A háborús övezetekből menekülésre kényszerült emberek idei bevándorlási hulláma komoly, de korántsem kezelhetetlen kihívások elé állítják Magyarországot. Sok civil szervezet és magánember érzi úgy, hogy humanitárius kötelességük segíteni a Magyarországra érkező menekülteknek és migránsoknak. Ugyanakkor az állam felelőssége, hogy tiszteletben tartsa az emberi jogaikat és garantálja a biztonságukat.
A munkacsoportot az Amnesty International
Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság
a Szabadságjogokért hozta létre 2012 elején, hogy összefogja a
gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés területén működő
magyarországi civil szervezeteket. A munkacsoport munkájában az
alapító szervezetek képviselői mellett az e területen jártas
szakemberek is részt vesznek. A munkacsoport fő célkitűzése a
gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása.
Tudj meg többet a munkánkról.
Meglátásunk
szerint a kormányzat főszerepet játszhatna az civil szférában
országszerte mutatkozó, segítő szándékra épülő összefogás
és az állami cselekvés koordinátoraként. Ehelyett
gyűlöletkeltő kampánnyal és falépítéssel zárkózik el az
Alaptörvényben deklarált értékek és jogelvek érvényesítésétől,
az elesettek megsegítésétől. A menedékkérőkkel szemben
gyűlöletet szító kormányzati propaganda megágyazott a
gyűlöletbeszédnek.
Az
elmúlt hetekben megszaporodtak a szélsőséges megnyilvánulások
és a menedékkérők, valamint civil segítőik elleni támadások.
Az esetek alábbi kronológikus
felsorolása szemlélteti az erőszak eszkalálódását.
-
Szegeden
július 4-én 6-7 szélsőjobboldali beállítottságú részeg
fiatal inzultálta a Nagyállomáson tartózkodó menekülteket és
az őket segítő aktivistákat. -
Ugyanott
két nappal később a Betyársereg tagjai, egy 50-60 fős csoport
próbálta megfélemlíteni a jelenlévő 20-25 nagyrészt afrikai
származású bevándorlót, és fényképeket, videó-felvételeket
készítettek róluk. -
Július
5-én a debreceni befogadó állomáson tartott tüntetést a Jobbik
hozzávetőlegesen 300 résztvevő, köztük az Új Magyar Gárda
tagjainak jelenlétével, a bevándorlással szemben „zéró
toleranciát” követelve. Miközben a résztvevők sértő
kifejezéseket kiabáltak („Fekete majmok!”), a felszólalók
egyike az „önvédelemre való felkészülésre” szólította
fel a jelenlévőket. -
Hasonló
kijelentéseket tettek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
július 10-i, a budapesti Keleti pályaudvarnál tartott
demonstráció szónokai. A jövőbeli cselekvésre utalva
állították, hogy ha a kormány nem védi meg a határokat,
„megtesszük majd mi”, „afrikai csürhének” nevezve a
migránsokat. -
Július
11-én, amikor egy háromfős csoport támadt egy sajtóorgánum
fotósára a Nyugati pályaudvarnál, derült fény arra az
incidenssorozatra is, hogy már napok óta zaklatták a helyszínen
a menekülteknek segítséget nyújtó civileket, ami miatt az egyik
aktivista feljelentést is tett. -
Július
9-én egy színes bőrű fiatalember barátnőjével utazott egy
budapesti metrón, amikor a meccsről hazafelé tartó
futballszurkolók megtámadták és bántalmazták „Takarodj haza
Nigériába!” felkiáltással. Csak az mentette meg a súlyosabb
sérülésektől, hogy kiugrott az első megállóban, és rendőri
segítséget kért. -
Az
elmúlt hétvégén már egy súlyos testi sértést is okozó
erőszakos bűncselekmény is történt. Egy szegedi lányt azért
bántalmaztak, mert barátját menekültnek nézték. A rendőrség
helyesen közösség tagja elleni erőszak miatt, vagyis
gyűlölet-bűncselekmény miatt indított nyomozást.
2012
januárja óta, amióta a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni
Munkacsoport tajai és tagszervezetei összehangoltan monitorozzák a
hazai előítéletes indítékból elkövetett bűncselekményeket,
ezidáig egyetlen menekült ellen elkövetett xenofób támadás
került a látóterünkbe. Az Országos Rendőr-főkapitányság
Bűnügyi Igazgatóságának 2011-2013-as gyűlölet-bűncselekményekről
szóló jelentése
kifejezetten kimondja, hogy a nyugat-európai esetszámoktól
eltérően a bevándorlókat nem érik támadások hazánkban. Ez a
megállapítás a menekülteket egyre sűrűbben érő atrocitások
tükrében rávilágít arra, hogy a migránsok ellen irányuló
gyűlöletcselekmények nyilvánvalóan összefüggenek a kormány
2015 tavaszán indult menekültellenes politikai kampányával.
A
szegedi bántalmazást kivéve az eddigi incidensek elfajulásának
az azonnali és hatékony rendőri intézkedések vetettek gátat. A
magyar Büntető törvénykönyv kiemelt büntetőjogi védelmet
biztosít a menedékkérőknek a közösség tagja elleni erőszakot
elkövetőkkel szemben. A közösség tagja elleni erőszakot, ha
bántalmazás vagy kényszerítés történik, alapesetben 1-5 évig
terjedő, csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve történő
elkövetés, illetve egyéb minősített esetekben pedig 2-8 évig
terjedő szabadságvesztéssel bünteti a törvény. Büntetni
rendeli a törvény a garázda elkövetést is, illetve e
cselekmények előkészületét, továbbá a felbujtást és az
uszítást is. Amint a fenti példák is igazolják, az erőszakos
cselekmények elkövetésének a közvetlen veszélye nyilvánvaló:
az eddigiekhez hasonló esetek bármikor ismét
bekövetkezhetnek.
Tisztában vagyunk azzal,
hogy a rendőrség és a menekültügyi hatóságok erejükön felül
teljesítik feladataikat. Mégis, a menekülőkkel – és magyar
állampolgárokkal – szembeni bűncselekmények elharapózásának
veszélyét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Továbbra is
szükséges lesz fenntartani a rendőrség éberségét a következő
hónapokban: nem múlhat emberélet a felelőtlen kormányzati
cselekvésen vagy az állami szervek esetleges mulasztásán!
Különösen fontos ez annak fényében, hogy a menekültek
hatóságokkal szembeni bizalmatlansága immár két halálos
balesetben is közrejátszhatott.
A
Gyűlölet-bűncselekmények Elleni
Munkacsoport tagjai, tagszervezetei
határozottan sürgetik a kormányt és a hatóságokat, hogy:
-
azonnali hatállyal
hagyjanak fel a menekülteket és migránsokat megbélyegző
retorikával, és határozottan lépjenek fel a gyűlöletkeltésre
alkalmas megszólalások ellen; -
tartsák
tiszteletben a Magyarországra érkező menekültek és migránsok
emberi jogait, és garantálják a biztonságukat -
a
gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak pedig szolgáltassanak
igazságot, és biztosítsák számukra a hozzáférést az
áldozatvédelmi eljáráshoz.
