Ma reggel 9 órakor kezdődött a Kúrián a hat halálos áldozattal és számos súlyos sérüléssel járó, romák ellen 2008-2009-ben elkövetett rasszista gyilkosságsorozat utolsó tárgyalása. A tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést fenntartották, további fellebbezésre nincs lehetőség.
A
négy elkövető közül a negyedrendű Csontos István elleni 13
éves fegyházbüntetés már a 2015. május 8-i másodfokú
tárgyaláson jogerőssé vált, míg három társa az életfogytig
tartó szabadságvesztést kiszabó ítélet hatályon kívül
helyezésért fellebbezett ma harmadfokon. Ezt azért tehették meg,
mert a Fővárosi Ítélőtábla egy újabb bűncselekményben
találta őket bűnösnek májusban: a besenyszögi fegyverrablás
során az elkövetők megkötözték és bezárták annak a családnak
a négy tagját, akiktől az elkövetéshez használt fegyvereket
elrabolták, ezzel megsértették személyi szabadságukat.
Az
egész napos tárgyaláson a védők és a vádlottak számos olyan
szerintük az eljárás során elkövetett szabálysértést
ismertettek, amelyekre alapozva kérték az ítélet hatályon kívül
helyezését. Ezek között voltak a bizonyítási eszközök
jogszerűtlen megszerzésére és felhasználására vonatkozóak,
illetve kétségbe vonták a különböző igazságügyi szakértők
szakvéleményeit és az első és másodfokú bíróságok bizonyos
megállapításait is.
A
háromtagú tanácsban eljáró bíróság délután három órakor
hirdette ki jogerős végzését, amely helybenhagyta a másodfokú
ítéletet: Kiss Árpád első, Kiss István másod és Pető Zsolt
harmadrendű vádlott élete végéig fegyházban marad, és soha nem
lesznek feltételesen sem szabadságra bocsáthatóak. A vádlottakat
előre kitervelten, aljas indokból, 14.
életévét be nem töltött személy és védekezésre képtelen
személy sérelmére elkövetett emberölésben, rablásban,
lőfegyverrel való visszaélésben és haditechnikai termékkel való
visszaélésben mondták ki bűnösnek. A bíró hangsúlyozta, hogy
ez az egyetlen ítélet, ami szóba jöhetett tekintettel az élet
elleni bűncselekmények súlyosságára.
Az
indokolás előtt az első és másodrendű vádlott elhagyta a
termet, azt csak Pető Zsolt hallgatta végig. A tanácselnök kifejtette, hogy megvizsgálták, az eljáró
bíróságok megszegték-e az eljárási szabályokat, és úgy
találták, hogy mind az első, mind pedig a másodfok a szabályok
maradéktalan betartásával járt el, így az ítélet hatályon
kívül helyezésére nincs lehetőség. A bíróság azt is
megállapította, hogy a nyomozás során elkövetett hibákat az
elsőfokú bíróság kijavította az eljárása során.
A
tanácselnök kiemelte az elkövetett bűncselekmények társadalomra
veszélyességét, azonban sajnos egy szót sem ejtett annak
rasszista motivációjáról. Ez különösen sajnálatos, mivel
mindkét korábbi bíróság külön kiemelte az előítéletes
elkövetést. Az Ítélőtábla például májusban egyértelművé
tette: a
rasszista emberölés elkövetőire a lehető legsúlyosabb ítélet
vár. Fontos lett volna, hogy a Kúria ma ezt az üzenetet
megerősítse, és egyértelmű üzenetet küldjön: a
gyűlölet-bűncselekményeket Magyarország hatóságai komolyan
veszik, és azokat a törvény teljes szigorával megtorolják.
Az
Amnesty International többhetes kutatást követően 2010
novemberében mutatta be az Erőszakos
támadások a romák ellen Magyarországon: Itt az idő a rasszista
indíték kivizsgálására című
jelentését.
A jelentés a rasszista alapú incidenseket tárta fel valamint a
hatóságok gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépését
vizsgálta. Ezt követően az Amnesty International Magyarország
kampány indított a gyűlölet-bűncselekmények ellen és a
jelenséggel szembeni hatékony fellépést szorgalmazva. 2012 elején
négy másik civil szervezettel megalapítottuk a
Gyűlölet-bűncselekmények
Elleni Munkacsoportot,
amelynek a célja, hogy a területen dolgozó hazai civil szervezetek
munkáját összefogva elősegítse a hatékonyabb hatósági
fellépést az előítélet motiválta bűncselekményekkel szemben.
Célunk, hogy Magyarországon a hatóságok felismerjék a
gyűlölet-bűncselekményeket, megfelelő nyomozást folytassanak,
vádat emeljenek és igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak.
