Egyre több civil szenved és hal meg Iránban és Izraelben a június 13. óta zajló háborúban. Mivel a konfliktus további eszkalációjának veszélye is fennáll, az Amnesty International felszólítja mindkét ország vezetését, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogi kötelezettségeiket, és védjék meg a civileket.
Június 16-án az iráni kormány szóvivője arról számolt be, hogy az izraeli támadások legalább 224 ember (köztük 74 nő és gyermek) életét követelték, az nem derült ki, közülük hányan voltak civilek. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint 1800 ember megsebesült.
Izraelben az hadsereg jelentése szerint az iráni támadások legalább 24 civil (köztük nők és gyermekek életét) követelték, közel 600-an pedig megsebesültek.
„Mivel a halálesetek és a sérültek száma is tovább emelkedik, az Amnesty International felszólítja mindkét felet, hogy gondoskodjanak arról, hogy ne a két ország civil lakossága fizesse meg a katonai akciók árát” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
A harcok további eszkalálódása pusztító következményekkel járhat a régióban és azon túl élő civil lakosságra nézve. A további szenvedések megelőzése kell, hogy prioritás legyen, nem pedig katonai vagy geopolitikai célok elérése.
Az izraeli és az iráni hatóságok ismételten bizonyították, hogy teljes mértékben semmibe veszik a nemzetközi emberi és humanitárius jogi előírásokat, és büntetlenül követnek el súlyos nemzetközi bűncselekményeket.
Nem szabad hagyni, hogy Izrael a katonai eszkalációt használja arra, hogy elterelje a figyelmet a Gázai övezetben folytatott népirtásról, a palesztin területek illegális megszállásáról és a fennálló apartheid rendszerről.
Ahogyan a nemzetközi közösség nem hagyhatja szó nélkül az iráni hatóságok által évtizedek óta elkövetett nemzetközi jogba ütköző bűncselekményeket, amelyekkel elsősorban a saját, de más országok, így Izrael lakóinak okoznak mérhetetlen szenvedést.
A nemzetközi humanitárius jog előírásai szerint a feleknek minden lehetséges óvintézkedést meg kell tenniük a civilek megkímélése, a szenvedéseik és veszteségeik minimalizálása érdekében. A nemzetközi jog szigorúan tiltja a civilek és civil célpontok elleni támadásokat, valamint azokat a támadásokat, amelyek nem tesznek különbséget katonai és civil célpontok között.
Ezért a rendkívül pontatlan és nagy robbanófejjel ellátott, nagy területet érintő fegyverek, például a ballisztikus rakéták soha nem használhatók civilek által sűrűn lakott területeken. Tilos továbbá az olyan katonai célpontok elleni támadás, amelyek aránytalan civil áldozatokkal vagy civil célpontok megsemmisítésével járhatnak együtt.
Izraelben az eddigi leghalálosabb incidens június 15-én történt, amikor Tel-Aviv déli részén, Bat Yam városában nyolc ember, köztük három gyermek halt meg.
Iránban június 15-én legalább 12 ember, köztük gyermekek és egy terhes nő halt meg egy támadásban a teheráni Tajrish téren.
A katonai eszkaláció árnyékában az izraeli hatóságok folytatják a palesztinok erőszakos elüldözését és éheztetésüket a megszállt Gázai övezetben. Teljesen lezárták Ciszjordániát, ahol a kormány által támogatott telepesek erőszakos cselekményei tovább fokozódnak, tovább erősítve az illegális megszállás és apartheid rendszerét.
Eközben az iráni hatóságok Izrael támadásaira az internet-hozzáférés korlátozásával, újságírók és ellenzékiek letartóztatásával reagáltak. Szigorították a foglyok külvilággal való kommunikációját is, beleértve a bombázások helyszínei közelében lévő börtönökben fogvatartottakat is. Június 16-án az iráni hatóságok kivégeztek egy férfit, akit Izraelnek való kémkedéssel vádoltak, ami komoly aggodalmat kelt a hasonló vádakkal halálra ítélt többi ember sorsával kapcsolatban. A hatóságoknak azonnal szabadon kell engedniük az összes emberi jogi aktivistát és más önkényesen fogva tartott személyt, és biztonságba kell helyezniük a többi foglyot az izraeli támadásoknak kitett helyekről.
Vészjósló és félelemkeltő „figyelmeztetések”
Az elmúlt három napban izraeli tisztviselők, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök, Israel Katz védelmi miniszter és Kamal Pinchasi, az izraeli hadsereg perzsa nyelvű szóvivője riasztó fenyegetéseket, illetve túlságosan általános evakuálási figyelmeztetéseket adtak ki több millió civilnek Teheránban, egy 10 milliós nagyváros lakóinak. Egyes esetekben a figyelmeztetéseket az éjszaka közepén adták ki, és az sem volt világos, hogy Teherán városára vagy Teherán tartományra vonatkoznak-e.
Június 16-án Israel Katz védelmi miniszter az X-en azzal fenyegetőzött, hogy „Teherán lakói kénytelenek lesznek megfizetni az árát” az iráni hatóságok tetteinek. Órákkal később az izraeli hadsereg perzsa nyelvű szóvivője egy videóban, amelyen nem voltak egyértelműen jelölve a veszélyes zónák, arra figyelmeztette a civileket, hogy hagyják el Teherán harmadik kerületét, amely körülbelül 30 négyzetkilométer területen fekszik és több mint 350 000 embernek ad otthont. A felvétel egy térképet is tartalmazott, amelyen jelölve voltak a civilek számára veszélyes zónák, de nem jelölte egyértelműen a célpontokat, ahogy a robbanásoknak és a repeszeknek kitett területeket sem, így a lakosok nem tudták, mely területeket kell elkerülniük. Iráni civil szervezetek később újra közzétették a térképet, amelyen a határokat és a helyszíneket már egyértelműen jelölték.
A június 16-i „evakuálási” figyelmeztetések előtt az izraeli hadsereg egy másik, túlságosan általános figyelmeztetést adott ki perzsa nyelven, amelyben az ország egész területén arra utasította az embereket, hogy „azonnal hagyják el a fegyvergyártó és az azok kiegészítő létesítményeit”. A nyilatkozat pánikot és zavart keltett az emberek körében, mivel a katonai létesítmények helyét a lakosság nem ismeri, és nem adtak egyértelmű útmutatást arra vonatkozóan, hogy a civilek hol lesznek biztonságban.
Az evakuálási figyelmeztetések, még ha részletesek és hatékonyak is, nem mentesítik Izraelt a nemzetközi humanitárius jogi kötelezettségei alól. Nem támadhatnak bármit és bárhogy még azokban az övezezekben sem, amelyekre figyelmeztetést adtak ki. Több millió ember nem tud elmenekülni Teheránból: nincs hova menniük, a mozgásukban korlátozottak, fogyatékossággal élnek, az utak pedig el vannak torlaszolva és üzemanyaghiány van. Izraelnek kötelessége minden lehetséges óvintézkedést megtenni, hogy minimálisra csökkentsék a civilek szenvedésének mértékét.
Június 17-én teheráni idő szerint kora reggel Donald Trump amerikai elnök újabb pánikot keltett egy Truth Social bejegyzésével, amelyben kijelentette: „Mindenkinek azonnal el kell hagynia Teheránt.” Marco Rubio amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház is megismételte ezt az üzenetet, miközben a médiában olyan hírek jelentek meg, hogy az Egyesült Államok csatlakozhat az Irán elleni támadásokhoz.
Az izraeli figyelmeztetésekre reagálva az iráni állami média június 15-én arról számolt be, hogy a fegyveres erők felszólították Tel-Aviv lakóit az otthonuk elhagyására. A videóban Reza Sayed, a fegyveres erők vezérkarának szóvivője kijelentette: „Hagyják el a megszállt területeket [utalva Izraelre és a palesztin területekre], mert azok a jövőben kétségtelenül lakhatatlanná válnak számukra… Ne engedjék, hogy a bűnös rezsim emberi pajzsként használja önöket. Kerüljék a fent említett helyeket, és vegyék tudomásul, hogy még a földalatti menedékhelyek sem nyújtanak biztonságot.”
Izraelben ezek az iráni figyelmeztetések nem váltottak ki hasonló mértékű káoszt és tömeges pánikot, elsősorban a Vaskupola védelmi rendszer és a rendelkezésre álló menedékhelyek miatt. Voltak azonban olyan esetek, amikor civilek, különösen izraeli palesztin állampolgárok és beduin közösségek, akik nem rendelkeznek földalatti menedékhelyekkel, mint például a palesztin Tamra városában élő Khatib család, iráni rakétatámadás következtében életüket vesztették. Izraeli jogvédő szervezetek felszólították a kormányt, hogy a nem zsidó izraeli polgárok számára is biztosítson védett helyeket.
A fegyveres konfliktusokban részt vevő felek nem fenyegethetnek erőszakkal a civil lakosság megfélemlítése céljából. Nem hivatkozhatnak a túl általános figyelmeztetésekre azzal, hogy teljesítették a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeiket. A nemzetközi humanitárius jog szerint a hatékony figyelmeztetések érdekében a feleknek egyértelmű és gyakorlati utasításokat kell adniuk a civileknek a katonai célpontoktól való eltávolodásra, ahelyett, hogy jogellenesen több millió ember tömeges menekülését követelnék. Ez a megközelítés inkább csak pánikot kelt, mint valódi védelmet biztosít a számukra.
Nincs internet
Iránban a hatóságok megszakították az internet-hozzáférést és az azonnali üzenetküldő alkalmazások működését, megakadályozva ezzel több millió ember számára a létfontosságú információkhoz való hozzáférést és a szeretteikkel való kommunikációt mind az országon belül, mind azon kívül, tovább súlyosbítva ezzel a szenvedéseiket.
„Az internet-hozzáférés elengedhetetlen az emberi jogok védelméhez, különösen fegyveres konfliktusok idején, amikor a kommunikáció megszakadása megakadályozza, hogy az biztonságos útvonalakat találjanak, életmentő forrásokhoz jussanak és tájékozottak maradjanak. Az iráni hatóságoknak haladéktalanul biztosítaniuk kell az internet és a kommunikációs szolgáltatások teljes helyreállítását az ország egész területén” – mondta Agnès Callamard.
Az izraeli hatóságok homályos biztonsági ürügyekkel vegzálnak embereket közösségi média posztokat vagy megosztott videók miatt, amelyek szerintük sértik a szigorú cenzúra szabályait.
„Az izraeli hatóságoknak tartózkodniuk kell attól, hogy a múltban alkalmazott módszerekhez hasonlóan a katonai eszkalációt újabb ürügyként használják a véleménynyilvánítás szabadság korlátozására, és aránytalanul szigorúan – többek között önkényes letartóztatásokkal – lépjenek fel az izraeli palesztinok ellen” – mondta Agnès Callamard.
Háttér
- 2025. június 13-án az izraeli hatóságok légi és dróncsapásokat indítottak iráni területek ellen. Röviddel ezután izraeli tisztviselők bejelentették, hogy az akció célja az iráni nukleáris és ballisztikus rakétaképességek, illetve az iráni katonai vezetés megsemmisítése. Az izraeli csapások akkor kezdődtek, amikor Irán és az Egyesült Államok egy új megállapodásról tárgyaltak az iráni nukleáris program és urándúsítás korlátozásáról az országot sújtó szankciók enyhítéséért cserébe.
- Az iráni hatóságok válaszként több száz rakétával és drónnal támadták Izraelt.
- Az izraeli támadások Irán több tartományát és városát sújtották, többek között Alborz, Kelet-Azerbajdzsán, Iszfahán, Fárs, Kermanshah, Hamedan, Lorestan, Ilam, Markazi, Qom, Teherán, Nyugat-Azerbajdzsán és Khorasan Razavi tartományokat.
- Az iráni támadások több izraeli várost is eltaláltak, például Tel-Avivot, Bat Yamot, Tamrát, Petah Tikvát, Bnei Brakot, Haifát és Herzliát.