Háborús bűncselekményekkel ér fel a szíriai falvak eltörlése a föld színéről

Az Amnesty International ma megjelent jelentése szerint egy Észak-Szíriában lefolytatott tényfeltáró misszió felfedett több, a lakosság elüldözését és házaik lerombolását célzó erőszakos cselekményt, melyeket a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártja ellenőrzése alatt levő autonóm körzetben hajtottak végre. Az autonóm körzet kulcsfontosságú szereplője az USA által vezetett, Szíriában magát Iszlám Államnak nevező fegyveres csoport elleni koalíciónak.

A „Nem volt hová mennünk:” A
lakosság erőszakos elüldözése és pusztítás Észak-Szíriában (“We had
nowhere else to go”: Forced displacement and demolitions in northern
Syria
)
című jelentés bizonyítékokat tár fel az egyre aggasztóbb visszaélésekről,
beleértve különböző szemtanúk beszámolóit, valamint műholdfelvételeket, melyek
részletesen szemléltetik civilek ezreinek otthonukból való elűzését, valamint
egész falvak földdel való egyenlővé tételét az autonóm körzet ellenőrzése alatt
levő részeken; gyakran azon az alapon, hogy az ott lakók feltételezhetően
szimpatizáltak vagy valamilyen módon kapcsolatban álltak az Iszlám Állammal
vagy más fegyveres csoportokkal.

„Civilek otthonainak bármiféle
katonailag igazolható indok nélküli szándékos lerombolásával, egyes esetekben
egész falvak felégetésével, földig rombolásával és lakosainak elüldözésével az
autonóm körzet átlépi hatáskörét és súlyosan megsérti a nemzetközi humanitárius
jogot háborús bűncselekménynek tekinthető támadásaival” – mondta Lama Fakih, az
Amnesty International válságtanácsadója. „Az Iszlám Állam elleni küzdelemben az
autonóm körzet gyakorlatilag porba tapossa a konfliktusok közepébe csöppent
civilek jogait. Olyan menekülthullámmal és pusztítással állunk szemben, mely
nem fakadhat a harcokból. A jelentés felfedi a nyilvánvaló bizonyítékokat, hogy
összehangolt, kampányszerű büntetőhadjárat indult a korábban az Iszlám Állam
fennhatósága alatt álló falvak lakói vagy olyan kisebbségek ellen, akikről azt
feltételezték, hogy támogatták a csoportot.”

Számos civil azt mondta, hogy az
USA által vezetett légicsapásokkal fenyegették őket, amennyiben nem hagyják el
otthonaikat.

Az Amnesty International kutatói
14 várost és falut látogattak meg Haszake és Rakka kormányzóságokban 2015
júliusa és augusztusa folyamán, hogy felderítsék az autonóm körzet felügyelete
alatt történt erőszakos üldöztetések és az otthonok elpusztításának ügyét.

Az Amnesty International hozzájutott
olyan műholdfelvételekhez, melyek illusztrálják a Tell-Hamísz régióban lévő
Husszeinija faluban végbe ment pusztítás mértékeit. A 2014 júniusában készült
felvételeken 225 épület látszik, míg 2015 júniusában már csak 14 áll: 93,8%-al
kevesebb mint az előző évben.

2015 februárjában az autonóm
körzet katonai szárnya, a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) átvette a terület
feletti irányítást, ami addig az Iszlám Állam ellenőrzése alá tartozott, majd
nekifogott az épületek lerombolásának és a lakók elüldözésének. A Husszeinijába
látogató kutatók ottjártukkor látták az elpusztult otthonok romjait, és
beszéltek szemtanúkkal is.

„Kiraktak minket az otthonunkból,
aztán felgyújtották a házunkat…buldózereket hoztak…lerombolták az
épületeket, egyiket a másik után, míg az egész falu a földdel egyenlővé nem
vált” – emlékezett vissza egy szemtanú.

A Szuluk városától délre fekvő
falvakban lakók közül sokan beszéltek arról, hogy a YPG harcosai az Iszlám
Állammal való szimpatizálással vádolták meg és megfenyegették, hogy lelövik
őket, amennyiben nem hagyják el a környéket. Bár néhány esetben a lakók
elismerték, hogy falujukban akadt egy maroknyi Iszlám Állam-párti ember, de a
többség nem volt a csoport támogatója.

Más esetekben a falvak lakói
arról számoltak be, hogy a YPG harcosai otthonuk elhagyására utasították őket,
egyúttal pedig azzal fenyegettek, hogy ha nem mennek el, az USA-koalíció
légicsapásokat fog indítani ellenük.

„Azt mondták nekünk, hogy ha nem
megyünk el, azt mondják az USA vezette koalíciónak, hogy terroristák vagyunk,
ők pedig majd repülőikkel lebombáznak minket és a családunkat” – mondta Safwan,
az egyik falubeli.

A YPG azzal igazolta a civilek
elküldését, hogy épp a civilek védelmében vagy katonai érdekből volt rá
szükség.

„Fontos, hogy a Szíriában az
Iszlám Állam ellen harcoló USA vezette koalíció és minden más, az autonóm
körzetet támogató vagy a katonasággal együttműködő állam ne hunyjon szemet az
ilyen támadások felett. Nyilvánosan állást kell foglalniuk és elítélniük az
emberek erőszakos elüldözését és a jogtalan rombolást, hogy biztosítsák, az ő
katonai beavatkozásuk nem járul hozzá a nemzetközi humanitárius jog
megsértéséhez” – hangsúlyozta Lama Fakih.

Egy különösen kegyetlen támadás
alkalmával a YPG harcosai benzinnel locsoltak le egy házat és a bent
tartózkodókat azzal fenyegették, hogy rájuk gyújtják azt.

„Benzint kezdtek önteni a
rokonaim házára. Az anyósom még bent volt, mivel nem volt hajlandó elhagyni az
otthonát, így egyszerűen körbelocsolták…majd megtalálták apósomat és elkezdték
ütni a kezeit…én azt mondtam, hogy ha leégetik a házamat, akkor szerzek egy
sátrat és felállítom a helyén. Ez az én otthonom, itt is fogok maradni” –
mondta Bassma.

Bár a jogszerűtlen
cselekményeknek áldozatul esett lakosok többsége arab és türkmén, néhány
esetben, mint például a vegyes lakosságú Szulukban, a YPG és az Asayish, az
autonóm körzet rendőrsége a kurd lakosságot sem engedte visszatérni otthonába.
Máshol is, így például Abdi Koy faluban a YPG 
egy kis csoport kurdot is távozásra kényszerített.

Az Amnesty International interjút
készített az Asayish vezetőjével, aki elismerte, hogy voltak civilek, akik
otthonuk elhagyására kényszerültek, de ezeket elszigetelt eseteknek nevezte. A
YPG szóvivője megismételte azon állítást, miszerint a civileknek saját
biztonságuk érdekében kellett távozniuk.

Akárhogy is, sok lakos
nyilatkozott úgy, hogy erővel vették rá őket a távozásra annak ellenére, hogy
falujuk nem volt összecsapások színtere, távol esett a harcok frontvonalától és
nem voltak a környéken az Iszlám Állam által telepített pokolgépek sem. A
civilek erőszakos elűzése otthonukból indokolt katonai szükséghelyzet nélkül, a
nemzetközi humanitárius jog megsértése.

„Az autonóm körzetben azonnal be
kell szüntetni a civilek otthonainak jogtalan elpusztítását, meg kell téríteni
azok kárait, akiknek házát jogtalanul lerombolták, valamint fel kell hagyni az
emberek elüldözésével és meg kell engedni a civileknek, hogy visszatérjenek és
újjáépítsék otthonaikat” – jelentette ki Lama Fakih.

Téma