Szaúd-Arábia: Az ez évi 90 kivégzés még 2014 szégyenletes rekordját is felülmúlja

Május 28-án Szaúd-Arábia az idei kilencvenedik kivégzést hajtotta végre. Ezáltal már most elérte a királyságban a 2014-es év során végrehajtott kivégzések számát – közölte az Amnesty International.

A halálozások száma a legmagasabbak közt van, amit a szervezet több mint
három évtized alatt azonos időszakban feljegyzett. Példátlan növekedést jelez ez
egy olyan országban, amelyet már így is a világ leggyorsabb kezű kivégzői közt
tartanak számon.

“Mivel az idei évnek még a fele sem múlt el, a királyság példátlan
ütemben halad az ijesztő szám felé. A kivégzések aggasztóan megnövekedett száma
túllépi az ország által előzőleg felállított borzalmas rekordot” – mondta Said Boumedouha, az Amnesty
International közel-keleti és észak-afrikai programjának igazgatóhelyettese
.

A múlt csütörtöki, riyadhi kivégzést egy pakisztáni férfin hajtották
végre, akit kábítószerrel kapcsolatos vétségek miatt ítéltek el. Az ez évben
végrehajtásra kerülő kivégzések majdnem fele kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények
kapcsán történt. Ezek a vétségek nem tartoznak a “legsúlyosabb bűnök”
kategóriájába, és a halálbüntetés erre való kiszabása ellentétben áll a
nemzetközi joggal. Maguk a hatóságok sem tekintik a kábítószerrel kapcsolatos
vétségeket olyan bűncselekményeknek, amelyekért a saría törvénye értelmében
isteni kinyilatkoztatás által kiszabott büntetés járna. Ehelyett a halálbüntetés
ilyen esetekben mérlegelés alapján alkalmazható büntetés.

A kivégzésre Szaúd-Arábia leggyakrabban alkalmazott módszere a
lefejezés, melyet gyakran köztereken hajtanak végre. Néhány déli tartományban
alkalmanként előfordul, hogy a foglyokon lőfegyveres kivégzőosztag hajtja végre
az ítéletet. 

Szaúd-Arábiában sok alperest, köztük a halálra ítélteket is, gyenge
lábakon álló bírósági eljárás alapján ítélik el, melyek nem felelnek meg a
méltányos eljárásra vonatkozó nemzetközi normáknak. A vádlottakat gyakran
kizárólag kényszerrel szerzett vallomások alapján találják bűnösnek. Nem kapnak
jogi képviseletet, az eljárásokat titokban tartják, és a vádlottakat nem
tájékoztatják a jogi eljárás menetéről.

A Legfelsőbb Bíróság nemrégen jóváhagyta, hogy bizonyos halálbüntetéssel
sújtható bűncselekmények esetén a bíróknak nem szükséges bebizonyítaniuk a
vádlott bűnösségét, hanem kizárólag gyanú és a saját mérlegelésük alapján
kiszabhatják a halálbüntetést.  

„A szaúd-arábiai hatóságok megingathatatlan elkötelezettsége a brutális
büntetés iránt különösen borzalmas annak tudatában, hogy mennyire égbekiáltóan
nagyok a hibák az igazságszolgáltatás rendszerében”- jelentette ki Said
Boumedouha
. „A halálbüntetés kiszabása kegyetlen és embertelen bármely
körülmények között, de még felháborítóbb, amikor egy olyan eljárás során szabják
ki büntetésként, mely maga is gúnyt űz az igazságszolgáltatásból.”

Aggasztó, hogy az elmúlt két év során jelentős számú síita tüntetőt
ítéltek halálra. Ezeket gyakran a királyság keleti tartományában zajlott
tüntetések kapcsán szabták ki, melyek a 2011-es tömeges népfelkelések
utójátékai voltak, s amelyeknek köszönhetően néhány régóta hatalmon levő
önkényúr uralma dőlt meg a térségben.

A halálraítéltek között van Szaúd-Arábia legismertebb síita imámja,
Sheikh Nimr al-Nimr is, akit 2014 októberében ítéltek halálra egy gyenge
lábakon álló eljárás során. Unokaöccsét, Ali-al-Nimrt, egy fiatalkorú
bűnelkövetőt szintén halálra ítéltek olyan vallomások alapján, amelyeket
Ali-al-Nimr elmondása szerint kínzással sajtoltak ki. A nemzetközi jog tiltja a
halálos ítélet kiszabását olyan elkövetők ellen, akik a bűncselekmény elkövetésekor
18 éven aluliak voltak. 

További hat síita tüntetőt ítéltek halálra az elmúlt év során, és több
tucat olyan ember várakozik eljárásra, akik számára állítólagos vétségeik miatt
az ügyészség  halálbüntetést követel.
Sokan közülük arra panaszkodnak, hogy fogva tartásuk alatt bántalmazásták őket,
s hogy az eljárások méltánytalanok. 

A szaúd-arábiai hatóságok állítása alaptalan, melynek értelmében a
halálbüntetés elrettentő erővel bírna az erőszakos bűncselekményekre.

“Nincs bizonyíték arra, hogy a halálbüntetés elrettentő erővel
bírna a bűncselekményekre, vagy hogy hatékonyabb lenne, mint a büntetés más
formái” – hengsúlyozta Said Boumedhoua. „A kivégzések
felgyorsítása helyett a szaúd-arábiai hatóságoknak azonnali hatállyal
moratóriumot kellene életbe léptetnie a halálbüntetés jövőbeli eltörlése
érdekében”.

Háttér 

Az Amnesty International legutóbbi, 2015 áprilisában megjelent globális jelentésében a halálbüntetésről,
Szaúd-Arábia a világ három leggyorsabb kezű kivégzői közé tartozik, s csak Kína
és Irán múlja felül. 

2014. december 31-ével összesen 140 ország törölte el a halálbüntetést
jogilag vagy gyakorlatilag. Az Amnesty International kivétel nélkül minden
esetben ellenzi a halálbüntetés kiszabását, tekintet nélkül a bűncselekmény
mibenlétére vagy körülményeire, a vádlott bűnösségére vagy ártatlanságára,
illetve a kivégzés módjára. 

Lásd még:

Szaúd-Arábia: További három kivégzéssel nőtt a halálbüntetések
példátlanul magas száma

https://www.amnesty.org/en/articles/news/2015/03/saudi-arabia-unprecedented-spike-in-executions/

Szaúd-Arábia: King Salman uralkodásának első száz napja nem hozta meg az
emberi jogok ügyében a haladást 

https://www.amnesty.org/en/articles/news/2015/05/saudi-arabia-100-days-into-king-salmans-rule-no-sign-of-progress-on-human-rights/ 

Szaúd-Arábia végrehajtja a halálítéletet egy indonéziai nőn, aki
valószínűleg mentális betegségben szenvedett 

https://www.amnesty.org/en/articles/news/2015/04/saudi-arabia-executes-indonesian-woman-with-suspected-mental-illness/ 

Szaúd-Arábia: Halálraítélték Sheikh Nimr Baqir al-Nimr imámot egy gyenge
lábakon álló eljárás során 

https://www.amnesty.org/en/documents/mde23/028/2014/en/ 

Téma