszik az izraeli kormány támogatásának és a telepesek gyakorlatilag teljes büntetlenségnek köszönhetően. 

A Trump-béketerv egy újabb elhibázott kezdeményezés, mert olyan „megoldásokat” javasol, amelyek semmibe veszik a nemzetközi jog előírásait, és hallgatólagosan jutalmazzák az izraeli államot a törvénytelen megszállásért, az illegális telepekért és apartheid rendszerért, amelyekből a palesztinok ellen elkövetett folyamatos atrocitások erednek. 

A jelenlegi fegyverszünet során megállapított feltételek tovább erősítik az apartheid rendszert, jogellenes megszállását és az igazságtalanságokat. Az Izrael által Gázában létrehozott „biztonsági övezet” a jogellenes megszállás állandósulását jelenti, és megfosztja a palesztinokat a legtermékenyebb földjeiktől. Emellett állandósítja az Izrael apartheid rendszerét jellemző területi felaprózódást, mivel nem biztosítja a palesztinok szabad mozgását a megszállt területek többi részeire. 

Büntetlenséget élveznek továbbá azok az izraeli erők, amelyek felelősek a palesztinok önkényes letartóztatásáért, erőszakos eltüntetéséért és a foglyok szisztematikus kínzásáért. Az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságának legutóbbi jelentésében „szervezett és széles körű kínzás és bántalmazás de facto állami politikájáról” számolt be, amely „2023. október 7. óta tovább fokozódott”, és komoly aggodalmát fejezte ki „a férfi és női palesztin fogvatartottak kínzásnak és bántalmazásnak minősülő szexuális bántalmazásával kapcsolatos széles körben elterjedt vádak miatt”. 

„Az, hogy a nemzetközi közösség szándékosan tétlen maradt az izraeli hatóságok felelősségre vonásában, valamint az, hogy nem kényszerítette Izraelt az ENSZ eljárások és az emberi jogi szervezetek ajánlásainak betartására, megerősítette Izrael jogellenes megszállását és apartheid-rendszerét, illetve közvetlenül lehetővé tette a mai napig tartó népirtást Gázában” – mondta Agnès Callamard. 

A Hamász és más fegyveres csoportok által elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények  

A palesztin fegyveres szervezetek által elkövetett bűncselekményekért való felelősségre vonás szintén elengedhetetlen a tartós békéhez. Több mint két évvel a Hamász által vezetett 2023. október 7-i támadások után Izrael déli részén még mindig kerülnek elő újabb bizonyítékok az általuk elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. A támadások túlélői, köztük a túszok és családtagjaik továbbra is idézik fel saját élményeiket, miközben igazságszolgáltatást és jóvátételt követelnek. 

A ma megjelent kutatás dokumentálja, hogy az Al-Kasszám Brigádok (a Hamász katonai szárnya) és más palesztin fegyveres szervezetek hogyan követtek el háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket az Izrael déli részén végrehajtott támadásuk során, valamint a Gázában fogva tartott túszokkal szemben. 

2023. október 7-én hajnalban a Hamász erői és más palesztin fegyveres csoportok összehangolt támadást hajtottak végre, amelynek célpontjai többnyire civilek voltak. Körülbelül 1200 ember halt meg, közülük több mint 800 civil, akik között 36 gyermek is volt. Az áldozatok elsősorban zsidó izraeliek voltak, de voltak beduin izraeliek, valamint számos külföldi munkavállaló, diák és menedékkérő is. A pusztításban több mint 4000 ember megsebesült, és több száz otthon és épület vált lakhatatlanná. 

A támadás mintázatának, a bizonyítékoknak és a harcosok közötti kommunikáció tartalmának, valamint a Hamász és más fegyveres szervezetek nyilatkozatainak elemzése alapján az Amnesty megállapította, hogy ezeket a bűncselekményeket a civil lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részeként követték el. A jelentés megállapította, hogy a fegyvereseket arra utasították, hogy civileket célzó támadásokat hajtsanak végre. 

„Kutatásunk megerősíti, hogy a Hamász és más palesztin fegyveres szervezetek által 2023. október 7-én elkövetett támadások során, valamint az általuk elfogott és túszul ejtett emberekkel szemben elkövetett bűncselekmények a civil lakosság ellen irányuló szisztematikus és széles körű támadás részei voltak, és emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek” – mondta Agnès Callamard. 

„A Hamász és más palesztin fegyveres csoportok iszonytató módon semmibe vették az emberi életet. Szándékosan és szisztematikusan civileket vettek célba otthonaikban és egy zenei fesztiválon, ami háborús bűncselekménynek minősül. Szándékosan megöltek több száz civilt, lőfegyverekkel és gránátokkal csalogattak ki rettegő embereket, köztük kisgyermekes családokat biztonságos óvóhelyeikről és rejtekhelyeikről, vagy éppen menekülés közben támadták meg őket. A kutatás további bizonyítékot mutat be arra vonatkozóan, hogy egyes palesztin támadók a támadás során megverték vagy szexuálisan bántalmazták az áldozataikat, illetve meggyalázták a holttesteket.” 

A Hamász azt állította, hogy az emberei nem vettek részt civilek meggyilkolásában, elrablásában vagy bántalmazásában a 2023. október 7-i támadások során, és hogy sok áldozatot izraeli katonák öltek meg. Az Amnesty videók, tanúvallomások és további bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy bár néhány civilt valóban az izraeli erők öltek meg, amikor megpróbálták visszaverni a palesztin fegyveresek támadását, az emberek túlnyomó többségét palesztin harcosok szándékosan ölték meg a katonai célpontoktól távol eső helyszíneken. A palesztin támadók, beleértve a Hamász erőit is, szintén felelősek voltak civilek elrablásáért, valamint a foglyul ejtett emberek fizikai, szexuális és lelki bántalmazásáért. 

További 251 embert – többségükben civileket, köztük időseket és kisgyerekeket – túszul ejtettek és elhurcoltak Gázába. Többségüket élve fogták el és tartották fogságban, de 36 holttestet is magukkal vittek Izraelből. A túszokat hetekig, hónapokig, egyes esetekben több mint két évig tartották fogva. Néhány élve visszatért túsz az Amnesty Internationalnek közvetlenül vagy nyilvános fórumokon arról számolt be, hogy fogságuk egy részében vagy egészében földalatti alagutakban láncra verve tartották őket, és súlyos erőszaknak, nélkülözésnek és pszichológiai bántalmazásnak, többek között kivégzéssel való fenyegetésnek voltak kitéve. Néhányan szexuális erőszaknak, többek között erőszakos közösülésnek, kényszerházassággal vagy kényszerű meztelenséggel való fenyegetésnek voltak kitéve. Legalább hat túszt megöltek fogvatartóik. 

Az Amnesty International 70 emberrel készített interjút, köztük 17 olyannal, akik túlélték a 2023. október 7-i támadásokat, áldozatok családtagjaival, törvényszéki szakértőkkel, orvosokkal, ügyvédekkel, újságírókkal és kutatókkal. Az Amnesty kutatói felkeresték a támadások helyszíneinek egy részét, és több mint 350 videót és fényképet vizsgáltak át a támadások helyszíneiről és a Gázában fogva tartott emberekről. 

Az Amnesty International vizsgálata megállapította, hogy a Hamász és más palesztin fegyveres szervezetek emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el, köztük „emberölést”, „kiirtást”, „a nemzetközi jog alapvető szabályait sértő bebörtönzést vagy más súlyos fizikai szabadságtól való megfosztást”, „erőszakos eltűntetés”, „kínzást”, „erőszakos közösülést… vagy más, hasonló súlyosságú szexuális erőszakot” és „egyéb embertelen cselekményeket”. 

„Soha semmilyen körülmények között nem adhatnak mentességet ezekre a szörnyűségekre az izraeli hatóságok palesztinok ellen elkövetett jogsértései, köztük a több évtizedes jogellenes megszállás, az apartheid és a Gázában folyó népirtás. Semmi sem menti fel a palesztin fegyveres csoportokat a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeik alól. A palesztin fegyveresek által a 2023. október 7-i támadások során elkövetett jogsértéseket annak kell nevezni és akként kell megítélni, amelyek valójában: háborús és emberiesség elleni bűncselekmények. A Hamásznak azonnal és feltételek nélkül vissza kell adnia a támadások során meghaltak még Gázában lévő holttesteit” – mondta Agnès Callamard. 

Az elmúlt hetekben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette egy bizottság felállítását, amelynek feladata a 2023. október 7-i támadásokkal kapcsolatos kormányzati döntések vizsgálata lesz. Ez a lépés azonban széles körű kritikát váltott ki, többek között a támadások túlélőitől és a családtagjaiktól, mivel nem független és nem követi a bírók által vezetett vizsgálóbizottságok korábbi gyakorlatát. 

A palesztin hatóságoknak nyilvánosan el kell ismerniük és el kell ítélniük a fegyveres szervezetek által elkövetett súlyos nemzetközi jogsértéseket. Emellett független, pártatlan és hatékony vizsgálatokat kell lefolytatniuk a jogsértések és bűncselekmények gyanúsítottjainak azonosítása érdekében, és teljes mértékben együtt kell működniük a nemzetközi vizsgálatokkal. 

Nemzetközi igazságszolgáltatásra van szükség minden áldozat számára  

A Nemzetközi Büntetőbíróság „palesztin helyzettel” kapcsolatos nyomozása, valamint Netanjahu miniszterelnök és Gallant volt védelmi miniszter ellen kiadott elfogatóparancsok a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjaiban továbbra is kritikus fontosságúak. 

A magas rangú izraeli politikusok és tisztviselők felelősségre vonása elengedhetetlen lépés a gázai népirtás leállításában, a nemzetközi jogba vetett bizalom helyreállításában, illetve abban, hogy a jogsértések áldozatai hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz és jóvátételt kaphassanak. 

Az NBB-nek továbbra is folytatnia kell a palesztin fegyveres szervezetek által 2023. október 7-i támadások előtt, során és után elkövetett bűncselekmények kivizsgálását annak érdekében, hogy az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsított embereket bíróság elé állítsák. 

„A felelősségre vonás nem alku tárgya. A nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek bíróság elé kell állniuk, és az általuk képviselt intézményeknek el kell kötelezniük magukat az emberi jogokon és a nemzetközi szabályokon alapuló új működés mellett, többek között olyan jogszabályok elfogadásával, amelyek megakadályozzák a jogsértések megismétlődését” – mondta Agnès Callamard. 

„Minden félnek el kell ismernie felelősségét, és együtt kell működnie a nemzetközi szervekkel és igazságszolgáltatási mechanizmusokkal, például az ENSZ vizsgálóbizottságával és a Nemzetközi Büntetőbírósággal, végrehajtva azok ajánlásait, és lehetővé téve számukra a felelősségre vonáshoz szükséges bizonyítékok gyűjtését, megőrzését és elemzését. Az áldozatokat meg kell hallgatni, érdemi jogorvoslatot és jóvátételt kell biztosítani számukra. Az igazság és az igazságosság biztosítása nélkül nem lesz tartós béke.”