Az elmúlt néhány nap során az Amnesty International kutatója Kelet-Ukrajnában hátborzongató bizonyítékokat gyűjtött Donyeck és Debaltseve városokban a véres összecsapásokban meghalt civil áldozatokról és sérültekről.
A
helyszínen, közvetlenül a bombázásokat követően gyűjtött
bizonyítékoknak részét képezik a szemtanúkkal és a kórházban
lévő sérültekkel készített interjúk is.
A
dokumentált jogsértések között szerepel egy humanitárius
segélypont és egy donyecki piac elleni támadás, valamint a
Debaltsevében található utcák és házak válogatás nélküli
bombázása is.
„A
bizonyítékok feltárják azt a horrort, amit azok a civilek éltek
át a vérontás során, akik azért vesztették életüket vagy
sérültek meg, mert mind két fél irányítás nélkül lőtt ki
rakétákat és aknákat a sűrűn lakott területekre. Az ilyen
támadások sértik a nemzetközi humanitárius jogot és
összességükben háborús bűncselekménynek minősülhetnek,”
mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója.
A
harcok jelentős felerősödése az utóbbi időben számos
kelet-ukrajnai területen, ideértve a lázadók kezén lévő
Donyeck és a kormány ellenőrzése alatt lévő Debaltseve városát,
sok áldozatot követelt a polgári lakosság körében. Kedd óta
több mint 25 polgári lakost öltek meg Kelet-Ukrajnában.
Donyeckben
elkövetett atrocitások
Hat
embert ölt meg egy akna Donyeckben január 30-án, amikor
humanitárius segélyért álltak sorba. Öten a helyszínen
vesztették életüket, egyikük később a kórházban hunyt el és
sokan sérült is van.
Egy
tanú elmondta az Amnesty Internationalnek, hogy a robbanás
figyelmeztetés nélkül következett be. Hozzávetőleg 200 ember
gyűlt össze egy elosztó pontnál, hogy élelmiszersegélyt kapjon.
A robbanásban néhány áldozatnak leszakadtak a testrészei
szakadtak, és emberi húscafatok repültek magasan a levegőbe,
amelyek egy 15 méterre lévő lámpatesten landoltak.
Az
Amnesty International kutatója felkereste a helyszínt és két
olyan civillel is interjút készített, akik súlyos sérüléseket
szenvedtek.
Valentina
Tsygankova, egy 82 éves özvegy súlyosan megsebesült a
robbanásban. A földhöz csapódott, repeszek találták el a hátán
és a jobb karján. Valentina egy idős hölgy nagyon kevés
nyugdíjjal, aki utcaseprőként dolgozik, éppen szüntet tartott a
munkájában, hogy egy kevés élelmiszersegélyhez juthasson.
Sergei Maydan, 42 éves férfi a támadás
során szerzett sebei miatt nagyon sok vért vesztett . Repesz
találat érte a bal kezét és az arcát, kiverve a fogai felét.
„Szerencsére kiálltam a sorból, máskülönben halott lennék,”
mondta az Amnesty Internationalnek.
Az
Európai Biztonsági és Egyműködési Szervezet megfigyelői, akik
akik nem sokkal a robbanás után jártak a helyszínen, azt
jelezték, hogy a robbanást nagy valószínűséggel egy 122 mm-es
tüzérségi gránát okozta, amit észak-nyugati irányból lőttek
ki – más szóval a ukrán kormányerők irányából.
Két
ember meghalt és hét megsérült reggel január 29-én 8:45 körül
egy másik, az Amnesty Internationel által megvizsgált incidensben,
a donyecki Kuibyshevskiy
negyedben található Aquilon piacon. Sergei Fiodorov, 38 éves, aki
súlyosan megsérült a támadásban azt mondta, hogy két robbanás
is volt.
A
következőket mondta az Amnesty Internationalnek: „Az első
robbanás után, ami tőlem lejjebb történt az utcán, hallottam,
hogy emberek azt kiabálják, hogy „sérült”. ezért elkezdtem
futni, hogy segítsek, ekkor ért el a második robbanás. A
detonáció a földhöz csapott, éreztem ahogy folyik a vér az
arcomból.” Fiodorov az arcán, bal kezén és jobb combján sérült
meg.
Az
Amnesty International beszélt két idősebb hölggyel is, az egyikük
64, a másikuk 77 éves, akik súlyos sérüléseket szenvedtek,
amikor január 30-án otthonukat robbanótöltetek találták el. A
nők, akik a Kuibyshevskiy és a Leninskiy negyedben élnek,
mindketten otthon voltak este, amikor a támadások történtek.
„Egy
tűzgolyó szállt keresztül az ablakon,” mondta a 77 éves nő.
„A jobb karom eltört és a kezem összeroncsolódott.” Az
Amnesty International egyik kutatója meglátogatta a házat másnap,
és – többek között azt jegyezte fel -, hogy a szomszédságban
a törött ablakokat furnérlemezekkel deszkázták be.
Civilek
kerültek csapdába a tűz alatt álló Debaltsevében
Civilek
ezrei kerültek csapdába Debaltsevében, egy stratégiailag fontos
vasúti csomópont és az ukrán erők egyik erődítménye
közelében, egy olyan helyen, amit az oroszbarát szeparatisták
folyamatosan bombáztak annak érdekében hogy ellenőrzésük alá
vonhassák azt. Ezt a várost érték az utóbbi két hét
legsúlyosabb bombatámadásai.
A
népesség 25.000 főről körülbelül 7000 főre csökkent, mondták
források a helyszínen az Amnesty Internationalnek. Az ukrán erők
azt állítják, hogy több mint 2000 embert telepítettek ki január
28-a óta, további 269-et pedig február 1-jén. Evakuálniuk
kellett egy 26 főből álló csoportot is, akik közül nyolcan
voltak sérültek, köztük öt polgári személy és két személy a
mentőcsapatokból.
A
városból kivezető egyetlen út folyamatos tűz alatt áll, ami még
veszélyesebbé teszi a menekülést a lakosság maradéka számára.
A két hídból az egyiket szeparatista gerillák szándékosan
felrobbantották, a bizonytalan ideiglenes híd pedig csak lelassítja
az embereket, még több veszélynek teszi ki őket.
„Mindenki,
aki az elkövetkező 2-3 órában próbálja meg elhagyni a a
„zsebet” [Debaltsevet] az a tüzérségünk kereszttüzébe fog
kerülni,” mondta Aleksandr
Zakharchenko a szeparatisták vezetője az orosz állami televíziónak
adott egyik interjújában, amely Vuhlehirskben, az oroszbarát
szeparatisták által az ukrán erőktől múlt héten elfoglalt
közeli városban készült.
A
körzeti rendőrség parancsnoka szerint 12 polgári lakos vesztette
életét január 31-én a válogatás nélküli célpontokra irányuló
rakétatámadásokban Debaltsevében, valamint február 1-jén
további hét személy halt meg különböző tüzérségi akciókban.
Ezek
az esetek ismétlődő mintát mutatnak azokkal az incidensekkel,
amiket az Amnesty International tapasztalt 2014 szeptemberében
Debaltsevében,
amikor véletlenszerűen kilőtt rakéták a saját házaikban öltek
meg embereket, vagy éppen akkor érte találat őket, amikor azért
mentek ki az utcára, hogy víz vagy élelmiszer készleteiket
próbálják meg feltölteni.
Emberek
tucatjai kerültek csapdába a város vasútállomásán, aminek
ugyan van egy földalatti óvóhelye, ott azonban az emberek már két
hete nem jutnak vezetékes vízhez és áramhoz.
Szörnyű
humanitárius helyzet és a békekötés kilátásai
Az
erőszak tovább súlyosbítja az amúgy is szörnyű humanitárius
helyzetet a régióban. Sok lakos a harcok sújtotta területeken
éjjelente a pincéjében vagy földalatti óvóhelyeken alszik, ott
keresve egy kis menedéket a könyörtelen bombázások és
rakétatámadások elől. Néhányan olyan alapvető
szolgáltatásokhoz sem jutnak hozzá, mint a vezetékes víz, és
nincs elegendő élelmiszer illetve gyógyszer sem.
Az
ENSZ becslései szerint a kelet-ukrajnai konfliktusban 2014 áprilisa
óta már több mint 5100 ember vesztette életét, 900.000 embernek
pedig el kellett hagynia az otthonát. A mostani harcok a jelentik az
erőszak legerősebb fellángolását az öt hónapja megkötött
rövid tűzszünetet követően.
Mindeközben
úgy tűnik, hogy a szomszédos Fehéroroszországban a
béketárgyalásra tett kísérletek kudarcba fulladtak, mivel azon a
legfontosabb szeparatista vezetők nem jelentek meg, illetve mindkét
fél tárgyaló partnerei csak azzal voltak elfoglalva, hogy
kölcsönösen egymást vádolják.
„Sokkoló,
hogy a civil lakosság védelme érdekében szükséges legalapvetőbb
intézkedések is hiányoznak Kelet-Ukrajnában. Mindkét félnek
sürgősen fel kell hagynia azzal, hogy a civilek lakta területekről
lő ki lövedékeket, illetve hogy ilyen területeket bombáz,
továbbá a nemzetközi közösségnek tovább kell fokoznia a
nyomást, hogy a felek ennek megfelelően cselekedjenek,” mondta
John Dalhuisen.
