Minden, amit az EU-Törökország alkuról tudnod kell

Részletesen bemutatjuk, hogy a március 18-i katasztrofális alku miért jelenti a menekültek és menedékkérők jogainak kiárusítását és elárulását.

© 

Március
18-án az EU állam- és kormányfői alkut kötöttek
Törökországgal. A megállapodás célja az európai menekültválság
kezelése és az embercsempészek hatástalanítása. Az Amnesty
International
, a
Human Rights Watch és a European Council on Refugees and Exiles
(ECRE)
közösen tiltakozott a megállapodás ellen, amely felszámolja a
nemzetközi védelmet Európában és kiszolgáltatja a menekülteket
és menedékkérőket Törökországnak.

Miért
Törökország lett a partner?

Az
Európába menekülő emberek nagy része Törökország felől, az
Égei-tengeren keresztül jut el hozzánk, rozoga ladikokon és
gumicsónakokon kockáztatva a saját és a családjuk életét a
biztonságos menedékért. Január és március 21. között 148 317
ember érkezett Görögországba, napi átlagban 1000-2000 ember.
Törökország maga is a menekültválsággal leginkább érintett
országok között van: az országban tartózkodó közel 3 millió
menekültből 2,5 millió szír állampolgár.

Amúgy
az Unió és Törökország közötti együttműködés nem teljesen
új, már tavaly novemberben létrejött egy migrációs akcióterv közöttük, amely részeként az EU 3 milliárd eurót ad a
menekültek és menedékkérők humanitárius körülményeinek
javítására, míg a törökök azt vállalták, hogy
feltartóztatják az EU felé tartó menekülteket és
menedékkérőket.

@BULENT KILIC/AFP/Getty Images

Mi van a mostani alkuban?
  • Március 20-tól
    kezdve visszaküldik Törökországba azokat a menekülteket, akik irregulárisan (pl. érvényes
    papírok vagy vízum nélkül) érkeznek Törökországból Görögországba.
  • Visszaküldik
    azokat is, akik nem adnak be Görögországban menedékkérelmet (mert pl. azonnal haladnának tovább) vagy a kérelmüket
    valamilyen okból elutasítják.
  • Minden
    visszaküldött szíriai helyett Törökország küldhet egy
    másikat az EU-ba. Előnyt élveznek azok, akik még nem próbáltak az EU-ba
    irregulárisan belépni. Az EU egyelőre csak szír állampolgárokat
    fogad be Törökországból.
  • Az ügyintézéssel
    és a visszaküldéssel kapcsolatos költségeket az EU állja.
  • Törökország a
    szomszédos és EU-s országokkal együttműködve „minden
    szükséges eszközzel” (!) igyekszik lezárni a szárazföldi és tengeri migrációs útvonalakat.
  • Az EU és
    Törökország közösen igyekeznek jobbá tenni a humanitárius
    helyzetet Szíriában, különös tekintettel a török határhoz
    közeli területekre, hogy a helyiek és a menekültek biztonságos
    elhelyezését lehetővé tegyék.

    ©Press Association/AP Photo/Lefteris Pitarakis

Hány emberről
beszélünk?

72 ezer szír
menekültről egyelőre, akiket Törökországból fogadna be az EU.
A 2015 júliusi Tanácsi döntés értelmében a tagországok
önkéntes alapon vállalták 20 ezer ember áttelepítését. Ebből
a keretből még van 18 ezer üres hely. Ehhez a 18 ezerhez még
hozzájön 54 ezer, amely a szeptemberi áthelyezési keretből
maradt – eredetileg Magyarországról helyeztek volna át 54 ezer
embert mást EU-s országokba, de hazánk ezt elutasította – ezt a
keretet használná fel most az EU a szír menekültek
áttelepítésére. Ha több embert küldenek vissza, mit ahányat
áttelepítenek, felfüggesztik ezt a mechanizmust. Azt, hogy a 72
ezer áttelepítés után mi lesz, egyelőre nem tudjuk biztosan. Itt írtunk részletesen az áthelyezésekről.

Mit kapnak a
törökök?

Az
Unió felgyorsítja a már novemberben megígért 3 milliárd euró
folyósítását. Ezért cserébe a török kormánynak javítania
kell a menekültek elhelyezési körülményein, ellátásán és
hozzáférést kell biztosítaniuk számukra az oktatáshoz, illetve az
egészségügyi ellátáshoz. Egy hetük van a törököknek, hogy
pontosan megmondják, mire akarják költeni a pénzt. Ha elfogyott a
pénz és a törökök tényleg arra költötték, amire kapták,
akkor kapnak majd egy újabb 3 milliárdos támogatást 2018 végéig.
Ígéretet kaptak arra is a törökök, hogy – ha minden feltételt
teljesítenek – akkor vízum nélkül utazhatnak majd az EU-ba
június végétől, és folytatódhatnak a török csatlakozási
tárgyalások.

Akkor
minden oké, nem? Min akadtatok ki?

Elég
sok mindenen. Szerintünk az alku morálisan és jogi szempontból is
vállalhatatlan. Abszurd és felháborító, hogy attól függ a szír
menekültek áttelepítése Törökországból, hogy cserébe az EU
egy másik szírt visszaküld ugyanoda. Nem tudjuk elfogadni, hogy
embereket csereberéljenek úgy, mintha áruk lennének. Az EU-nak
inkább végre ténylegesen ki kellene vennie a részét a globális
menekültválság enyhítéséből, és magának kellene
megszerveznie a menekültek nagy számban történő áttelepítését
Törökországból.

Egyáltalán
nem vagyunk meggyőzve arról sem, hogy a görögök képesek lesznek
az alkuban megígért egyéni, a nemzetközi emberi jogi előírásoknak
megfelelő menekültügyi eljárásokat lefolytatni. Egyszerűen nem
adottak sem a befogadási körülmények, sem az eljárások
lefolytatásának feltételei. Többek között az ENSZ Menekültügyi
Főbiztossága (UNHCR) is komolyan aggódik amiatt, hogy előbb
fogadták el a megállapodást, mint hogy a megfelelő feltételeket
megteremtették volna Görögországban. Jelenleg is 10-12 ezer ember
– köztük 4000 gyerek – rekedt a macedón-görög határ
lezárása miatt Idomeniben egyre pokolibb körülmények között. Ha
részletesebben érdekel, hogy milyen a menekülők élete a görög
szigeteken, olvasd el aktivistánk, Márton Mónika helyszíni
beszámolóit
.

Nagyon komoly
problémák vannak magával Törökországgal is. Hazugság az, hogy
Törökország biztonságos lenne a menekültek számára. Nagyon nem
az. Tavaly decemberben már bebizonyítottuk, hogyan bánik az ország
a szír és iraki menekültekkel. Összeterelik és buszokra rakják
a menekültek és menedékkérők százait, és elviszik őket az
olykor több mint 1000 kilométerre lévő, a külvilágtól teljesen
elzárt menekültügyi őrzött központokba. Megbilincselik és
megverik, majd erőszakkal visszaküldik őket Szíriába és
Irakba.

De
nem kegyelmeznek az afgánoknak sem. Legújabb bizonyítékaink
alapján
órákkal az EU-val kötött megállapodás aláírása után
Törökország kb. 30 afgán menekültet küldött vissza erőszak
alkalmazásával Kabulba, kiszolgáltatva őket a tálib rezsimnek. 

Továbbra
is óriási problémát jelent Törökország számára a menekültek
ellátása. Sokan élnek rettenetes körülmények között:
egyáltalán nem biztosított a lakhatásuk, az egészségügyi
ellátásuk vagy hogy a gyerekek iskolába járhassanak. Bár a török
jogszabályok elvileg lehetővé teszik a menekülteknek, hogy
őrizetben menedékjogi kérelmet nyújtsanak be, azonban rengeteg olyan esetet dokumentáltunk, amikor ez a
gyakorlatban nem volt biztosított. A Törökországban maradó
menekültek kérelmeit általában fel sem dolgozzák.

@REUTERS

Mi
lesz most?

Sajnos
minden jel arra mutat, hogy beigazolódnak a várakozásaink. Az EU abbeli igyekezetében, hogy megszabaduljon a
menekültválság jelentette felelősségétől, megtagadja a
nemzetközi védelmet a rászoruló menekülőktől a területén,
elárulta és kiszolgáltatta a menekülteket és menedékkérőket
Törökországnak, amely egyáltalán nem tartja tiszteletben a
jogaikat.

A
magunk részéről persze nem adjuk fel a harcot, és minden erőnkkel
azon leszünk, hogy elejét vegyük a további jogsértéseknek.
Továbbra is beszámolunk minden fejleményről, közelről
vizsgáljuk a visszaküldéseket és a török hatóságok jogsértő
cselekményeit, és újabb akciókat szervezünk.

A
további fejleményekért figyeld Facebook oldalunkat és a
honlapunkat.

Téma