A 2014. július-augusztusi gázai konfliktusban izraeliek által indított támadások feltérképezését segítő online eszközt mutatott ma be az Amnesty International és a Forensic Architecture. Az eszköz célja, hogy elősegítse a háborús bűncselekmények és a nemzetközi humanitárius jog megsértésének felderítését.
A Gáza Platform
lehetővé teszi a felhasználónak, hogy megismerje és kielemezze az
Izrael 2014-es gázai katonai hadműveletével kapcsolatos anyagokat. A
Platformra eddig feltöltött adatok – amit az elkövetkező hónapokban
továbbiakkal egészítenek majd ki – a támadásokból máris számos olyan
mintát, rendszert rajzolnak ki, melyből arra
következtethetünk, hogy az izraeli erők súlyos és szisztematikus
visszaéléseket követtek el.
„Eddig
a Gáza Platform adja a legátfogóbb képet a 2014-es konfliktus során
történt támadásokról. Lehetővé teszi, hogy több mint 2500 különálló
támadást együtt vizsgálhassunk meg, elénk tárva ezzel a pusztítás óriási
mértékét, amit az izraeli fegyveres erők végeztek Gázában tavaly
nyáron, az 50 napos
háború során.” – mondta Philip Luther, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai programjáért felelős igazgatója.
„Azzal, hogy az egyes eseteket nem külön-külön kezeli, hanem rendszerbe
foglalja és megmutatja a támadások közötti összefüggéseket, a Gáza
Platform képes felfedni az izraeliek által elkövetett támadások
szisztematikus természetét. Célunk, hogy az eszközt az emberi jogi
esetekben vizsgálódók
értékes segítségévé tegyük, mely előre visz a konfliktus során
elkövetett visszaélések felderítésében.”
Hogyan működik a Gáza Platform?
A
Platform egy interaktív térképen rögzíti az egyes támadások idejét és
helyét, majd különböző szempontok – pl. a támadás típusa, a becsapódás
helye, a veszteség mértéke – szerint osztályozza azokat, s így
kirajzolódik a támadások rendszere. Ahol lehetséges, ott fényképek,
videók, szemtanúk vallomásai és műholdas képek is találhatók a
támadásokról szóló adatok között. Az információ újszerű megjelenítési
módjának és a digitális térképkezelési technológiának köszönhetően az
eszköz felhasználói megnézhetik és áttekinthetik ezen anyagokat,
valamint megfigyelhetik az izraeli erők tevékenységét és azok rendszerét
a konfliktus során. A cél e rendszer felderítése és felfedése, ami
segíthet annak kiderítésében, hogy bizonyos támadások a nemzetközi
humanitárius jog megsértésének, esetleg háborús bűncselekménynek
számítanak-e.
Kutatók
egy csoportja Londonban és Gázában hónapok óta dolgozik azon, hogy
összeszedjék és feltöltsék a Platformra a Gázában tevékenykedő emberi
jogi szervezetek, az Al Mezan és a PCHR palesztin emberi jogi központ által gyűjtött adatokat, illetve az Amnesty International által szolgáltatott információkat.
A
Platform bemutatása csupán a projekt első lépése, a program hamarosan
friss információkkal bővül, ahogy a konfliktushoz kapcsolódó
bizonyítékok feldolgozása folytatódik.
Az izraeli támadások rendszere
Bár
óriási mennyiségű multimédiás anyag, beleértve vallomások, videók és
műholdas képek várnak feldolgozásra, a Gáza Platformról máris kiderül,
hogy a 2014-es konfliktus során több mint 270 rakétatámadást hajtottak
végre az izraeli erők, melyek több, mint 320 civil áldozatot követeltek.
A rakéták használata civilek által sűrűn lakott területeken a pontos
célzást
nélkülöző válogatás nélküli támadásnak minősül, amit háborús
bűncselekményként kell kivizsgálni.
A
Platformról világosan kiderül, hogy a támadások túlnyomó többségének
lakóházak voltak a célpontjai: a több mint 1200 otthonokra irányuló
izraeli támadásban több mint 1100 civil halt meg. A civilek és civil
objektumok elleni támadás, akik közvetlenül nem vesznek részt a
konfliktusban, a nemzetközi humanitárius jog és a „háború törvénye”
szerint tilos. Az Amnesty International, az
ENSZ vizsgálóbizottsága és egyéb konfliktusfigyelő szervezetek már
2014-ben, az események során igyekeztek felhívni a figyelmet az ilyen
támadások túlságosan magas számára.
A
felhasználók más visszaélések rendszeres előfordulását is láthatják a
Platformon, például izraeli támadásokat elsősegélyt nyújtókra,
egészségügyi dolgozókra és eszközökre, valamint úgynevezett
figyelmeztető támadások széleskörű alkalmazását is, amikor egy drón
által kilőtt rakétát rövid időn belül egy nagyobb bomba követ. Az
Amnesty International
nem találja a módszert hatékony figyelmeztetésnek, ahogy Izraelt sem
menti fel azon egyértelmű tiltás alól, hogy civilek vagy civil tulajdon
nem válhat támadások közvetlen célpontjává.
Újító eszköz az emberi jogi kutatások szolgálatában
„Egy
évvel a konfliktus kirobbanása után a Gáza Platform mai bemutatása
jelentős lépés a visszaélések teljes körű dokumentálása felé. Egyúttal
felhívás mindenki számára, hogy küldjenek fényképeket, vallomásokat és a
támadásokat dokumentáló egyéb bizonyítékokat, melyeket tapasztaltak
vagy megörökítettek.” – mondta Eyal Weizman, a Forensic
Architecture igazgatója.
A digitális korban az olyan emberi jogi válságok során, mint a tavalyi
gázai konfliktus, az információgyűjtés megnövekedett sebessége és
eszköztára óriási segítséget jelent. A multimédiás bizonyítékok a tények
után a legfontosabbak annak kiderítésében, mi is történt az egyes
esetekben. A Platform különféle típusú információk feldolgozására és
összekapcsolására nyújt hatékony módszert.
„A
Gáza Platform kihasználja az új digitális eszközökben rejlő
lehetőségeket, hogy megvilágítson olyan összetett eseteket, mint a
legutóbbi gázai konfliktus. Lehetővé teszi felhasználói számára, hogy
egy skála minden pontját megismerhessék, a legelemibb eseményektől az
összetett konfliktus egészéig, azzal hogy felfedi az egymástól különálló
történések közötti
kapcsolatokat.” – mondta Francesco Sebregondi, a Forensic Architecture tudományos munkatársa, a Gáza Platform projekt koordinátora. „Úgy
tekintünk erre a projektre, mint az első lépésre a konfliktusok
hatékonyabb ellenőrzése felé, melynek köszönhetően egymással összhangban
működő platformokon keresztül szemtanúk, szervezetek és az
állampolgárok is megoszthatják adataikat világszerte.”
Háttér:
A Forensic Architecture a Goldsmiths, University of London kutatási projektje és tanácsadói csoportja.
A Gáza Platform egy új térképészeti és adatmegjelenítési eszköz
kísérleti projektje, melynek célja a kutatás megkönnyítése fegyveres
konfliktusok és emberi jogi jogsértések esetében. Az eszközt a Forensic
Architecture fejlesztette ki PATTRN
névvel, majd az Amnesty International próbálta ki a gyakorlatban
palesztin emberi jogi szervezetekkel, az Al Mezannal és a PCHR-rel
együttműködésben. A Gáza Platform létrehozásában és a
PATTRN eszköz kifejlesztésében a Forensic Architecture a londoni TEKJA adatelemző és szemléltető céggel működött együtt.
A
hosszú távú cél egy olyan eszköz kifejlesztése, amit szélesebb körben
használhatnak majd emberi jogi témában kutatók, tényfeltárók, újságírók
és állampolgárok egyaránt, hogy aztán megoszthassák információikat, és
így ellenőrzést
gyakorolhassanak a konfliktusok és válságok felett.
