Oroszország: Jogellenes a Moszkvai Helsinki Bizottság emberi jogi szervezet felszámolására vonatkozó bírósági rendelet  

Január 25-én a Moszkvai Városi Bíróság helyt adott annak a kérelemnek, amit az Igazságügyi Minisztérium a Moszkvai Helsinki Bizottság, az ország legrégebbi emberi jogi szervezetének felszámolására nyújtott be.  

A csoportot még a Szovjetunió idején alapították 1976-ban, igazgatója pedig Ljudmila Alekszejeva, a szovjet disszidens mozgalom egyik ikonja volt, akinek 2018-as temetésére még Valgyimir Putyin elnök is vitt virágot.  

Ezért is különösen visszás a mostani döntés, amire  Marie Struthers, az Amnesty International kelet-európai és közép-ázsiai igazgatója azt mondta, újabb jele annak, hogy Oroszország egyre mélyebbre süllyed az emberi jogi válságba.  

“Az emberi jogok, és az azokért harcoló emberek megvetése lassanként állami politikává válik. Egy olyan országban, ahol az emberi jogokat meggyalázzák, gyakorlatilag nincs többé helye az emberi jogi munkának” – tette hozzá Struthers.  

A Memorial, az Emberi Jogokért Mozgalom és a Nyílt Oroszország felszámolása és a Szaharov Központ kilakoltatása után a hatóságok most a moszkvai Helsinki Bizottságot is bezáratták. Struthers szerint az ország legrégebbi emberi jogi szervezetének felszámolására vonatkozó döntés jogellenes, ezért azonnal vissza kell vonni, és véget kell vetni a civil társadalom elnyomásának. “Oroszország polgárai ennél jobbat érdemelnek” – mondta el az igazgató.   

“Oroszország polgárai ennél jobbat érdemelnek”

Marie Struthers

A per alapját a Moszkvai Helsinki Bizottság által állítólag szándékosan elkövetett jogsértések adják: a vádak szerint a szervezet tagjai Moszkván kívüli rendezvényeken vettek részt, ezzel pedig átlépték a csoport alapszabályában rögzített jogköröket.  

Egy szervezet felfüggesztése és kényszerű feloszlatása a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) 22-es cikkelye által védett egyesülési szabadság legszigorúbb korlátozásai közzé esik, és kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha más, kevésbé korlátozó eszközök nem elérhetőek, a nemzetbiztonságot vagy a közrendet közvetlen veszély fenyegeti, és az intézkedés arányos az elérni kívánt céllal.