Ramush Haradinaj, volt koszovói
kormányfőt és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg nevű
gerillaszervezet egykori parancsnokát, továbbá nagybátyját Lahi
Brahimaj jelenlegi gerillaparancsnokot és Idriz Balaj helyettes
parancsnokot felmentették a bűnszövetségben elkövetett
bűncselekmény vádja alól; miszerint kegyetlen bánásmódban
részesítették a koszovói szerbeket, romákat és egyiptomiakat,
valamint azokat az albánokat, akikről úgy vélték, a szerb
hatóságokkal működnek együtt, vagy valamilyen módon nem az UCK
támogatói.
Továbbá felmentették őket az
egyéni büntetőjogi felelősség alól, a kisebbségek, valamint a
kollaboránsnak vélt albánok ellen – az UCK Jablanica nevű
fogolytáborában – elkövetett gyilkosság, kegyetlen bánásmód
és kínzás háborús bűnök tekintetében.
„A mai felmentő ítélet után
felmerül a kérdés, hogy ha a három korábbi magas rangú UCK tag
nem bűnös, akkor ki követte el a háborús bűncselekményeket?
Valakit valaha bíróság elé fognak ezért állítani? Ezeket a
kérdéseket teszik fel az áldozatok és családjaik újra és újra,
mindaddig amíg igazságot nem szolgáltatnak számukra” –
nyilatkozta John Dalhuisen, az Amnesty International Európa és
Közép-Ázsia programjának igazgatója.
A koszovói kisebbségek tagjai
közül 800-ra becsülik azok számát, akiket állítólagosan az
UCK tagjai raboltak el és gyilkoltak meg. Csupán néhányuk
holttestét találták meg, exhumálták és szállították vissza a
családjukhoz eltemetni.
A vádirat szerint a bűncselekmények
áldozatai között voltak koszovói szerbek, koszovói
romák/egyiptomiak és katolikus albánok, valamint koszovói
albánok. Közülük csupán néhányuk holttestét találták meg
utólag és tudták azonosítani. Habár a bíróság megállapította,
hogy ezen személyek közül sokukat megkínozták és kegyetlen
bánásmódban részesítettek, csak egy személy megölését
találták bizonyítottnak az UCK fogolytáborban.
2009-ben a Törvényszék
Fellebbviteli Tanácsa az ügy újratárgyalását rendelte el, mivel
az Elsőfokú Tanács „nem vette kellően figyelembe a tanúk
megfélemlítésének súlyos következményeit a tárgyalás
tisztességes lefolytatására vonatkozóan…” valamint „nem
tett megfelelő lépéseket a szemtanúk megfélemlítésének
megakadályozására, amely befolyásolta a tárgyalás menetét.”
Csupán két tanú jelent meg az újratárgyaláson.
„A kisebbségek tagjainak,
valamint az UCK árulóinak vélt albánok elrablása háborús
bűnnek, és bizonyos esetekben, emberiesség elleni bűncselekménynek
számítanak. Ezen eseteket ki kell vizsgálni, és az EULEX-nek és
a koszovói hatóságoknak mindent meg kell tenni annak érdekében,
hogy a felelősöket bíróság elé állítsák.” – mondta John
Dalhuisen.
Koszovóban a mai napig csupán
néhány gyanúsítottat állítottak bíróság elé ezen elrablások
ügyében.
Az EULEX – az EU által vezetett
rendőrségi és igazságügyi misszió Koszovóban – van megbízva
a bűncselekmények nemzetközi jog szerinti kivizsgálásával és
büntetőeljárások indításával, beleértve a háborús bűnöket
és az emberiség elleni bűncselekményeket.
Ennek ellenére még 2009-ben az
EULEX áthelyezte a kisebbségek elrablásával kapcsolatos 62 ügyet
a helyi ügyészségekhez, ahol azok további kivizsgálása és a
velük kapcsolatos eljárás elakadt.
„A koszovói hatóságokból
teljesen hiányzik a politikai akarat ezeknek az elrablásoknak a
kivizsgálására és a büntetőjogi eljárások megindítására.
Ez nyilvánvalóvá vált a hét elején is, amikor Hashim Thaçi
miniszterelnök megkérdőjelezte az EULEX jogát, hogy elfogja
Fatmir Limaj, egykori UCK parancsnokot és korábbi közlekedési
minisztert, az albánok és szerbek ellen elkövetett emberrablás,
jogellenes letartóztatás és gyilkosság vádja miatt.” –
mondta Dalhuisen.
„Látva a koszovói kormány
részéről az igazságszolgáltatás menetébe történő ilyen
súlyos politikai beavatkozást, szükségszerű, hogy az EULEX
visszavegye ezen 62 ügyet a hatáskörébe, hogy Koszovóban végre
igazságot tudjanak szolgáltatni.”
