Pár órával az EU-val kötött egyezség után Törökország már menekülteket küldött vissza Afganisztánba

Törökországban körülbelül 30 afgán menekülttől tagadták meg a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést, és küldték vissza őket Afganisztánba, ahonnan a tálibok elől menekültek el.
Az Amnesty International több olyan esetről is tud, amikor török hatóságok szíriai és más nemzetiségű menekülteket kényszerítettek az országukba való visszatérésre.

Órákkal
az EU-val kötött menekültügyi megállapodás aláírása után
Törökország kb. 30 afgán menekültet küldött vissza erőszak
alkalmazásával Afganisztánba. Az Amnesty International szerint
ez is jól mutatja, hogy az egyezség gyakorlati alkalmazása
veszélyeztetheti a menekültek életét.

Törökország
egyértelműen nemzetközi jogi egyezményeket sértett azzal,
hogy a menekülteket a menekültügyi eljárás megtagadása után
kényszerrel küldte vissza Afganisztánba, ahol a tálibok az
életüket veszélyeztetik.

A
tinta még meg sem száradt az EU-Törökország egyezségen,
amikor több tucat afgán menekültet kényszerítettek az
országukba való visszatérésre, ahol az életük veszélyben
van” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty
International európai és közép-ázsiai igazgatója
. “Ez
az eset is jól mutatja, milyen veszélyekkel járhat a
menekültek visszaküldése Törökországba. Az egyezség vége
könnyen az lehet, hogy a menekültek végül csak
keresztülutaznak az országon. Mintha egy vonatbalesetet néznénk
lassított felvételen.”

Március
18-án, pénteken este 11-kor, néhány órával az
EU-Törökország egyezség megkötése után egy afgán
menekült, H.F. (a nevét biztonsági okokból megváltoztattuk),
kétségbeesetten hívta fel az Amnesty International irodáját.
Éppen egy Isztambulból Ankarába tartó repülőn ült; a
menekültügyi eljárásuk megtagadása után kb. 30 afgán
férfi, nő és kisgyerek társaságában el is indították őket
vissza Kabulba.

H.R.
egy nagyobb csapat tagja volt, akik csónakokon próbálták
elérni a görög partokat. Miután a török partiőrség
elfogta őket, öt napig egy nyugat-törökországi városban,
Izmirben voltak fogva tartva. Ezután – H.R. elmondása szerint
– kényszerítették, hogy az ujjlenyomatát adja egy papírhoz,
amely szerint önként hajlandó visszatérni Afganisztánba. A
dokumentumról másolatot nem kapott. H.R. az Amnesty
Internationalnak annyit mondott a telefonban, hogy nem akarnak
visszatérni a hazájukba, mert a tálibok meg fogják őket
ölni.

A Kabulba tartó járat március 19-én, hajnali fél kettőkor
szállt fel Ankarából. Az Amnesty Internationalhoz eljutott
H.R. beszállókártyájának másolata, és egy olyan
törökországi afgán hatóságok által kiállított dokumentum
is, amely szerint azért deportálják őt Törökországból,
mert illegálisan lépett be az országba. Bár vasárnap
napközben H.R. még válaszolt az Amnesty üzeneteire Kabulból,
később a telefonját kikapcsolták, azóta lehetetlen elérni.

Mikor
az Amnesty International a török hatóságoknál érdeklődött
az ügyről, a migrációs főigazgatóság elismerte ugyan 27
afgán visszatérését Kabulba, de azt állították, hogy a
menekültek önként hagyták el Törökországot, és egyikük
sem nyújtott be menedékjogi kérelmet.

A
H.R. által mesélt események nagyon hasonlítanak azokra a
visszaküldésekre és hasonló, török hatóságok által
elkövetett visszaélésekre, amik az Amnesty International
2015-ös decemberi jelentésében szerepelnek. Akkor iraki és
szír menekülteket fogtak el Törökország nyugati határánál,
majd napokig tartották őket fogva anélkül, hogy ügyvédi
képviseletet kaptak volna. Ezután olyan papírok aláírására
kényszerítették őket, amelyek szerint önként hagyják el
Törökországot. Az Európai Bizottság akkor azt mondta, hogy
ellenőrizni fogja az esetet, de a szabálysértést azóta sem
ismerték el hivatalosan.

Az
utóbbi hónapokban egyre nagyobb számban szállítottak
Görögországba tartó, elfogott menekülteket az EU által
finanszírozott Erzurum Központba, ahonnan később, kényszer
hatására kell visszatérniük a hazájukba anélkül, hogy
biztosítanák nekik az ügyvédekhez való hozzáférést vagy a
menekültügyi eljárás lefolytatását. Az EU és Törökország
közötti egyezség végrehajtásának független ellenőrzése
nélkül nincs garancia arra, hogy hasonló esetek a jövőben
nem fognak megtörténni.

Törökországot
egyelőre nem lehet a menekültek számára biztonságos
országként kezelni. Az Európai Uniónak független
áttelepítési tervet kellene kidolgoznia, és a török
partnerekkel együttműködve véget vetni a menekültek emberi
jogai megsértésének” – hangsúlyozta John Dalhuisen.

Háttér

Bár
a török jogszabályok elvileg lehetővé teszik a
menekülteknek, hogy őrizetben menedékjogi kérelmet nyújtsanak
be, az Amnesty International rengeteg olyan esetet dokumentált,
amikor ez a gyakorlatban nem volt biztosított. A Törökországban
maradó menekültek menedékjogi kérelmeit általában fel sem
dolgozzák. Az Amnesty számtalan közérdekű adatigénylést
nyújtott be a török hatóságoknak, hogy megtudja pontosan
hány ember adott be kérelmet az országban, és ebből hány
kapott ténylegesen menekültstátuszt, de a hatóságok az
adatok bizalmas jellegére hivatkozva folyamatosan
elutasítják a kérésünket.

Téma