Az orosz hatóságoknak reagálniuk kell a több neves emberi jogi, köz- és politikai szereplő elleni alig leplezett fenyegetésekre, amelyek Csecsenföld politikai vezetésétől származnak.
Az
ilyen fenyegetéseket nem szabad könnyelműen kezelni. Az újságírónő
Anna Politkovszkaja meggyilkolását 2006-ban és a csecsen jogvédő,
Natalja Esztemirova elrablását és megölését 2009-ben hasonló
fenyegetések előzték meg. Ezúttal a kiválasztottak között
szerepel többek között a jogvédő Igor Kaljapin, ismert jogvédő,
Lev Ponomarev, az Echo Moskvy főszerkesztője, Alekszej Venediktov
és a politikai aktivista, Ilja Yasin.
A
fenyegetések újabb riasztó fejleményei a civil szervezetek és az
emberi jogi aktivisták folyamatos zaklatásának Oroszországban,
amelynek során egyre növekvő számú független civil szervezetet
bélyegeztek „külföldi ügynököknek”, négy szervezetet pedig
„nemkívánatosnak” tituláltak és tiltottak el az oroszországi
működéstől.
Kezdésnek
január 12-én a Csecsen Köztársaság feje Ramzan Kadirov és hozzá
közel állók tettek több agresszív nyilatkozatot azokkal
kapcsolatban, akiket a „nép” és Oroszország „ellenségeiként”
és „árulókként” írnak le. Első nyilatkozatában, egy
újságírókkal történt találkozón az Orosz Sajtó Napján,
Kadirov a „nem rendszeres ellenzék” (ellenzéki politikai
csoportok, akik nem képviseltetik magukat a parlamentben) bíróság
elé állítására szólított fel azok „felforgató tevékenysége”
miatt.
Ramzan
Kadirov nyilatkozatát számos kritika érte, különösen orosz
jogvédők és más civil és politikai aktivistáktól. Azokra, akik
nyíltan kritizálták Kadirovot, megfélemlítés és zaklatás
várt. Ella Pamfilova, az emberi jogi ombudsman volt az egyetlen
szövetségi tisztviselő, aki kritizálta a nyilatkozatot, amelyet
„értelmetlennek” és az orosz elnök számára károsnak
minősített. Azonnal kapott is egy hívást a csecsenföldi állami
duma egyik tagjától, Shamsail Saralievtől, aki követelte, hogy
kérjen elnézést Ramzan Kadirovtól. Egy helyi képviselő
Krasznojarszkban, aki elítélte a csecsen elnök megszólalását
egy a közösségi médiában közzétett bejegyzésben, sietősen
visszavonta a kritikáját és kijelentette, hogy „meggyőzte őt a
csecsen vezető hatalma”, miután felkereste őt „a csecsen nép
egy képviselője”.
Január
16-án, a csecsen parlament elnöke és Kadirov közeli munkatársa,
Magomed Daudov, kiadott egy nyilatkozatot a Groznij Informban, a
csecsen kormány szócsövében, amelyben az amerikai és európai
„nem kormányzati és emberi jogi” szervezeteket hibáztatta
azért, hogy a korábbi konfliktusokat táplálták Csecsenföldön.
Megnevezte a független rádióadót, az Echo Movsky-t és tv
csatornát, a Dozhd-t, és utalt számos neves jogvédőre,
közszereplőre és politikai aktivistára, hazaárulással és más
bűncselekményekkel vádolva meg őket. Támadását megismételte
legalább két igen sértő Instagram bejegyzésben, amelyekben alig
leplezett fenyegetéseket tett azok ellen, akiket ő „fizetett
báboknak” és „árulóknak” nevezett. Daudov fenyegetéseit
számos fénykép kísérte azokról, akiket megfenyegetett. Ezt
további személyes és általános támadások követték.
Ezek
a fenyegetések egy a kormány kritikusaival és a más véleményekkel
szembeni ellenséges légkörű Oroszországban láttak napvilágot,
a hangulatot jól jellemzi a kiemelkedő politikai aktivista, Borisz
Nyemcov 2015 februári meggyilkolása is. Egész sora van az
erőszakos cselekményeknek és a jogvédők és a rendszer
kritikusainak megölésének, amelyeket az orosz hatóságok
feltűnően nem sietnek kivizsgálni. Ezek közé tartozik Natalja
Esztemirova meggyilkolása, amely azt az egyértelmű üzenetet
küldte, hogy az emberi jogi munka – vagy akár csak a nyilvános
megszólalás – Csecsenföldön igen kockázatos vállalkozás.
Bátor
emberi jogi aktivisták egy csoportja Oroszország más részeiből,
akiket Igor Kaljapin vezetett illetve a kínzás eltörlésével
foglalkozó civil szervezete (amely azóta feloszlott, miután az
orosz hatóságok a „külföldi ügynökök” listájára tették),
felállította a Közös Mobil Csoportot Csecsenföldért, hogy
biztosítsák a folyamatos emberi jogi munkát a Csecsen
Köztársaságban. A Csoport és Kaljapin személyesen azóta
különféle fenyegetésekkel és támadásokkal szembesült, kezdve
agresszív csecsen férfiak tojásdobálásától egy moszkvai
sajtótájékoztatón, egészen a Csoport csecsen fővárosban,
Groznijban lévő irodájának 2014. december 13-i felgyújtásáig,
amelyet 2015. június 2-án ismét szétvertek egy „tiltakozó
akció” közben. Egyik bűncselekményt sem vizsgálták ki
hatékonyan a hatóságok, annak ellenére, hogy rengeteg bizonyíték
állt rendelkezésre, köztük térfigyelő kamerák felvételei.
A
jogvédők, újságírók és aktivisták ellen – különösen a
Csecsenföldön dolgozók elleni – támadások és fenyegetések
folyamatos büntetlensége elengedhetetlenné teszik, hogy az orosz
hatóságok azonnal és határozottan reagáljanak a legutóbbi
fenyegetésekre.
