Egy, az Amnesty International által kiadott új jelentés szörnyű bizonyítékokat tár fel arról, hogy 2014 novemberében a szíriai kormányerők a Rakka elleni légitámadás-sorozatban a nemzetközi humanitárius jogot is áthágva számos civil életét kioltották. Néhány támadás akár háborús bűncselekménynek is tekinthető.
A
Rakka támadás alatt: a szíriai légierő civilekre támadt
(Al-Raqqa under attack: Syrian air force strikes against
civilians) című írás egy sor légicsapásról ad hírt
november 11. és 29. között, melyek során akár 115 civil (köztük
14 gyerek) is életét vesztette. A támadások egy mecset, egy
tömött piac és más olyan, civilektől nyüzsgő helyek ellen
irányultak, melyek nem katonai célt szolgáltak.
„A
szíriai kormányerők botrányos módon hagyták figyelmen kívül a
háborús jogot a könyörtelen légicsapások folyamán. Néhány
támadás minden kétséget kizáróan háborús bűncselekmény
volt.” – mondta Philip
Luther, az Amnesty International közel-keleti és
észak-afrikai igazgatója. „A
kormány láthatóan közömbös tud maradni a vérfürdő láttán,
amit a légicsapások okoztak, és még azt sem hajlandó elismerni,
hogy a támadások civil áldozatokkal jártak. Újra és újra
megtámadtak civilek lakta területeket anélkül, hogy meghatározott
katonai célpont lett volna akár csak a környéken is, durván
megsértve ezzel azt a nemzetközi jogi kötelezettséget, hogy a
katonai létesítmények és a civil területek között különbséget
kell tenni.”
A
szíriai hatóságok tájékoztatása alapján a támadások a magát
Iszlám Államnak nevező fegyveres csoport tagjai és bázisai ellen
irányultak. Az Iszlám Állam múlt júniusban vette be Rakkát, és
a várost az irányítása alatt lévő iraki és szíriai
területekből álló „Iszlám
Kalifátus” fővárosának tette meg. Akármi is az indok
azonban, az Amnesty International által gyűjtött bizonyítékok
alapján a legtöbb esetben a támadásoknak még csak a környékén
sem állt katonai objektum.
November
25-én, a Rakka elleni támadássorozat legvéresebb napján a
kormányerők számos civilektől tömött helyet lebombáztak,
köztük egy mecsetet, egy zsúfolt piacot, boltokat, egy közlekedési
csomópontot, egy raktárépületet és egy lakóházat is.
Egy
szemtanú, aki a múzeum melletti piacot ért bombázás utáni
percekről mesélt az Amnesty Internationalnek, azt állította, hogy
a támadásban 40 épület sérült meg. Azt mondta, hogy semmiféle
katonai támaszpont vagy ellenőrzőpont nem volt a környéken.
„Katasztrofális
volt… ez Rakka főtere, és napközben általában zsúfolásig
tömve van emberekkel. Mindenfelé emberi testrészeket láttam, 40
testet cipeltem oda autókhoz, mentőkhöz és teherautókhoz, hogy
azok elvihessék őket (a kórházba)… legalább 50 embert láttam
kisebb-nagyobb sérüléssel.”
Az
ipari negyedet ért támadás egyik szemtanúja hasonlóan rettenetes
képet festett a látványról: „Mindenfelé
testrészeket láttam, megégett testeket és sebesült végtagú
embereket. Láttam egy testet, ami egy elektromos kábelen lógott,
talán a robbanás erejétől került fel oda.”
– mondta.
Az
ipari negyedben lakók szerint a kerület sűrűn lakott környék,
és az Iszlám Államnak nincsenek bázisai vagy ellenőrzőpontjai a
közelben, bár vannak olyan tagjai, akik néha ottani garázsokban
szerelik járműveiket.
A
legtöbb támadás esetében nem határozható meg esetleges katonai
célpont. Néhány alkalommal a támadások szemtanúi arról
számoltak be, hogy látták az Iszlám Állam harcosait a környéken,
azonban ők is civil ruhát viseltek, és messze nem biztos, hogy ők
lettek volna a támadások kijelölt célpontjai. A mecsetet ért
támadás esetében szemtanúk állították, hogy az áldozatok
között ugyan lehettek iszlamisták, azonban számos civil hívővel
együtt ők is a pénteki imán vettek részt, amikor a bomba elérte
őket.
„Imaidő
volt, és a mecset tele volt emberekkel. Húscafatokat láttam
szanaszét a földön, mindenfelé testek és sérültek hevertek.
Nem tudok pontos számot mondani, sokkos állapotban voltam, nem
emlékszem.” –
nyilatkozta egy szemtanú.
„Az
iszlamisták puszta jelenléte a megtámadott területek közelében
még nem jogosítja fel a kormányt arra, hogy lebombázza a
környéket anélkül, hogy a lehetséges civil veszteségeket
számításba venné.” –
mondta Philip Luther.
A
szíriai kormány Rakka elleni, számos civil halálával és
sérülésével járó támadássorozata aránytalan és válogatás
nélküli volt. Néhány bomba valószínűleg szándékosan polgári
létesítmények és civilek ellen irányult, ezeket háborús
bűncselekményekként kell kivizsgálni.
A
szíriai kormány láthatólag egy jól megtervezett rendszer szerint
bünteti brutálisan a polgári lakosságot országszerte, a
kormánnyal szemben álló fegyveresek jelenléte miatt.
Rakka
lakosai azóta vannak kitéve a félelemnek és elnyomásnak, mióta
az Iszlám Állam átvette a környék feletti irányítást.
Kötelezték őket, hogy fogadják el az Iszlám Állam radikális
saría értelmezését; azokat, akiket a szigorú rendeletek
megszegésén kaptak vagy feltételezhetően szemben álltak a
hatalommal, tömeges kivégzéssel, csonkítással és korbácsolással
büntették.
„Rakka
lakosai már így is mindennapjaikban szenvedik el az Iszlám Állam
brutális uralmát. Az, hogy a kormány egy egész civil közösséget
büntet csupán azért, mert a hely, ahol élnek most az Iszlám
Állam kezén van, soha nem nyerhet igazolást.”
– jelentette ki Philip Luther. „A
kormány nem folytathatja tovább a tömegek elleni kegyetlenségeit
azzal a nevetséges indokkal, hogy csupán terroristák után
kutatnak. Már többször felhasználta ezt a kifogást arra, hogy
válogatás nélkül indíthasson bombatámadásokat – a mérleg
már több ezer fő civil veszteséget mutat.”
Négy
évvel a szíriai válság kezdete után a polgári veszteség
rettenetes mértéke nyilvánvaló. A konfliktus egyik résztvevője
sem volt képes teljesíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2014.
februári határozatát, mely a civilek elleni és válogatás
nélküli támadások beszüntetésére szólított fel, valamint
arra, hogy ne legyen több harc lakott területen, ne tartsanak fogva
jogtalanul és kínozzanak meg civileket, valamint hogy legyen
akadálytalanul elérhető a humanitárius segítség.
„Szíriában
az Iszlám Állam és a kormány is követett el borzalmas
rémtetteket civilek ellen. Amíg a Biztonsági Tanács nem juttatja
érvényre határozatát, addig szenvedéseik csak fokozódni
fognak.” – hangsúlyozta
Philip Luther. „A
Nemzetközi Büntetőbíróság tájékoztatása a szíriai
helyzetről figyelmeztető jel lenne a küzdő felek számára, hogy
azok, akik háborús bűncselekményeket követnek el, nem fogják
elkerülni a felelősségre vonást; valamint egy fegyverembargó
segíthetne megállítani az ilyen bűncselekményekhez használt
fegyverek áradatát.”
