A halálbüntetést alkalmazó országok részéről hibás kísérlet ilyen módon küzdeni a bűnözés, a terrorizmus és a belső válságok ellen;
2014-ben megugrott a halálos ítéletek száma, főként Egyiptom és Nigéria miatt – világszerte legalább 2466 alkalommal született ilyen ítélet, 28%-kal többször, mint 2013-ban;
Hivatalosan 607 kivégzés történt, ez 22%-kal kevesebb, mint 2013-ban (nem számítva Kínát, ahol önmagában több embert végeztek ki, mint a világ többi országában összesen);
22 országban hajtottak végre kivégzést, ez ugyanannyi, mint 2013-ban.
2014-ben
riasztóan sok országban alkalmaztak halálbüntetést az állambiztonság
vélt vagy valós fenyegetettségeinek kezelésére (bűnözés, terrorizmus,
belső válságok) – állapította meg az Amnesty International a
halálbüntetésről szóló globális jelentésében.
2014-ben
a nyilvántartott halálos ítéletek száma majdnem 500-al több volt, mint
2013-ban, főként az Egyiptomban és Nigériában kiszabott ítéletek kiugró
száma miatt: köztük a belső konfliktusok és politikai válságok kapcsán
hozott tömeges halálos ítéletek miatt.
„Azon
kormányok, amelyek halálbüntetés alkalmazásával próbálják
visszaszorítani a bűnözést, csak áltatják magukat. Nincs bizonyíték
arra, hogy a halálbüntetés nagyobb visszatartó erővel bírna, mint
bármilyen más büntetés” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Szomorú trend figyelhető meg a
halálbüntetés alkalmazása terén – a kormányok e hatástalan
próbálkozástól várták a megoldást az állam- és közbiztonságot fenyegető
vélt vagy valós veszélyekre. Szégyenletes, hogy a kormányok világszerte
lényegében játszanak az emberéletekkel: elrettentési céllal a halálba
küldik őket terrorizmus vádjával, vagy a belső feszültségek
csillapítására.”
Azonban
jó hírrel is szolgálhatunk 2014-ből: az előző évhez képest kevesebb
kivégzést jegyeztek fel, és számos ország lépéseket tett a halálbüntetés
eltörlése felé.
A legfőbb hóhérok
Kína
megint több embert végzett ki, mint a világ többi része együttvéve. Az
Amnesty International feltételezése szerint minden évben ezreket
végeznek ki vagy ítélnek halálra itt, de a pontos számokat lehetetlen
meghatározni, mivel ezen adatok államtitoknak minősülnek.
2014-ben
a világon a legtöbb embert kivégző öt ország Kína, Irán (hivatalosan
289 kivégzés, de legalább még 454 olyan eset van, amelyeket a hatóságok
nem ismertek el hivatalosan), Szaúd-Arábia (legalább 90 eset), Irak
(legalább 61 eset) és az USA (35 eset) voltak.
Kínát
nem számítva legalább 607 alkalommal hajtottak végre halálbüntetést
2014-ben, ami a 2013-as 778 kivégzéshez képest 20%-os csökkenést jelent.
2014-ben
22 országban regisztráltak kivégzéseket, ugyanannyiban, mint egy évvel
korábban. Ez jelentős csökkenés a húsz évvel korábbi adatokhoz képest:
1995-ben az Amnesty International 41 olyan országról tudott, ahol
végrehajtottak halálbüntetést – mindez jól mutatja, hogy jelenleg a
globális trend szerint a kormányok egyre távolodnak a legsúlyosabb
büntetési
formától.
„A
számok magukért beszélnek – a halálbüntetés egyre inkább a múlté. Azon
országoknak, amelyek még mindig folytatnak kivégzést, komolyan tükörbe
kell nézniük és fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy továbbra is
meg akarják-e sérteni mások élethez való jogát, vagy
inkább csatlakoznának a többséghez, azon országokhoz, amelyek maguk
mögött hagyták e végtelenül kegyetlen és embertelen büntetési formát.” – mondta Salil Shetty.
Állambiztonság
Nyugtalanító
jelenség, hogy világszerte számos állam használta fel a halálbüntetést
az állambiztonság elleni támadások megtorlására: Kínában, Pakisztánban,
Iránban és Irakban is végeznek ki terrorizmussal vádolt embereket.
Pakisztán
egy pesavari iskola ellen végrehajtott borzalmas tálib támadás után
döntött a kivégzések visszaállítása mellett. Decemberben hét emberen
hajtottak végre halálos ítéletet, és a kormány úgy nyilatkozott, hogy
még százakat fognak a halálba küldeni terrorizmussal kapcsolatos vádak
alapján. A kivégzések 2015-ben is nagy intenzitással folytatódtak.
Kínában
a hatóságok a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen lázongók ellen
folytatott “Kemény csapásnak” keresztelt politikájuk részeként
halálbüntetést alkalmaztak. E régióban 21 olyan embert végeztek ki az
elmúlt év során, akiket valamilyen módon különféle támadásokhoz
kötöttek, három embert pedig több ezer ember szeme
láttára egy stadionban ítéltek halálra.
„Abban
az évben, amikor a fegyveres csoportok elrettentő tömeges kivégzései
beleégtek az emberiség tudatába, megdöbbentő, hogy a kormányok
meggondolatlan módon, saját akaratukból ugyanilyen eszközzel küzdenek a
bűn és terrorizmus ellen.” – jelentette ki Salil Shetty.
Olyan
országokban, mint Észak-Korea, Irán vagy Szaúd-Arábia, a kormányok
továbbra is a politikai ellenfelek elnyomására használták fel a
halálbüntetést.
Más
országok hasonlóan téves indokkal, a bűnözés elleni küzdelemmel
próbálták igazolni a kivégzéseket. Jordánia decemberben egy nyolcéves
moratóriumnak vetett véget azzal, hogy hét, gyilkosságért elítélt rabot
kivégzett: a kormány szerint ezzel a borzalmas erőszakhullám
megfékezését segítik elő. Az indonéziai kormány
bejelentése szerint 2015-ben beváltják
azon ígéretüket, hogy a rendkívüli állapot kezelésére és a közbiztonság
javítására bevezetik a halálbüntetést, főként a kábítószer kereskedőkkel
szemben.
Egyre több halálos ítélet
Az előző év adataihoz képest 2014-ben
drámai emelkedés mutatkozott a nyilvántartott halálos ítéletek
számában: a tavalyi évre 1925-ről 2466-ra nőtt a számuk, ami több, mint
negyedével több, mint 2013-ban. Ez többnyire a Nigériában és Egyiptomban beállt változásoknak
köszönhető, ahol több száz embert ítéltek halálra.
Nigériában a 2013-as számhoz (141) képest több, mint ötszázzal több, összesen 659 halálbüntetést tartottak nyilván 2014-ben. Az elmúlt év során a Boko Haram elleni konfliktussal kapcsolatos lázadásokban való részvételért körülbelül 70 katonának kellett katonai
bíróság elé állnia, majd csoportosan halálra ítélték őket.
Egyiptomban 2013-hoz képest több, mint négyszázzal több, legalább 509 halálos ítélet született 2014-ben;
ebben benne van a 37 ember ellen áprilisban és 183 ember ellen
júniusban hozott tömeges ítélet, amelyet tisztességtelen tárgyalások
után hoztak.
Módszerek és bűnök
A 2014-ben
végrehajtott kivégzési módok között volt lefejezés, akasztás,
méreginjekció és golyó általi halál. Iránban és Szaúd-Arábiában
tartottak nyilvános kivégzéseket is.
Sokan
olyan, nem életellenes bűnökért kaptak halálbüntetést, mint a rablás,
kábítószerrel kapcsolatos visszaélések vagy a gazdasági bűncselekmények.
Voltak olyanok is, akiket olyanért ítéltek halálra, ami nem is
tekinthető bűncselekménynek: pl. házasságtörésért, istenkáromlásért vagy
boszorkányságért. Néhány
országban homályosan megfogalmazott kategóriákat alkottak politikai
“bűnökre”, hogy a vélt vagy valós ellenfeleket eltehessék láb alól.
Regionális áttekintés
AZ AMERIKAI KONTINENS
A régióban az USA maradt az egyetlen halálbüntetést alkalmazó ország, bár a kivégzések száma 2014-re itt is az előző évi 39-ről 35-re csökkent, ami jól mutatja a halálbüntetéstől való egyre nagyobb arányú tartózkodást. 2014-ben csupán hét államban történt kivégzés (2013-ban még kilencben), amelyből négy – Texas, Missouri, Florida és Oklahoma – volt felelős a kivégzések 89%-áért. Washington állam februárban hirdetett moratóriumot a kivégzésekre. Az összesen kiszabott halálbüntetések száma 2014-re az előző évi 95-ről 77-re csökkent.
ÁZSIA CSENDES-ÓCEÁNI RÉGIÓJA
Ázsia csendes-óceáni része a halálbüntetéssel kapcsolatos fejlemények egész tárházát vonultatta fel 2014-ben.
Kilenc országból jelentettek kivégzéseket, ez eggyel kevesebb, mint egy
évvel korábban. Pakisztán elhalasztotta a civilekre kiszabott
halálbüntetések végrehajtását. 32 kivégzésről van
tudomásunk a régióban, bár ebben nincsenek benne a kínai és észak-koreai
számok, ahonnan képtelenség adatokat szerezni. Indonézia tervbe vette a
halálbüntetés 2015-ös visszaállítását, elsősorban a kábítószer kereskedőkkel szemben.
A
csendes-óceáni szigetvilág továbbra is a világ egyetlen
halálbüntetéstől mentes része, bár mind Pápua Új-Guinea, mind Kiribati
kormánya lépéseket tettek a halálbüntetés és a kivégzés bevezetése felé.
SZUBSZAHARAI AFRIKA
Afrika szubszaharai része különösen nagy fejlődésen ment keresztül 2014-re.
Három országból – Egyenlítői-Guineából, Szomáliából és Szudánból –
összesen 46 kivégzést jelentettek az egy évvel korábbi, öt országban
végrehajtott 64 kivégzéshez képest, ami 28%-os csökkenést jelent.
Madagaszkár
jelentős lépést tett a halálbüntetés megszüntetése felé, amikor
nemzetgyűlése december 10-én elfogadta az annak eltörléséről szóló
törvényjavaslatot – bár ez majd akkor lép hatályba, amikor az ország
elnöke is aláírta azt.
EURÓPA ÉS KÖZÉP-ÁZSIA
A
Belarusz Köztársaságban, a régió egyetlen kivégzéseket végrehajtó
országában, az elmúlt évben legalább három emberen hajtottak végre
halálos ítéletet, véget vetve a 24 hónapos kivégzésektől mentes
időszaknak. Az eseteket teljes titokban tartották, a családtagokat és az
ügyvédeiket is csak a végrehajtás után
tájékoztatták.
KÖZEL-KELET ÉS ÉSZAK-AFRIKA
A
halálbüntetés széleskörű alkalmazása a régióban továbbra is komoly
aggodalomra ad okot. A régióban végrehajtott kivégzések 90%-áért Irán,
Irak és Szaúd-Arábia tehető felelőssé, így (Kínát leszámítva) az ő
számlájukra írható a világon számon tartott összes kivégzés 72%-a.
2014-ben
nyolc országban történtek kivégzések, ez kettővel több, mint 2013-ban. A
régió országainak nagy többségében, összesen 16 államban hoztak halálos
ítéleteket.
A
közel-keleti és észak-afrikai régióban feljegyzett kivégzések száma
2014-re 638-ról 491-re csökkent. Azonban ezek az adatok nem tartalmazzák
azt a sok száz iráni esetet, amelyek megtörténtek, de sosem hozták
nyilvánosságra. 2014 folyamán az iráni hatóságok közlése szerint 289
kivégzést hajtottak végre, azonban megbízható forrásokból tudni lehet
454
másik esetről is, melyekkel együtt már 743-ra tehető az országban tavaly
kivégzettek száma.
