Határainak a konfliktusok és üldöztetés elöl menekülő menekültek előtt való tényleges lezárásával, a szögesdrótokkal, a kirendelt csapatokkal és a drákói szigorúságú új törvényekkel Magyarország az Európai Unió növekvő menekültválságra adott szégyenletes válaszának rút arcát mutatja – jelentette ki ma az Amnesty International.
A szervezet egy kutatócsoportot telepített a magyar-szerb határra, ahol több tucat katona, rohamrendőr, kutya és helikopter járőrözik az újonnan épült szögesdrótkerítés környékén. Az új törvény szerint, mely ma lépett hatályba Magyarországon, akár három év börtönbüntetésre is ítélhetőek azok a menekültek, akik megkísérelnek áttörni az újonnan felépített határ menti kerítésen.
„Félelmetes konfliktus zónákból menekülő emberek számára sokkoló a fegyveres hatalmak megfélemlítő demonstrációjával találkozni. Szánalmasan felelőtlen válasz ez a háború és brutalitás által traumatizált emberekkel szemben” – jelentette ki Gauri van Gulik, az Amnesty International európai igazgatóhelyettese. “Bár várhatóan több ezren kísérelnek meg majd még eljutni Magyarországra, ez az “emeljük fel a felvonóhidat” mentalitás egyszerűen átirányítja, de nem vet véget a kétségbeesett és veszélyes utazásoknak.”
A határ mostanra gyakorlatilag teljesen le van zárva, az Amnesty International kutatói a határátkelő felé zúduló menekültek százait látták, aki azt hitték, nyitva áll. Tanúi voltak annak is, hogy egy csoport fiatal szíriai férfi kétségbeesetten vizsgálja a kerítést, hogy megállapítsa, át tudna-e törni valahogy.
„A kerítés és a drákói törvények nem jelentenek megoldást. Ezek olyan emberek, akik próbálnak biztonságba jutni. Az egyetlen megoldás, ha Magyarország és az EU elkezdi teljesíteni nemzetközi kötelezettségeit, szolidaritást mutatnak és biztosítják, hogy a menedékkérőknek hozzáférésük legyen az államterülethez és eljáráshoz. Nincs jele annak, hogy a menekültek ezután nem jönnének” – jelentette ki Gauri van Gulik. “Míg az EU bénultnak tűnik, és nem talál sürgős, fenntartható megoldásokat, addig Magyarország csak menetel tovább a rossz irányba.”
Új tranzitzónák létesültek a szerb határ mentén, ahol a menekülteket fel fogják tartóztatni – de az új törvények alapján ezek a zónák nem számítanak majd magyar államterületnek.
A menekültek és migránsok fogvatartása csak a legvégső intézkedés kéne hogy legyen, az Amnesty International ellenzi a menekültek és migránsok kriminalizációját szabálytalan be vagy kilépésük miatt, mely egy aránytalan határ ellenőrzési intézkedés. A szabálytalan belépést közigazgatási törvénysértésként kellene kezelni.
Mivel Szerbiát Magyarország biztonságos harmadik országnak tekinti, az Amnesty International attól tart, hogy a tranzitzónákban feltartóztatott menekültek kérelmeinek legnagyobb részét azonnal elutasítják majd. A szervezet attól tart, hogy ahelyett, hogy egyénileg vizsgálnák minden menekült esetét, ahogy azt kellene, inkább tömegesen járnak majd el és küldik vissza őket Szerbiába.
Ha egy menekült kérelmét elutasítják, joga lesz a fellebbezésre, de azt három napon belül be kell majd nyújtania. Az Amnesty Internationalt aggasztja ez a rendkívül szoros határidő, különösen annak fényében, hogy a zárt tranzitzónákban a jogi segítséghez való hozzáférésben nehézségek léphetnek fel.
Az új törvény egy és öt év közötti börtönbüntetéssel büntet mindenki mást is, aki segíti a menekülteket és a migránsokat a határátlépésben.
