Menekülő
rohingyák
2015-ben
a délkelet-ázsiai “hajóválság” csúcspontján
a thaiföldi haditengerészet visszafordította
a kétségbeesett
rohingya
menekültek ezreit szállító hajókat
folytatva ezzel a régóta fennálló “visszatoloncolás
politikáját”.
Akiknek
az országba való belépését
megtagadták, kénytelenek voltak folytatni veszélyes tengeri
útjukat Indonéziába vagy Malajziába. Az
ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának
becslése szerint 370-en vesztették életüket a válság során,
ugyanakkor az Amnesty International szerint
valójában sokkal többen is meghalhattak.
Az
elmúlt hónapban a rohingyák
üldözése kritikus
mértékben növekedett: az
ellenük irányuló etnikai
tisztogatás elől több
mint 400 000 ember menekült
el az
országból.
A
humanitárius katasztrófa ellenére
a thaiföldi hatóságok vegyes üzeneteket küldenek a rohingyáknak.
Prayut Chan-O-Cha miniszterelnök
egy hónapja
kijelentette, hogy a hatóságok “felkészültek” a
Mianmarból menekülők
befogadására.
Nemrég azonban
egy thai katonatiszt azt
jelezte, hogy a
haditengerészet visszaküldi
a thai vizekre belépő rohingya menekülteket
szállító hajókat.
A
menekültek erőszakos
visszatoloncolása
Az
elmúlt három évben a thaiföldi kormány eltűrte
a külföldi országokból
rá nehezedő nyomást, és erőszakkal visszaküldte az embereket
olyan helyekre,
ahol az életüket
és biztonságukat
komoly veszély fenyegeti.
Az
ilyen esetek sértik a visszaküldés tilalmának (non-refoulement)
nemzetközi jogi elvét, azt az abszolút tilalmat, hogy embereket
küldjenek vissza olyan
országokba, ahol üldözés
vagy más súlyos jogsértés veszélyének
vannak kitéve.
Az
Amnesty International az erőszakos visszaküldések vonatkozásában
négy esetet követett nyomon, ezek több mint száz Kínából,
Törökországból és Bahreinből elmenekült embert érintettek.
Közülük később sokan szenvedtek el önkényes letartóztatást,
kínzást és a bántalmazás egyéb formáit. Egyes visszatoloncoltak
státusza és körülményei nem ismertek.
A
legutóbbi eset 2017 májusában történt, amikor Thaiföld
segédkezett Mohammet Furkan Sökmen török állampolgár
kiadatásában Törökországba. Sökment a thaiföldi bevándorlási
hivatal emberei kb. 24 órán át tartották fogva a bangkoki
repülőtéren mielőtt átadták a török hatóságoknak. A thai
tisztviselők támogatták Sökmen kiadatását annak ellenére, hogy
az ENSZ figyelmeztette őket: Sökmenre
otthon komoly veszély
leselkedik,
mivel a török hatóságok
a tavaly
júliusi
puccskísérletben való
részvétellel gyanúsítják.
Isztambulba
érkezése után Sökment a török kormány ellenzékével
való állítólagos kapcsolata miatt
letartóztatták és
őrizetbe vették. Az ellene indított
büntetőeljárás állásáról
nincs információnk.
Egy
hasonló eset miatt 2015-ben Thaiföld már
kivívta a nemzetközi
közösség általános rosszallását, miután 109 ujgur
menedékkérőt küldött vissza Kínába, ahol a kisebbségi
csoportot évtizedek óta
üldözik.
“Thaiföld
látszat szolgáltatásokat nyújt a menekültek védelme
területén, ezek azonban
nem jelentenek valódi
segítséget. A
hatóságok továbbra is eleget tesznek a külföldi kormányok
kéréseinek, és visszaküldik a menekülteket azokba az országokba,
ahol kínzás és más jogsértés veszélye
leselkedik rájuk.
Ezek a szívtelen
intézkedések ellentétesek
Thaiföld nemzetközi kötelezettségeivel.”- közölte Audrey
Gaughran.
Bizonytalanságban
rekedt menekültek
A
thaiföldi
jogrendszerben
tátongó lyukak nem biztosítanak jogilag
elismert státuszt a
menekültek és a menedékkérők számára, akik így sebezhetővé
válnak a visszaélésekkel és bántalmazásokkal szemben. Ez
különösen igaz arra a több mint 7000 menedékkérőre, akik
jelenleg a városokban
élnek.
Az
1979-es bevándorlási törvény alapján – amely az országba
történő irreguláris
belépést és tartózkodást büntetni rendeli – még az ENSZ
Menekültügyi Főbiztossága
(UNHCR) által hivatalosan regisztrált
menekülteket és menedékkérőket is bármikor letartóztathatják.
A letartóztatást követően a legtöbb menekültet és menedékkérőt
idegenrendészeti őrzött szállásokon
helyezik el, ahol határozatlan ideig tarthatják őket olyan szörnyű
körülmények között. A
fogvatartási körülmények a
menekültüggyel foglalkozó ügyvédek leírásai alapján
“rosszabbak a börtönnél”. A
korábbi fogvatartottak az
őrök és más őrizetben lévők által elkövetett gyakori
bántalmazásokról és visszaélésekről, illetve
arról számoltak be, hogy a
túlzsúfolt zárkák miatt felváltva tudtak
csak aludni.
A
letartóztatástól és fogvatartástól való állandó félelmükben
a menekültek és a menedékkérők gyakran nyomorúságos
körülmények között otthonaikba szorulva és a társadalmi
interakcióktól megfosztva élnek. Sokan küzdenek a
munkakereséssel, az orvosi ellátáshoz jutással vagy akár önmaguk
és családjuk élelmezésével.
A
“konstruktív visszaküldés” keretében sokan inkább úgy
döntenek, hogy lemondanak menedékkérelmükről, és inkább
visszatérnek a
hazájukba, mintsem szembenézzenek a thaiföldi menekültlét
elviselhetetlen nehézségeivel.
Joseph
egy pakisztáni keresztény emberi jogi aktivista, aki családjával
Thaiföldre menekült, miután hitük és a
férfi munkája miatt
fenyegetések érték őket. Thaiföldön csatlakozott hozzájuk a
sógornője, aki azt
követően menekült el,
hogy elrabolták, az iszlámra való áttérésre kényszerítették
és erőszakkal férjhez adták egy muszlim
férfihoz. 2016-ban, két
évvel Thaiföldre érkezése után a család lemondott
a menedékjog
iránti kérelméről, és visszatért Pakisztánba, mert a helyzetük
tarthatatlanná vált Thaiföldön.
Joseph
a következőket mesélte
az Amnesty Internationalnek: “Pénz híján voltunk. Abban az
időszakban nem volt mit ennünk… Éhesek voltunk és a rendőrség
elől is próbáltunk elrejtőzni. Négy vagy öt napig folyamatosan
nem volt mit ennünk.”
Joseph
sógornője, akit hat hónappal korábban tartóztattak le
Bangkokban, szintén a Pakisztánba való visszatérés mellet
döntött ahelyett, hogy az idegenrendészeti fogdában maradt
volna. Hazatérése után Joseph otthonát felgyújtották, édesapját
megölték. Sógornőjét ismét elrabolták, és visszavitték ahhoz
a férfihez, akihez korábban feleségül kényszerítették.
Következő
lépések
Az
elmúlt években Thaiföld katonai kormánya komoly
kötelezettségvállalásokat
tett a menekültekkel és menedékkérőkkel való bánásmód
javítására.
A thai hatóságok
megerősítették elkötelezettségüket a visszaküldés tilalma
mellett, és kijelentették: nem küldenek vissza menekülteket és
menedékkérőket olyan helyekre,
ahol
súlyos jogsértések veszélyének vannak kitéve.
Thaiföld
elkötelezte magát a menekültek és az
irreguláris migránsok
szűrésére, valamint a visszaküldés tilalmát is magában foglaló
kínzás elleni jogszabályok megalkotása mellett. Amennyiben ezek a
kezdeményezések a nemzetközi normákkal összhangban kerülnek
végrehajtásra, az
jelentős lépés lesz a
menekültek és menedékkérők jogainak védelme felé vezető
úton.
“Bár
dicséretes, hogy
a thaiföldi kormány az
elmúlt évtizedek alatt
több százezer menekültet
fogadott
be, a
legutóbbi intézkedései
gyakran figyelmen
kívül hagyták a védelemre szoruló férfiak, nők és gyermekek
jogait”. – mondta Audrey Gaughran.
“A
beszédet tetteknek kell követniük. Ahelyett, hogy a külföldi
kormányok mellé állnak az üldözés
és erőszak elől menekülők visszaküldése kapcsán,
a hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a törvények hatékonyan
védjék a menekültek jogait.”
Related Content
