Jogvédő szervezetek rendszeres egyeztetésre hívják fel a kormányt az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások végrehajtása érdekében

Az
Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) intézményét az ENSZ
Közgyűlése hozta létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente
felülvizsgálja a 193
ENSZ tag
állam
emberi jogi teljesítményét. Az eljárás keretében az ENSZ Emberi
Jogi Tanácsa megvizsgálja, hogy a tagállamok teljesítették-e
emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az ENSZ
tagállamok 2011
m
ájusában
az Emberi Jogi Tanács ülésén Magyarország vonatkozásában
összesen 148
aj
ánlást
fogalmaztak meg. Ezek közül a magyar kormány 113-at a helyszínen
elfogadott, 6-ot elutasított, és további 29-cel kapcsolatban
jelezte, hogy az elfogadásukról való döntés további
megfontolást igényel. Az erről hozott 2011. szeptember 2-i
kormányhatározat végül hat ajánlást teljesen, hármat részben
elfogadott, a fennmaradó 20-at viszont elutasította.

A
Balog Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár
és Prőhle Gergely helyettes államtitkár által sebtében,
2 nappal Magyarorsz
ág
ENSZ-meghallgatása előtt összehívott találkozón a részt vevő
szervezetek kifogásolták, hogy a kormányzat nem vonta be célzottan
a civil társadalmat a határozat elfogadásának folyamatába, és
mindössze három munkanapot biztosított a határozat tervezetének
észrevételezésére, ezzel ellehetetlenítve az érdemi
véleményezést. Különösen annak fényében látták aggályosnak
mindezt, hogy a Magyarország által 2011
m
ájusában
elfogadott ajánlások közül több is a civileknek a UPR
végrehajtásába való minél nagyobb fokú bevonására hívta fel
a kormányt. Szintén elhangzottak bírálatok egyes elutasított
ajánlások kapcsán. A jogvédők kifejtették: nem látják például
semmilyen elfogadható okát annak, hogy Magyarország elutasította
a halálbüntetés tilalmának sarkalatos törvényben, vagy az
Alaptörvényben való kimondását, a szexuális orientáció mint
diszkrimináció ellen védett tulajdonság kifejezett megjelenítését
az Alaptörvényben, a családon belüli erőszak önálló törvényi
szabályozását vagy a menedékkérők őrizetére vonatkozó
szabályok felülvizsgálatát, amellyel kapcsolatban az Emberi Jogok
Európai Bírósága szeptember 20-án marasztalta el Magyarországot.

A
találkozón megjelent jogvédő szervezetek kérték, hogy a
kormányzat fordítsa le és az indoklással együtt tegye
nyilvánossá az Emberi Jogi Tanács tagjai által megfogalmazott
ajánlásokat, és nevezze meg azokat a szerveket, amelyek felelősek
az egyes elfogadott ajánlások teljesítéséért. Javasolták
továbbá, hogy jöjjenek létre olyan kormányzati-civil
munkacsoportok, amelyek egy-egy téma (gyűlölet-bűncselekmények
kezelése; a nőket, melegeket, romákat, és egyéb sérülékeny
társadalmi csoportokat sújtó diszkrimináció elleni küzdelem;
börtönviszonyok, stb.) kapcsán rendszeres időközönként
összeülnek az elfogadott ajánlások végrehajtását célzó
lépések meghatározására és a végrehajtási folyamat nyomon
követésére. Az államtitkár arra tett ígéretet, hogy a
civilszervezetek javaslatával kapcsolatban a kormányzat október
végéig alakítja ki álláspontját.

A
sajtóközleményt az Amnesty International Magyarország, az Esélyt
a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Európai Roma
Jogok Központja (ERRC), a Háttér Társaság a Melegekért, a
Magyar Helsinki Bizottság, a MONA – Magyarországi Női
Alapítvány, a Mental Disability Advocacy Center, a Minority Rights
Group, a NANE Egyesület, a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda, a
PATENT Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért adta ki.

Topics