Interjúsorozat legelkötelezettebb támogatóinkkal – Kövér András

  1. Mikor
    és hol találkoztál először az Amnesty nevével?     Szerintem egy
    U2 lemezborítón. De az is lehet, hogy Rage Against the Machine
    volt.

  2. Mivel
    foglalkozol?     Környezetvédelmi joggal

  3. Mi
    az a három szó vagy gondolat, ami eszedbe jut az Amnesty-ről?
    Mozgósítás, jelenlét, távkapcsolat

  4. Melyik
    kampányunk áll hozzád a legközelebb? Az egykori Control Arms
    kampány, abban elég aktívan részt vettem.

  5. Miért
    döntöttél úgy, hogy anyagilag is támogatod a mozgalmat? Fontos
    a szerepe a magyar civil társadalomban, története és (globális)
    mérete miatt nemzetközileg is elismert, az általa megfogalmazott
    véleménynek emiatt nagyobb a súlya, és alkalmas lehet kifejteni
    azt a kontrollfunkciót, amit a demokratikus államokban a civil
    társadalomnak el kell látnia. Más kérdés, hogy ebben az
    országban e funkció gyakorlásának nincsenek nagy hagyományai,
    illetve határozott szándék látszik a civil szféra
    kivéreztetésére. Pont az utóbbi miatt lényeges, hogy a civil
    szervezeteknek legyen „lakossági” támogatói bázisuk, ez
    jelenti számukra az önfenntartást és ez garantálja az
    önállóságot, ez pedig leginkább úgy tud működni, ha a
    költségvetésükben nagyobb arányú a rendszeres és ezáltal
    tervezhető támogatások köre.

  6. Milyen
    változást szeretnél elérni a világban? Én változást
    leginkább a környezetemben szeretnék elérni, azzal tudok
    közvetlen kölcsönhatásban lenni. Szeretném, ha összetartó
    közösségek működnének, ha tiszta, rendezett és biztonságos
    környezetben élhetnék, ahol a helyi közösségnek hasznot hoz az
    én jelenlétem, és a szabadidő tartalmas eltöltésére alkalmas
    lehetőségek is állnának rendelkezésre. Azt szeretném, hogy a
    mindenkori állam az életembe csak akkor avatkozna be, ha én
    bármilyen tevékenységemmel mások biztonságát veszélyeztetem,
    vagy jogaik gyakorlását szükségtelenül akadályozom. Szeretném,
    hogy legyenek általánosan elfogadott értékek, és ha volna az
    emberekben igény egymás megértésére.

  7. Mit
    üzennél azoknak, akik hozzád hasonlóan támogatják az emberi
    jogokat? Rendszerben gondolkodjanak, ne vegyék teljesítettnek
    minden erkölcsi kötelezettségüket attól, hogy pénzt utalnak
    egy szervezetnek, vagy önkénteskednek. Ültessék át ezt a
    humanista szemléletet a hétköznapok minden területére, vagy
    legalább igyekezzenek észrevenni, ha eltérnek ettől.

  8. És
    mit üzennél azoknak, akik még nem csatlakoztak az emberi jogi
    mozgalomhoz Magyarországon? Legyenek tisztában a mozgalmak
    létrejöttének okaival, jelenbeli létjogosultságukkal, erről
    alkotott meggyőződésük képezze a támogatásuk/csatlakozásuk
    alapját. Legyenek tisztában saját magukkal is, tehát azzal, hogy
    mi az ő tényleges motivációjuk a mozgalomban való részvétel
    kapcsán. Ellentétes előjelű hatást okoz egy jogvédő
    szervezetben, ha a sértett, frusztrált, unatkozó emberek
    démonkereső önsegítő körévé alakul át. Találkoztam már
    ilyenekkel.