Strasbourgi bírójelölés: elfogadhatatlan a magyar lista

A magyar strasbourgi bírójelöltek listájának elutasítását kéri az illetékes bizottságtól 15 magyarországi civil szervezet. A magyar kormány által lebonyolított kiválasztási folyamat nem volt tisztességes, átlátható és konzisztens, ezért az aláírók azt szeretnék elérni, hogy a bizottság tegyen javaslatot az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésnek a lista visszautasítására.

LEVÉL A BIZOTTSÁGNAK

Az
Emberi Jogok Európai Bíróságába a bírákat a nemzeti kormányok
jelölik. A kormány által benyújtott háromfős listát a
strasbourgi bírák kiválasztásával foglalkozó Európa tanácsi
bizottság véleményezi, a Parlamenti Közgyűlés pedig erről a
listáról választja ki a bírót.

A
strasbourgi bíróság hitelességének és jelentőségének
megőrzésében a demokratikus, átlátható és diszkriminációmentes
bírójelölési és -választási folyamatnak kulcsszerepe van. A
tagállamok ezért a Parlamenti Közgyűlés és a Miniszteri
Bizottság vonatkozó szabályzatai alapján kötelesek állandó,
előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási
eljárást létrehozni, és ennek keretén belül nyilvános és
mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a
jelöltaspiránsok számára. Magyarországon azonban mindezek máig
hiányoznak.

A
jelenleg hivatalban lévő strasbourgi magyar bíró, Sajó András
mandátuma 2017. január 31-én jár le. A magyar kormánynak 2016.
augusztus 26-ig kell benyújtania a bírójelöltek névsorát. Az
Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a jelöltek
listája elkészült.

Nem
a jelöltek személyével van gondja a civil szervezeteknek. Már
csak azért sem, mert mindmáig nem tudható, kik ők. A probléma
az, hogy a kiválasztás módját a kormány titokban tartja.


A
Magyar Helsinki Bizottság már februárban kérte Trócsányi László
igazságügyi minisztert, árulná el, hogy a kormányzat milyen
módon kíván eleget tenni a jelöltállítás átláthatósági és
szakmai követelményeinek. A tárca érdemi választ nem adott. A
többfordulós levelezés során csak annyit sikerült megtudni, hogy
a kormány szakértőkkel konzultált. Abszurd módon személyiségi
jogok védelmére hivatkozva azt sem közölték, hogy kik is
lennének ők.

2016.
június 24-én immáron 11 civil szervezet írt az igazságügyi miniszternek. Azt szerették
volna elérni, hogy vonja vissza a listát, és – a rendelkezésre
álló két hónapot kihasználva – alkosson nyilvános
szabályzatot, írjon ki nyilvános pályázatot a pozíció
betöltésére, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak
döntésre a javasolt jelöltek listáját. A miniszter a levélre
mind a mai napig nem válaszolt.

15
civil szervezet – más lehetőséget nem látva – ezért döntött
úgy, hogy az Európa Tanácsnál próbálja elérni a teljes magyar
lista elutasítását, ami rászorítaná Magyarországot arra, hogy
az Európa tanácsi normáknak megfelelő eljárásban válassza ki a
jelölteket. A lista visszautasítása nem lenne példa nélküli,
mert hasonló kormányzati manőverek miatt Azerbajdzsánnak egyszer,
Szlovákiának kétszer utasították el az összes jelöltjét.

Topics