Mivel a rendőrség, majd a Kúria döntése miatt a négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – nem tarthatott a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége érdekében felvonulást, a szervezők most az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.
A kérelmezők közügyekkel foglalkozó szervezetekként fel akarták hívni a figyelmet az LMBTQI emberek jogainak megsértésére, illetve a gyülekezési jog önkényes korlátozásának jogellenességére. A rendőrség megtiltotta a gyűlést, végül a Kúria egy majd egy hónapig húzódó eljárásban június 20-án helybenhagyta ezt a döntést, és az idő rövidségére hivatkozva arra sem volt hajlandó, hogy az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához forduljon alapjogi vizsgálat érdekében.
A szervezők most arra kérik a strasbourgi bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy a magyar hatóságok megsértették a békés gyülekezéshez való jogot, illetve a diszkrimináció tilalmát. A jogvédők az Alkotmánybírósághoz is beadvánnyal fordultak, de mivel az már régóta nem látja el alkotmányos feladatát az alapvető jogok védelme területén, ezért fontosnak tartották, hogy minél előbb egy a magyar kormánytól független bíróság elé kerüljön az ügy.
A jogvédő szervezetek felvonulásának megtiltása nem volt jogszerű, mert a módosított gyülekezési törvény, illetve annak alapjául szolgáló homofób és transzfób propagandatörvény rendelkezései homályosak és pontatlanok, ami sérti a jogbiztonságot. A gyűlés megtiltásának nem volt legitim célja, hiszen az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint sem lehet a “gyermekek védelmére” hivatkozni az ilyen gyűlések betiltásakor, ugyanis semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy az LMBTQI emberek helyzetéről és jogairól való nyilvános beszéd ártana a gyermekeknek. A jogvédő szervezetek szerint a tiltás nem volt arányos, korlátozta a demokratikus vitát, és mivel kizárólagos oka a szexuális és nemi kisebbségek melletti kiállás volt, ezért sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is.
A gyülekezési jog önkényes korlátozásával tavasszal a kormánypárti többség új szintre emelte a szexuális és nemi kisebbségek elleni évek óta zajló gyűlöletkampányát. Dacára a fenyegetéseknek, idén rekordszámú ember vett részt a Budapest és a Pécs Pride-on is, egyértelműen megmutatva, hogy egy olyan országban akarnak élni, ahol bárki szabadon elmondhatja a véleményét, és a gyülekezés szabadsága nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog. Mivel a kormánypárti többség nem hajlandó ezt a szabadságot garantálni az embereknek, ezért nincs más választás, mint nemzetközi fórumok bevonásával érvényt szerezni a jogainknak, és elérni, hogy mindenki szabadon és félelem nélkül állhasson ki a számára fontos ügyek mellett.