A rendezvényen részt vett a civilek részéről Szigeti Tamás (Társaság a Szabadságjogokért), Kádár András (Magyar Helsinki Bizottság), Udvari Márton (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda), Orsós Anikó (Európai Roma Jogok Központja), Farkas M. Csilla (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek), Spronz Júlia (Patent, Spitálszky Andrea (Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány) Dankó Réka (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége), Jeney Orsolya (Amnesty International Magyarország), és Átol Dorottya (Amnesty International Magyarország). A civil szervezetek a november elején beadott árnyékjelentésüket ismertették, és beszéltek az azóta felmerülő emberi jogi problémákról is, olyan sokféle témakört érintve, mint a jogállami intézményrendszer lebontása, az új alkotmány negatív hatásai a jogvédelemre, a romákat érő hátrányos megkülönböztetés különböző formái, iskolai szegregáció, romákat érő rasszista erőszak, gyűlöletbűncselekmények és a gyűlöletbeszéd, nők, gyermekek, és fogyatékosok jogai, az emberkereskedelem, és a menekültek helyzete.
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat ismertetése:
MI AZ AZ EGYETEMES IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLAT / UPR?
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (Tanács) egy új, 2006-ban létrehozott, és 2008-ban elindított mechanizmusa. Lényege, hogy négyévente a 192 tagállam mindegyikét vizsgálat alá vetik az adott ország emberi jogi helyzetének megállapítására.
Évente háromszor, ülésenként tizenhat országot vizsgálnak felül, így négyévente sorra kerül mind a 192 ENSZ tagállam. Magyarországnak ez lesz az első felülvizsgálata.
MIRE JÓ A UPR?
A UPR lényege, hogy az összes ENSZ-tagállam emberi jogi felülvizsgálatra kerüljön, kivétel nélkül. A korábbi gyakorlatban nem volt kötelező érvényű szabályozás arra, hogy mikor melyik állam ügyét tárgyalják, ezért politikai és egyéb okokból egyes országok emberi jogi helyzete soha nem került napirendre, és meglehetősen szelektíven vizsgálták az emberi jogi problémákat.
A UPR egy általános emberi jogi átvilágítás, amely tematikusan végigveszi egy adott ország emberi jogi teljesítményét, értékeli a fejlődést, de felhívja a figyelmet a problémákra, és ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek végrehajtását ellenőrzi.
Céljai többek között az adott ország emberi jogi problémáinak feltárása; az állam emberi jogi kötelezettségeinek betartatása; az állam emberi jogi védelmi hatáskörének kiszélesítése; a más államokban bevált gyakorlatok / eszközök cseréje; a nemzeti emberi jogi helyzet javítása; és a különböző ENSZ szervekkel való együttműködés erősítése.
MI ALAPJÁN?
A felülvizsgálat az adott állam nemzetközileg vállalt emberi jogi kötelezettségeit veszi számba. Ezért alapja, többek között: ENSZ Charta, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az állam által ratifikált különböző nemzetközi emberi jogi szerződések, adott állam önkéntes ígéretei és vállalásai, pl. a Tanácsba történő választás kontextusában vagy a Tanács ülésein tett nyilatkozatok, valamint a nemzetközi humanitárius jog vonatkozó részei.
HOGY MŰKÖDIK?
A UPR folyamata:
-
ideális esetben hosszas konzultációval indul meg a UPR folyamata a vizsgált állam, civil szervezetek és nemzeti emberi jogi intézmények között → Mo.: az NGO-k kezdeményezésére a Külügyminisztérium szervezésében három alkalommal került sor tematikus konferenciákra, ahova meghívást kaptak és párba állítva előadást tartottak az érintett minisztériumok és civil szervezetek képviselői. Konferenciák témái a nők jogai, a romákat érő diszkrimináció, és a fogyatékosok jogai voltak.
-
Írásbeli jelentések elkészítése – három dokumentum csomag: (1) az állam által összeállított 20 oldalas dokumentum (MO.: ennek elkészítési határideje 2011. február vége volt); (2) az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (Főbiztos) tíz oldalas összefoglalója a különböző ENSZ szerződéseket felügyelő szervek és más ENSZ ügynökségek által Mo.-ról készített jelentésekből; (3) valamint a szintén a Főbiztosság által összeállított ún. „hiteles és megbízható információk”, amely magában foglalja a civil szervezetek, nemzeti emberi jogi intézmények, szakszervezetek és vallási csoportok által benyújtott dokumentumokat (Mo.: NGO-k árnyékjelentésének beadási határideje 2010. november eleje volt)
-
egy három tagállamból álló Trojka vezeti le, koordinálja a UPR munkacsoportot, és az egész felülvizsgálati folyamatot, szerepe nagyrészt facilitátori: összegyűjti a kérdéseket, levezeti az ülést, és megírja a végleges jelentést – Magyarország esetében a Trojka tagjai: Franciaország, Gabon és Ukrajna
-
háromórás UPR meghallgatás a Trojka és a többi ENSZ tagállam előtt – a Tanács tagjai 3-3 percet kapnak felszólalásra, a megfigyelő államok 2-2 percet, ezért összesen kb. 40-45 állam hozzászólására lehet számítani – civil szervezetek ezen megfigyelőként részt vehetnek, de nem szólalhatnak fel – Mo.: 2011. május 11. 9.00-12.00, Genf, Emberi Jogi Tanács
-
a felülvizsgálat következtetéseit / ajánlásait egy jelentés formájában két nappal a szóbeli meghallgatás után véglegesítik a Trojka rapportőrei, a UPR titkárság munkatársai és a a vizsgált állam képviselőinek részvételével – Mo.: 2011. május 13. 16.00-16.30, Genf, Emberi Jogi Tanács
-
felülvizsgálatot lezáró végleges jelentés elfogadása a Tanács által, annak soron következő rendes ülésén – Mo.: 2011. október
-
az intézkedések és ígéretek végrehajtásának figyelemmel kísérése
MI A UPR EREDMÉNYE?
A felülvizsgálati meghallgatás után a Trojka rapportőrei, UPR titkársága és a vizsgált állammal együtt elkészítik a jelentést a meghallgatásról, amiben összefoglalják az átvizsgált állam előadását, a felülvizsgáló államok által felvetett kérdéseket, a vizsgált állam ezekre adott válaszait és egy ajánlásokból álló listát. A soron következő rendes Tanács ülésen ezen intézkedések végrehajtásának ellenőrzése kiemelt témaként szerepel. Ha egy tagország tartósan nem hajlandó együttműködni, akkor a Tanácsnak joga van más eszközökkel is fellépni az ajánlások betartatására, ilyenre azonban eddig még nem került sor.
A UPR JELENTŐSÉGE
Ahogy a fentiek bemutatták, a UPR a legátfogóbb, minden emberi jogi területre kiterjedő, az ENSZ legfontosabb emberi jogi szerveit, regionális emberi jogi szervezeteket, és a nemzeti emberi jogi intézményeket és civil szervezeteket bevonó felülvizsgálat.
CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE
A civil szervezetek részvétele a UPR folyamatában bár több szempontból korlátozott, de kiemelt jelentőségű. A meghallgatás alapját képező három dokumentum közül az egyik a civil szervezetek jelentéseiből áll össze. A nemzeti jelentés kialakítása is (ideális esetben) a civil szervezetekkel és a nemzeti emberi jogi szervekkel történő többszöri konzultáció eredménye kell, hogy legyen. Az árnyékjelentés beadása után a nem-kormányzati szevezetek részt vehetnek a UPR meghallgatásaon, de nem szólalhatnak fel.
