Az Amnesty International (AI) vizsgálata bizonyítékot talált kivégzésszerű és egyéb szándékos emberölésekre mind az orosz-párti szeparatisták, mind a Kijev-párti erők részéről, de ezek száma azonban nagyban eltér az orosz média és a hatóságok jelentéseitől.
A Summary killings during the conflict in eastern Ukraine (Statáriális kivégzések a kelet-ukrajnai válság idején)
című dokumentum egy Kelet-Ukrajnában
(Donbass) 2014 késő augusztusa és szeptembere között végzett kutatás
eredményeiről számol be. A jelentésben emberi jogi visszaélések
áldozataival és családtagjaikkal, szemtanúkkal, donyecki és luhanszki
helyi tisztviselőkkel, orvosi személyzettel és mindkét oldal harcosaival
készített interjúk olvashatók.
„Semmi
kétség nem fér hozzá, hogy kivégzéseket és egyéb atrocitásokat mindkét
fél, az oroszbarát szeparatisták és a Kijev-párti erők is elkövetnek
Kelet-Ukrajnában, de nagyon nehéz pontosan felmérni a jogsértések
mértékét. Több mint valószínű, hogy számtalan esetre még nem derült
fény, és az is, hogy sokról készakarva
félretájékoztatnak. Az is biztos, hogy néhány, elsősorban az orosz média
által közölt sokkoló eset rendkívül eltúlzott.” – jelentette ki John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgatója.
„Ahelyett, hogy egymást okolnák a harcoló felek, mindkét oldalnak arra
kellene összpontosítania, hogy megszüntesse a kivégzés-szerű
gyilkosságokat saját erőik körében.”
A Donyeck régió tömegsírjainak felfedezése
Szeptember
23-án az orosz média a Donyeck régióban, Komunar és Nyzhnya Krynka
falvakban talált tömegsírok felfedezéséről számolt be. A terület két
nappal azelőtt még a Kijev-párti erők ellenőrzése alatt állt. A
holtestek között volt több kínzás nyomait magán viselő nő és egy
állapotos áldozat is. Később arról számoltak be, hogy Szergej Lavrov
orosz
külügyminiszter nemzetközi vizsgálat indítását kezdeményezte, miután a
tömegsírokban több mint 400 ember holttestére bukkantak.
Szeptember
26-án a környékre látogatott az Amnesty International küldöttsége, ahol
meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy a Kijevet támogató erők
kivégeztek négy embert, akiket két sírban találtak meg Komunar falutól
nem messze. A közelben egy másik sírt is felfedeztek, amiben öt
szeparatista harcos holtteste feküdt. Az Amnesty International
képviselői felkeresték az egység tagjait, akik
arról számoltak be, hogy társaik harcban estek el.
„A
Nyzhnya Krynka-ban talált tömegsírokkal kapcsolatos orosz állítások
mögött rejlő valóság eleve csekély. Ezenkívül az ukrán fegyveresek erők
vagy a helyi önkéntes zászlóaljak által elkövetett négy statáriális
kivégzés esetét alaposan ki kell vizsgálni. Az eset azt is mutatja,
milyen mértékben megerősödött a vádaskodás mindkét oldalon,
különösen az orosz hatóságok részéről, a harcokkal párhuzamosan folyó
propaganda háborúban” – közölte John Dalhuisen.
Oroszbarát felkelők végeztek ki fogvatartottakat
Az
Amnesty International 2014 áprilisa óta egyre több bejelentést kapott a
szeparatisták által véghezvitt kivégzésszerű és egyéb gyilkosságokkal
kapcsolatban. Az áldozatok között ukránbarát aktivisták, feltételezett
szimpatizánsok, helyi bűnözők és fogvatartott harcosok is vannak.
Az
első bizonyíték két holttest felfedezése volt 2014. április 19-én az
akkor még csak feltételezett vádakra Donyeck régió Raigorodok városához
közel. Később Vladgyimir Rybak és Jurij Popravko néven azonosították
őket. Az előbbi ukrán-párti aktivista és a Batkivshchyna párt parlamenti
képviselője, az utóbbi pedig kijevi diák volt. Mindkét holttesten
kínzásra
utaló jeleket találtak.
Az
Amnesty International döntő erejű bizonyítékot talált a két
fogvatartott július 22-ei meggyilkolására. Mindkettőjüket szeparatista
erők tartották fogva a Luhanszk régióban található severodonyecki
fogolytáborban.
Egy, a Batkivshchyna párthoz való feltételezhető kötődése miatt ugyanott fogvatartott üzletember így nyilatkozott az AI-nek: „Hajnali
fél ötkor egy harcos az „Ébresztő! Evakuálunk!” szavakkal ébresztett
minket. Kinyitottak három-négy cellaajtót, és hat-nyolc lövést
hallottam. Olyan volt, mint a rulett – valakit lelőttek, valakit
elengedtek, és voltak, akiket
elhurcoltak.”
„Az
Amnesty International nem talált, illetve nem kapott döntő bizonyítékot
tömeggyilkosságokról vagy sírokról. Amit láttunk, azok statáriális
kivégzések különálló esetei, amelyek bizonyos esetben háborús
bűncselekménynek számítanak. Ezeknek a visszaéléseknek véget kell vetni.
Minden gyanús esetet ki kell vizsgálni és a tetteseket felelősségre
kell vonni,
bármelyik oldalon állnak” – hangsúlyozta John Dalhuisen.
Háttér
A
válság akkor kezdődött Kelet-Ukrajnában, amikor 2014 áprilisában és
májusában oroszbarát felkelők államigazgatási és biztonsági erők
épületeit foglalták el különböző városokban Donyeck és Luhanszk
régiókban, a Krím-félsziget Oroszországhoz való annektálását követően.
Válaszul az ukrán hatóságok terroristaellenes
hadműveletbe kezdtek. A válság akkor erősödött fel, amikor kora
júliusban a szeparatista erők elhagyták Slavyansk városát, és az ukrán
erők elkezdték visszahódítani a területeket.
Az
előrehaladás késő augusztus folyamán előbb lelassult, majd vissza is
fordult, amikor a szeparatista erők sikeres ellentámadást hajtottak
végre az orosz hadsereg támogatásával. Szeptember 5-én aláírtak ugyan
egy fegyverszünetet, de ez nem vetett véget a harcoknak.
