Az Amnesty International alig két hónappal a lengyel országos választások előtt megjelent új jelentése szerint veszélyes mértékben elmaradottak a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) emberek és egyéb kisebbségi csoportok gyűlölet-bűncselekményektől való védelmére irányuló jogszabályok.
„Lengyelországban
kettős szabályozás van: egyes
kisebbségi csoportokat oltalma alá vesz, másoknak viszont saját
magukról kell gondoskodniuk. Ha Lengyelországban valakit támadás
ér azért, mert meleg, fogyatékos vagy hajléktalan, azt a
rendőrség nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként. Ezt a
veszélyes szakadékot azonnal meg kell szüntetni – mondta Marco
Perolini, az Amnesty
International európai és közép-ázsiai diszkriminációval
foglalkozó kutatója.
A
lengyel LMBTI közösségnek országszerte elterjedt és mélyen a
társadalomba ágyazott diszkriminációval kell szembenéznie.
Megbízható hivatalos statisztikáknak híján vagyunk, de a
Campaign against Homophobia elnevezésű jelentős lengyel LMBTI
szervezet szerint csak 2014-ben legalább 120 gyűlölet-bűncselekményt
követtek el melegek vagy transzneműek ellen, és a valós számok
vélhetően ennél sokkal magasabbak.
A
szcsecsini LMBTI közösség tagjai arról számoltak be, hogy
félelemben élnek, mióta 2014 januárjában egy 24 éves fiatalt
brutális módon halálra vertek azután, hogy kilépett egy
melegbárból. A holttestet egy közeli építkezésen találták
meg, az arca zúzódásokkal volt tele, a nadrágját lehúzták
róla; a halál közvetlen oka fulladás volt, mivel a fejét
többször egy pocsolyába nyomták.
A
hatóságok figyelmen kívül hagyták annak lehetőségét, hogy a
gyilkosság hátterében homofób előítélet áll; a bíróságon
közönséges bűncselekményként kezelték, és ennek megfelelően
ítélték el a két tettest.
2015
májusában Zywiecben az egyik szivárványt ábrázoló alkotása
előtt megrugdosták és leköpték Dariuszt, az antifasiszta
aktivistát és utcai művészt. Verbálisan is bántalmazták:
„buzeráns kurvának” nevezték. A tettes ellen felvett
jegyzőkönyv azonban egyszerűen „vulgárisnak” nevezi a
sértéseket, szó sem esik benne homofóbiáról mint indítékról.
Az
elmúlt években Lengyelországban több alkalommal vertek meg
hajléktalanokat is. Annak ellenére, hogy a támadások némelyike
legalábbis részben az áldozatok társadalmi-gazdasági helyzete
ellen irányul, a rendőrség nem tulajdonított nekik különleges
jelentőséget.
2012
októberében megverték és felgyújtották Stanisławot, egy
rzeszówi hajléktalant. A tettesek elismerték, hogy
„unaloműzésként” már korábban is támadtak hajléktalanokra,
de az ítélet nem tükrözte az indíték súlyosságát.
„Lengyelország
figyelemreméltó lépéseket tett a rasszizmus és a xenofóbia
szította gyűlölet-bűncselekmények megszüntetése terén. Nehéz
azonban elfogadni, hogy a többi kisebbség nem kapta meg ezt a
figyelmet, pedig ugyanúgy félelemben élnek, és ugyanúgy meg kell
küzdeniük a zaklatással – mondta Marco Perolini.
Lengyelországnak
nemzetközi egyezményekben foglalt kötelessége, hogy minden
sérülékeny csoportot egyenlő védelemben részesítsen a
hátrányos megkülönböztetéssel szemben. Már maga az is
hátrányos megkülönböztetésnek minősül, hogy a hatóságok ezt
nem teszik meg.
A
védelem terén mutatkozó hiányosságok azt is jelzik, hogy
nincsenek intézményesített mechanizmusok – például erre
szakosodott ügyészek vagy rendőrségi koordinátorok –, amelyek
a fogyatékosság, a szexuális irányultság, a nemi identitás,
vagy a társadalmi és gazdasági státusz alapján történő
hátrányos megkülönböztetésből fakadó támadásokkal
foglalkoznának. Hiányoznak az ilyen bűncselekmények megelőzését
célzó hatékony szabályozásra, az összes bűneset kivizsgálására
és a tettesek felelősségre vonására irányuló törekvések is.
Lengyelországban
nincs rendszerszintű törekvés arra, hogy az állam összegyűjtse
az ilyen támadásokkal kapcsolatos adatokat. Ennek következményeképp
a hatóságok nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora méreteket ölt
a probléma.
Megrekedtek
a büntető törvénykönyv megreformálására irányuló törekvések
is, bár 2012-ben napirendre került egy módosítás, hogy az LMBTI,
fogyatékos vagy idősebb embereket megvédjék a
gyűlölet-bűncselekményektől. A javaslat a lengyel társadalom
egyes részeinek heves ellenállásába ütközött, 2015-ben az
egyik parlamenti képviselő szerint mindez „a
szexuális aberrációt népszerűsítő nemi ideológia bevezetésére
irányuló beteges kísérlet” volt.
A
gyűlölet-bűncselekmények kérdése várhatóan az október 25-én
megrendezésre kerülő választások előtt is vitatéma lesz.
„Lengyelországnak
egyszer és mindenkorra konkrét lépéseket kell tennie annak
érdekében, hogy a jogszabályok egyformán védjék az ország
minden kisebbségét. Fontos, hogy a következő kormány és
parlament kiemelt fontossággal kezelje az emberi jogok témáját, a
legégetőbb kérdés pedig a hátrányos megkülönböztetés
megszüntetése. Nem lenne szabad hagyni, hogy Lengyelországban
bárki is rettegésben éljen attól tartva, hogy a személye miatt
támadások érik” – mondta Marco Perolini.
