Egy tegnap este benyújtott új orosz törvényjavaslat szerint azoknak a magánszemélyeknek, akik támogatást kapnak külföldről, „külföldi ügynökként” kellene magukat regisztráltatniuk, nem vállalhatnának állást a közigazgatásban vagy a helyi önkormányzatokban, a hatóságoknak küldött leveleikre és egyéb dokumentumaikra pedig rá kellene írniuk, hogy „külföldi ügynök”.
„Ha elfogadják a javaslatot, az további súlyos csapást mér nemcsak az Oroszországon kívülről támogatást kapó civil szervezekre, hanem más társadalmi csoportokra is. A megbélyegző „külföldi ügynök” stigmát már olyan magánszemélyek esetében is alkalmazni kellene – nemcsak a független civil szervezetek esetében -, akik a hatóságok szerint „politikai tevékenységet folytatnak külföldi országok, azok szervei, nemzetközi vagy külföldi szervezetek, külföldi állampolgárok vagy hontalanok vonatkozásában”. – mondta Natalia Prilutskaya, az Amnesty International Oroszországgal foglalkozó kutatója.
A javaslat a civil szervezetek és jogvédők elleni boszorkányüldözés legújabb felvonását jelentheti. A törvénytervezet tovább erősíti azt a kormányzat által erőltetett hazug narratívát, hogy a civilek a „Nyugat romboló ügynökei, akik meg akarják dönteni az orosz kormány” – és nem a pozitív társadalmi változások előmozdítói. Az orosz hatóságok már így is élen járnak a civil szféra kivéreztetésében, több civil szervezetet pedig egyszerűen bezárattak. Most a magánszemélyek vannak soron.
„Minél élesebbek a Vlagyimir Putyin elnyomó rezsimét bíráló orosz hangok, amely vélemények a koronavírus állami kezelése kapcsán csak hangosabbak lettek, annál nagyobb erővel sújt le az orosz államapparátus a kritikus hangokra és a véleménynyilvánítás szabadságára. Az orosz hatóságoknak a szólásszabadság üldözése helyett inkább az emberi jogok biztosításával kéne foglalkozniuk.
Háttér
A drákói orosz „külföldi ügynök törvényt” 2012 november 21-én lépett hatályba. Azóta több száz szervezet veszítette el támogatásainak jelentős részét, a hírnevüket a hatóságok megtépázták, a munkatársaikat pedig megfenyegették vagy eljárásokat indítottak ellenük. A törvényt orosz civil szervezetek, jogvédők és politikai aktivisták, köztük a legismertebb ellenzéki, Alekszej Navalnij szervezete ellen vetették be.
A november 18-án beterjesztett javaslat alapján a „külföldi ügynök” címként kellene feltüntetni minden civil társulás vagy tagjai által jegyzett kiadványon vagy más dokumentumon, illetve a civil szervezetek munkatársainak is ezt a stigmát kellene viselniük. A javaslat egyik nem titkolt célja, hogy a még elérhető forrásokat is korlátozza, ezért a törvény hatálya kiterjedne a nem bejegyzett társadalmi szervezetekre is.
