A hatóságoknak többet kell tennie azért, hogy a kisebbségeket megvédje a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben – sürgetett ma az Amnesty International, miután mind a négy vádlottat bűnösnek találták a hat roma halálos áldozatot követelő rasszista indítékú gyilkosságsorozatban.
A 2008. március és 2009. augusztus közötti támadássorozat miatt az első-, másod- és harmadrendű vádlottakat első fokon a Bíróság tényleges életfogytiglanra ítélte, a negyedrendű vádlott legkorábban 13 év múlva szabadulhat. A vádlottak mindegyike szélsőjobboldali nézeteket vall.
bűncselekmények azonban továbbra is komoly aggodalomra adnak okot. Ahogy arra az Amnesty International kutatásai is rámutatnak, a rendőrség nem rendelkezik megfelelő iránymutatással arra vonatkozóan, hogy alaposan és hatékonyan tudja kivizsgálni azokat.
„Öt évvel ezen hidegvérű gyilkosságok után a romák továbbra sem kapnak megfelelő védelmet az ellenük irányuló gyűlölet bűncselekményekkel szemben.” – mondta JezercaTigani, az Amnesty International Európai programigazgató-helyettese. „Ezeknek a szörnyű cselekményeknek rég rá kellett volna ébresztenie a hatóságokat arra, hogy a roma közösséget rendszeresen éri erőszakos megkülönböztetés, de az elkövetők nem minden esetben kerülnek bíróság elé.”
A Bíróság bűnösnek találta Pető Zsoltot, Kiss Árpádot és Kiss Istvánt a kilenc településen romák lakta házak elleni támadásokban, melyek során kézigránátot, fegyvereket és Molotov koktélokat használtak. Csoportjuk negyedik tagját, a sofőrként közreműködő Csontos Istvánt bűnsegédletért 13 év börtönbüntetésre ítélték. A több mint egy éven át tartó erőszakhullám során hat embert öltek meg, és ötöt megsebesítettek. Az áldozatok között volt egy apa, a négy éves fiával, akiket égő házukból való menekülése során öltek meg. Egy másik nőt álmában lőttek le.
Az Amnesty International kutatása rámutatott, hogy a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai nem kapnak megfelelő támogatást, tanácsadást és jogi segítségnyújtást. A gyilkosságért kiszabható büntetési tételek megállapítása esetére, a motivációt illetően nem ír elő konkrétumot a Btk. Annak mérlegelését, így a kisebbségeket ért támadások mögött rejlő – adott esetben rasszista indítékok – mérlegelését is a Bíróságra hagyja, a rendőrségnek pedig nincs nyilvántartása az ilyen jellegű bűncselekményekről.
„A mai ítélet egy pozitív lépés, de Magyarországnak le kell vonnia a következtetéseket ezekből a gyilkosságokból és tanulni belőlük. A hatóságok még mindig nem reagálnak megfelelően a romákat ért erőszakra.” – mondta Jezerca Tigani. „A kormánynak új intézkedéseket kell bevezetnie. Pontosan meg kell határoznia azon folyamatokat, amelyek mentén kell lefolytatni a nyomozást az ilyen jellegű bűncselekmények esetében. A rendőröknek képzésben kell részesülniük, hogy fel tudják ismerni és ki tudják nyomozni a gyűlölet-bűncselekményeket. Hatékony adatgyűjtésre és az adatok nyilvánossággal való megismertetésére van szükség.“
A politikusok és a média démonizálja a romákat, míg a közösségeiket továbbra is szélsőjobboldali zaklatások és támadások érik. A szélsőjobboldali Jobbik és más polgárőr alakulatok Devecserben vonultak fel 2012. augusztusában. Betondarabokat dobáltak roma házakra, és a rendőrség nem avatkozott közbe. Ugyanabban a hónapban fekete egyenruhások Cegléden roma-ellenes szlogeneket skandáltak és életveszélyesen megfenyegették az ott élő romákat. 2011. márciusában Gyöngyöspatán több mint egy hónapig járőröztek szélsőségesek egy Jobbik-os demonstrációt követően.
Az Amnesty International szerint, amíg nem történik hathatós változás a gyűlölet-bűncselekmények gyors felismerésében és az ellenük való fellépésben, addig félő, hogy a továbbiakban is találkozhatunk hasonló esetekkel.
