Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága előtt

Március 19-én és 20-án az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága azt vizsgálja, hogy Magyarország mennyire teljesíti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeit. A Bizottság genfi ülésén az Amnesty Internationalt Iván Júlia, az Amnesty Magyarország igazgatója képviseli.

Március 19-én és 20-án az
ENSZ Emberi Jogi Bizottsága azt vizsgálja, hogy Magyarország
mennyire teljesíti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeit. A Bizottság genfi
ülésén az Amnesty Internationalt Iván Júlia, az Amnesty
Magyarország igazgatója képviseli.

Annak ellenére, hogy több
politikai és jogi eljárás is indult már Magyarország ellen,
köztük az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is jogsértéseket
állapított meg, még mindig rendszeresen és súlyosan sérülnek a
menekültek és menedékkérők emberi jogai. A magyar hatóságok
komolyan korlátozzák a belépésüket az ország területére, és
mindenkit – ideértve a családjukkal érkező gyermekeket és 14
évesnél idősebb kísérő nélküli kiskorúakat is – önkényesen
és jogellenesen fogva tartanak.

Az Amnesty International is
kiemelte az Éves Jelentésében, hogy a tavalyi év végén
nagyjából 500 menedékkérőt tartottak fogva a szerb-magyar
határon álló két tranzitzónában. A a tranzitok körülményei
lényegesen elmaradnak a minimálisan elvárható szinttől, a
menedékkérők hozzáférése a lakhatáshoz, jogi és egészségügyi
segítséghez szintén rendkívül korlátozott. Az EJEB
megállapította, hogy ez a bánásmód önkényesen megfosztja az
embereket a szabadságuktól, és azt is kiemelte, hogy Magyarország
továbbra sem nyújt megfelelő védelmet az embertelen és megalázó
bánásmód ellen.

Az Amnesty aggodalmát fejezi
ki azon lépések miatt is, amelyekkel megakadályozzák az emberek
belépését az ország területére, illetve amiatt is, hogy
gyorsan, időnként erőszakot alkalmazva tavaly nagyjából 20 000
embert küldtek vissza Szerbiába anélkül, hogy a menedékkérelmüket
egy tisztességes és hatékony eljárás keretében elbírálták
volna.

Az Országgyűlés 2017 júniusában elfogadott
egy törvényt, amely a külföldi támogatást kapó civil
szervezeteket vette célkeresztbe. A törvény arra kötelezi a
szervezeteket, hogy magukat “külföldről támogatott
szervezetként” bélyegezzék meg, a támogatóik személyes
adatait pedig hozzák a kormány tudomására.

A széleskörű, civilellenes
lejáratókampány során a kormány az olyan jogvédő
szervezeteket, mint az Amnesty International Magyarország, a
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vagy a Magyar Helsinki
Bizottság azzal vádolja, hogy az “ország ellenségei és
külföldi érdekeket szolgálnak”. Mivel a törvény csak a
szervezetek egyes formáira vonatkozik, a törvény hátrányosan
megkülönbözteti őket a más egyesülési formáktól, és olyan
jogkorlátozásokat vezetett be, amelyek sértik a többek között
az egyesülési szabadságukat, köztük a támogatások keresésének,
elfogadásának és felhasználásának jogát.

Idén februárban egy újabb
törvényjavaslat csomagot nyújtottak be az Országgyűlésnek, az
úgynevezett STOP Sorost. A három törvényjavaslat még tovább
korlátozná a magyar civil szervezetek működését, miközben
tovább folytatódik az egyes magánszemélyek és szervezetek állami
lejáratása. A hivatalos indoklás szerint a törvényekre az
illegális migráció, a határok védelmének megerősítése és
Magyarország nemzetbiztonsági érdekei miatt van szükség. Azok a
szervezetek, amelyek a javaslat értelmében “támogatják a
migrációt” csak belügyminiszteri engedély birtokában
folytathatnák tevékenységüket, miután működésüket az
adóhatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok is átvilágították.
Az engedélyt kapó szervezeteknek a külföldi támogatásuk 25%-át
elvonó, “bevándorlási finanszírozási illetéket” kellene
fizetniük, és ha ezt nem teljesítik, akkor az illeték kétszerese
lenne a büntetés.

A törvényjavaslat csomagban
előirányzott szankciók drámaiak: az ügyészség felszólíthatja
az adóhatóságot, hogy a törölje a szervezet adószámát, ami
pénzügyi szempontból ellehetleníti a szervezeteket, végül pedig
kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a törvénynek eleget nem
tevő szervezet megszüntetését. Ha elfogadják ezeket a
tervezeteket, az kritikus helyzetet eredményez: az olyan független
civil szervezetek, mint az Amnesty International relatíve rövid idő
alatt akár meg is szűnhetnek. Ez a folyamat egy szűkebb, még több
félelemmel teli és kizsigerelt civi szférához vezet. Ez a lépés
példa nélküli lenne az Európai Unióban, amely többször hitet
tett már azon civil szervezetek mellett, amelyek fontos
szolgáltatásokat nyújtanak és emberi jogokat védenek.

“Soha nem gondoltuk, hogy
ilyen komoly fenyegetés érheti a munkánkat. Minden nemzetközi
szervezetnek fel kell emelnie a szavát, és fel kell szólítani a
kormányt, hogy ejtse a javaslatcsomagot. Minden erőnkkel azon
vagyunk, hogy folytathassuk a munkánkat Magyarországon. Ez a
szégyenletes javaslat is jól mutatja, hogy soha nem volt még
akkora szükség jogvédő szervezetekre az országban, mint most.”
– mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország
igazgatója.

2017 júniusában a Szegedi
Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és új eljárásra
kötelezte a Szegedi Törvényszéket, amely első fokon
terrorcselekmény és tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett
határzár tiltott átlépése miatt 10 év fegyházra ítélte a
szíriai származású Ahmed H.-t, aki 2015 szeptemberében részt
vett a magyar-szerb határon a menekültek, migránsok és a magyar
rendőrök között kitört összecsapásban. A bíróság indoklása
szerint az első fokon eljáró Törvényszék nem vizsgálta meg elég
alaposan a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Augusztusban a
Legfőbb ügyész a törvényesség
érdekében jogorvoslati kérelemmel fordult a Kúriához, amely
novemberben megállapította, hogy az elsőfokú bíróságnak
ítéletet kellett volna hoznia az ügyben. Ennek az eljárásnak nem
volt hatása a folyamatban lévő eljárásra. Ahmed H.-t a
megismételt eljárás során ismét bűnösnek találták, és
március 14-én 7 év fegyházra ítélték. Az ítélet nem jogerős.

Az Amnesty International ajánlásai a magyar
kormány számára:

  • azonnal vessen véget a menedékkérők
    önkényes és jogellenes fogvatartásának és az ellenük a
    határon elkövetett erőszakos rendőri fellépéseknek, illetve
    biztosítsa, hogy ezeket az ügyeket alaposan kivizsgálják

  • azonnal vonja vissza a STOP Soros
    törvényjavaslat csomagot

  • vessen véget a független és kritikus
    civil szervezetek zaklatásának, és tartsa tiszteletben az
    egyesülés szabadságával kapcsolatos kötelezettségeit

  • alakítson ki biztonságos és a hátrányos
    megkülönböztetéstől mentes környezetet a civil szervezetek
    számára, hogy azok tovább folytathassák a munkájukat

Háttér

Az Amnesty International az
ENSZ Emberi Jogi Bizottságának küldött jelentése itt érhető
el
.

Téma