India: A terrorizmus elleni új törvény sérti a nemzetközi emberi jogi normákat

India elnökének el kellene utasítania a terrorizmus elleni törvényben javasolt módosításokat, mert ezek nemzetközi emberi jogi egyezményeket sértenek, nyilatkozta ma az Amnesty International, válaszul az új törvények gyors bevezetésére Indiában, a 170 emberéletet követelő novemberi bombayi terrortámadások után.

A szervezet felszólítja az elnököt, az indiai hatóságokat és a törvényhozókat, hogy sürgősen vizsgálják felül az 1967-es törvényellenes cselekmények megelőzéséről szóló törvény (UAPA) módosításait, és a Nemzeti Nyomozó Ügynökség (NIA) felállítását célzó szabályozást, amelynek egyedüli célja a terrorcselekmények vizsgálata az országban.

Miközben teljes mértékben elítéljük a támadásokat, és egyetértünk azzal, hogy az indiai hatóságoknak joguk és kötelességük, hogy hatékonyan biztosítsák a népesség biztonságát, ez a törekvés azonban nem vezethet ahhoz, hogy népek emberi jogai veszélybe kerüljenek, nyilatkozta Madhu Malhotra, az Amnesty International ázsiai és csendes-óceáni programjának igazgatóhelyettese.

Más országok, amelyek gyorsan szigorú terrorizmus ellenes törvényeket hoztak, azt a gyakorlatot mutatják, hogy ezek az intézkedések aláássák a törvényes jogrendet, és az emberi jogok nemzetközi szintű tiszteletét és nem növelik a biztonságot. 2006-ban az ENSZ Közgyűlése azt nyilatkozta, hogy az emberi jogok tiszteletben tartását célzó intézkedések és a törvényes jogrend a terrorizmus elleni harc alapjai.

Indiai tapasztalatok korábbi terrorizmus ellenes jogszabályokkal kapcsolatban is visszaélésekről tanúskodnak. A módosított jogszabályok túl homályosan határozzák meg, hogy mi számít terrorcselekménynek, nem tartalmaznak világos meghatározást a terrorista csoportban való részvételre vonatkozóan, tizenötről harminc napra emelik a minimálisan és kilencven napról száznyolcvanra a maximálisan letartóztatásban tölthető időt a terrorcselekménnyel gyanúsított személyek számára – ezek az értékek már korábban is a nemzetközi normák felett álltak. Megtagadják az óvadék használatát, néhány különleges körülményt kivéve, és bizonyos helyzetekben megkövetelik, hogy a vádlottak bizonyítsák ártatlanságukat.

A Nemzeti Nyomozó Ügynökségről szóló szabályozás megengedi a zárt tárgyalásokat a különleges bíróságokon, anélkül, hogy meghatározná vagy korlátozná, hogy mi alapján rendelhetőek el.

,,Az indiai hatóságoknak és törvényhozóknak meg kéne mutatniuk, hogy tisztelik a törvényes jogrendet a terrortámadások idején is azzal, hogy felülvizsgálják az olyan intézkedéseket, mint a gyanúsítottak maximum száznyolcvan napos fogva tartásának engedélyezése a korábbi kilencven nap helyett, a homályos meghatározásokat a terrorista csoportban való részvételre vonatkozóan, és a zárt tárgyalásokat” – tette hozzá Madhu Malhotra.

Téma