Az Európai Bizottság minden EU-s tagállam kapcsán minden évben összeveti az elmúlt évekkel a haladást (vagy romlást ) a jogállam négy nagy területén (az igazságszolgáltatás függetlensége, korrupció, médiaszabadság, fékek és ellensúlyok). A 2025. július 8-án kiadott legújabb jogállamisági jelentése Magyarország esetén idén 8-ból 7 pontnál állapította meg, hogy nem volt semmilyen előrelépés az általa adott ajánlásokban. Az egyetlen előrelépést a bírák és ügyészek fizetése terén azonosította, de ott is hiányolták az alacsony fizetések rendszerszintű megoldását (például a javadalmazás éves szintű automatikus emelését). Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó jogállamisági jelentése idén is számos ponton tükrözi a januári beadványunkban megfogalmazott aggályokat.
A bírói függetlenség területén nem tudott érdemi előrelépésről beszámolni a Bizottság, és a korábbi aggályok is fennmaradtak:
- A bírói függetlenség érzékelt szintje Magyarországon mind a nyilvánosság (37%), mind a vállalkozások (38%) körében alacsony értékre romlott az előző évi adatokhoz (41-41%) képest.
- Az igazságügyi reform keretében elfogadott egyes jogszabály-módosítások során többször törvényt sértve jártak el, amikor nem konzultáltak az Országos Bírói Tanáccsal (OBT).
- Az alsóbb szintű bíróságokon az ügyelosztás átláthatósága ügyében továbbra sem történt előrelépés.
- A bírói karon belül, különösen a bírói függetlenséggel kapcsolatos kérdések megvitatása terén indokolatlan nyomás nehezedik a bírákra. Ennek részeként a Kúria elnöke rendszeresen megkérdőjelezi a szolgálati bíróságok legitimitását, valamint folytatódtak a bírák elleni lejárató kampányok is.
- Annak eredményeként, hogy az ügyészségi rendszer nélkülözi a belső fékeket és ellensúlyokat, fennáll a kockázata annak, hogy a vezetők akár egyedi ügyekben is befolyásolják a beosztott ügyészek munkáját. A Bizottság hivatkozik arra, hogy egyesek szerint az Igazságügyi Minisztérium büntetőeljárásokkal kapcsolatos ügyészi határozatokhoz való hozzáférése politikai befolyást és nyomásgyakorlást tesz lehetővé.
- Hiányosságként azonosítja a Jelentés, hogy a polgári eljárásokban a költségmentességre való jogosultság magas küszöbértéke miatt jóval a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező személyek sem jogosultak költségmentességre. A bírósághoz való hozzáférés további problémája, hogy a kirendelt ügyvédek díja kritikusan alacsony, hiába emelték meg a korábbi összeget 2024-től.
- A polgári és közigazgatási peres eljárásokban újonnan bevezetett vagyoni elégtétel intézménye kapcsán utal a jelentés az OBT véleményére, miszerint az új intézmény veszélyes hatással lehet a bírósági erőforrásokra is.
A Bizottság a jogalkotás és a szűkülő civil tér kapcsán is a korábbi évek problémáit tudta felsorolni azzal, hogy a független civil szervezetekre gyakorolt nyomás nőtt:
- A kormány továbbra is túlzott mértékben alkalmazza a rendeleti kormányzás eszközét, ami aláássa a jogbiztonságot. A jogalkotás terén súlyos probléma, hogy nem tartottak társadalmi konzultációt fontos törvények elfogadásakor (például az Alaptörvény módosításai, vagy a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán).
- A kormányzat és a kormánypártok hatalmát továbbra sem korlátozzák intézmények: az Alkotmánybíróság – amely politikailag kényes ügyekben ítélkezik – tagjait a bíróságok bevonása nélkül választják ki. Az ombudsman – amely a nép ügyvédjeként kellene, hogy működjön – függetlensége és érdemi jogvédő munkája aggályos a Bizottság szerint. Az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság szelektíven alkalmazza a jogot.
- A magyar kormány továbbra sem tiszteli az európai bírósági ítéleteket: 2025 eleji állás szerint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 47 kiemelten fontos bírósági ítéletét nem hajtotta végre Magyarország. (Mi tesszük hozzá, hogy a luxembourgi Európai Bíróság pedig napi egymilliós bírságot fizettet az állammal a menekültügyi szabályok uniós jogba ütközéséért.)
- A jelentés rámutatott a független civil szervezeteket ért támadásokra, utalva a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentéseire vagy a tavasszal benyújtott ellehetetlenítési törvényre. A Bizottság szerint a civil tér „akadályoztatott” ma Magyarországon. A civileknek juttatandó közpénz elosztásakor lejt a pálya a kormányzathoz közeli szervezetek felé, és a független civilek nem tudnak állami forrásokhoz jutni.
A médiaszabadság terén is velünk maradtak a jogállamisági aggályok: az állam reklámköltéseivel aránytalanul támogat bizonyos sajtótermékeket, nem független a médiahatóság, a közmédia szerkesztői szabadságát pedig biztosítani kellene.
A korrupció legyőzése terén inkább visszalépést azonosítottak: a korrupciós ítéletek száma csökkent, a magasszintű korrupció felderítése sem javult, a politikai pártok és kampányok finanszírozása pedig átláthatatlan maradt.
Mint ahogy a múlt években, most is adott ajánlásokat a brüsszeli testület, többek között, hogy:
- átlátható legyen az ügyelosztás a bíróságokon;
- a bírák, bírósági dolgozók, ügyészek és ügyészségi dolgozók fizetését átfogóan rendezzék;
- távolítsanak el minden akadályt a civil szervezetek működése útjából (például a jogkorlátozó törvények hatályon kívül helyezésével).
A Bizottság továbbá ajánlásokat tett korrupcióellenes lépések megtételére és a médiaszabadság helyreállítására is.
Az Európai Bizottság összefoglaló jelentése itt, a Magyarországra vonatkozó külön jelentés pedig itt érhető el. A civil szervezetek 2025. januári beadványa itt olvasható.