Az
új „panaszfórum”, melyet a Gazdasági, Szociális és
Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának Kiegészítő
Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) hozott létre,
lehetővé teszi magánszemélyeknek és szervezeteknek egyaránt,
hogy az ENSZ-től jogvédelmet kérjenek, ha alapvető jogaik –
többek között a megfelelő lakhatáshoz, élelmiszerhez, vízhez,
higiéniához, egészséghez, munkához, társadalombiztosításhoz
és oktatáshoz való jogaik- sérülnek és saját kormányuk nem
nyújt számukra megfelelő jogorvoslatot.
„A
megfelelő jogvédelemhez való hozzáférés nélkülözhetetlen
minden emberi jogaiban megsértett áldozat számára, és a
Jegyzőkönyv egy kulcsfontosságú lépés ennek eléréséhez” –
állítja Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.
„Majdnem
40 évvel azután, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányának megfelelő jegyzőkönyve hatályba lépett,
végre sikerült elérni, hogy a két egyezmény összhangban legyen
egymással, valamint, hogy a jogok oszthatatlanságának elve azonos
jelentéssel bírjon.”
„Gratulálunk
az első tíz országnak, melyek jóváhagyták a Jegyzőkönyvet, de
az összes országnak csatlakozni kellene. Ahhoz, hogy az emberi
jogok maradéktalanul érvényesüljenek, mindenki számára, akinek
emberi jogai sérülnek, hatékony jogorvoslatot kell biztosítani.”
A
kulcsfontosságú tizedik jóváhagyás a mai napon történt meg
Uruguayrészéről, amelynek következtében a Jegyzőkönyv három
hónap múlva, azaz 2013. május 5-én hatályba lép majd.
E
jelentős lépés ellenére azonban egyetlen afrikai ország sem
csatlakozott még a Jegyzőkönyvhöz, és az ázsiai államok közül
is csak Mongólia tette meg ezt. Világszerte összesen 160 állam
tagja a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányának, és van ebből kifolyólag lehetősége a
Jegyzőkönyv jóváhagyására is.
A
Jegyzőkönyv ugyanis csak azon államokra nézve kötelező érvényű
jogilag, melyek csatlakoztak hozzá.
„A
nemzeti kormányok gyakran csak elméletben biztosítják az emberek
számára – a nemzetközi jogi szerződésekben vállalt – gazdasági,
szociális és kulturális jogok érvényesülését” -állítja
Shetty. „A valóságban sok állam nem rendelkezik hatékony
eszközökkel a jogsértések orvoslására.”
A
Jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy azok az emberek, akik jogsértést
szenvedtek el – például erőszakkal kilakoltatták őket, vagy
lakóhelyük miatt tagadták meg tőlük az oktatáshoz való jogot-
egy független nemzetközi szakértői testülethez forduljanak
panaszukkal, amennyiben kimerítették a nemzeti joguk által
számukra biztosított jogorvoslati lehetőségeket.
Az
Amnesty International számos esetet dokumentált világszerte,
amelyekben a sértettek képtelenek megfelelő jogvédelmi fórumhoz
fordulni az említett jogsértésekért, és akik számára a
Jegyzőkönyv életbevágó segítséget jelentene.
Nigériában
több mint 13000 embert lakoltattak ki erőszakkal 2009
augusztusában, amikor egy helyi kormányzat – figyelmen kívül
hagyva egy bírósági ítéletet- lerombolta a vízparti
településüket.
Szlovéniában
a kormány nem segített azoknak a roma családoknak, akik ma vizet
és alapvető higiéniai eszközöket nélkülözve kénytelenek élni
engedély nélkül épített otthonukban.
Az
Egyesült Államok kormányának mulasztása miatt – melynek
következtében nem minden terhes nő jut megfelelő kezeléshez –
számtalan nő esélye csökkent arra nézve, hogy biztonságos és
egészséges terhessége és szülése legyen.
„A
Jegyzőkönyv egy olyan fontos eszközt teremt az emberek –
különösen a szegény emberek – számára, melynek segítségével
a kormányaikon számon kérhetik jogaik érvényesülését,
máskülönben a visszaélések büntetlenül folytatódhatnának”-
mondta Shetty.
A
mai napig tíz ország, nevezetesen Argentína, Bolívia, Bosznia és
Hercegovina, Ecuador, El Salvador, Mongólia, Portugália, Szlovákia,
Spanyolország és Uruguay hagyta jóvá a Jegyzőkönyvet.
Az
új jogvédelmi fórum létrejötte egyben azt is jelenti, hogy az
ennek keretében születendő döntések várhatóan befolyásolni
fogják a nemzeti és regionális bíróságok joggyakorlatát
világszerte.
„A
Jegyzőkönyvhöz való csatlakozáson túl a kormányoknak azt is
biztosítaniuk kell, hogy a saját nemzeti jogrendszerükben is
legyenek olyan jogvédelmi fórumok – bíróságok vagy emberi jogi
bizottságok – amelyek alkalmasak és képesek megfelelő védelmet
biztosítani az emberek számára a gazdasági, szociális és
kulturális jogaik maradéktalan érvényesítéséhez”- tette
hozzá Shetty.
A
Jegyzőkönyv létrejöttének hátteréről
A
Jegyzőkönyvet az ENSZ Általános Közgyűlése egyhangúlag
fogadta el 2008. december 10-én, és 2009. szeptember 24-e óta
lehet csatlakozni hozzá. Harminckét további ország aláírta
ugyan a Jegyzőkönyvet, mellyel jelezték jóváhagyásra vonatkozó
szándékukat, de a Jegyzőkönyv csak akkor válik kötelező
erejűvé egy ország számára, ha aláírja azt.
Ez
idáig Argentína, Bolívia, Bosznia és Hercegovina, Ecuador, El
Salvador, Mongólia, Portugália, Szlovákia, Spanyolország és
Uruguay hagyta jóvá a jegyzőkönyvet. A harminckét további
ország, amelyek aláírták ugyan a Jegyzőkönyvet, de még
ratifikálniuk kell azt: Örményország, Azerbajdzsán, Belgium,
Burkina Faso, Zöld-foki Köztársaság, Chile, Kongó, Costa Rica,
Kongói Demokratikus Köztársaság, Finnország, Franciaország,
Gabon, Ghána, Guatemala, Guinea-Bissau, Írország, Olaszország,
Kazahsztán, Luxemburg, Madagaszkár, Maldív-szigetek, Mali,
Montenegro, Hollandia, Paraguay, Szenegál, Szlovénia,
Salamon-szigetek, Kelet-Timor, Togo, Ukrajna és Venezuela.
Világszerte
összesen 160 ország tagja a Gazdasági, Szociális és Kulturális
Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, mely egyezmény a gazdasági,
szociális és kulturális jogok védelmének és érvényesülésének
elsődleges jogi kereteit biztosítja. A gazdasági, szociális és
kulturális jogok többek között a munkához, egészséghez,
oktatáshoz, egészséges vízhez és közegészségügyhöz való
jogot, a megfelelő lakhatáshoz és társadalombiztosításhoz való
jogot, valamint a kultúrához való hozzáférés jogát foglalják
magukban. Az Egyezségokmányhoz való csatlakozással minden részes
állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállal ezen jogok
mindenfajta megkülönböztetéstől mentes tiszteletben tartására,
védelmére és végrehajtására.
Az
Amnesty International tagja annak a több mint 300 társadalmi
szervezetet magában foglaló mozgalomnak (NGO Coalition), mely a
Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya Kiegészítő Jegyzőkönyvének megszületését
tűzte ki céljául. A mozgalom az utóbbi nyolc évben a Jegyzőkönyv
létrejöttéért szállt síkra és a világ összes kormányát
annak jóváhagyására szólította fel.
Ez
a munka az Amnesty International „Emberi Méltóságot Mindenkinek”
(„Demand Dignity”) kampányának része, mely a szegénységet
előidéző és erősítő emberi jogi jogsértésekre fókuszál. A
kampány keretében az Amnesty International felszólítja a világ
összes kormányát, hogy biztosítsák az emberi jogaikban – többek
között a gazdasági, szociális és kulturális jogaikban-
megsértett áldozatok hatékony nemzeti és nemzetközi jogvédelmét.
Az Amnesty International felszólítja a világ összes kormányát,
hogy biztosítsák azt, hogy a gazdasági, szociális és kulturális
jogok érvényesíthetők legyenek a nemzeti jogrendszerben,
szüntessenek meg minden jogvédelemhez jutást akadályozó
tényezőt, valamint a bíróságok és nemzetközi jogvédelmi
fórumok emberi jogokkal kapcsolatos döntéseinek megfelelően
járjanak el.
