A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa egyedülálló kezdeményezés Magyarországon; 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.
A munkacsoportot az Amnesty International
Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság
a Szabadságjogokért hozta létre 2012 elején, hogy összefogja a
gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés területén működő
magyarországi civil szervezeteket. A munkacsoport munkájában az
alapító szervezetek képviselői mellett az e területen jártas
szakemberek is részt vesznek. A munkacsoport fő célkitűzése a
gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása.
Tudj meg többet a munkánkról.
Magyarországon ma is létező komoly
probléma a gyűlölet-bűncselekmények elkövetése, mely a
legsúlyosabban a nemzeti és etnikai kisebbségeket – főleg a
romákat –, a szexuális kisebbségeket, valamint a Magyarországra
érkező bevándorlókat és menekülteket érinti. A helyzetet
rontja, hogy a létező jogszabályokat a magyar igazságszolgáltatás
és bűnüldözés szervei nem minden esetben alkalmazzák
megfelelően a gyakorlatban.
A hivatalos statisztikai adatoknál
gyaníthatóan több gyűlölet-bűncselekményt követnek el, a
rendőrség azonban gyakran nem ismeri fel az előítéletes
motivációt, illetve nem megfelelően minősíti az előítéletes
pl. rasszista, homofób, transzfób, illetve xenofób indíttatásból
elkövetett eseteket.
A kiadványban megjelenő értékelés
hangsúlyozza a bűncselekmények helyes rendőrségi minősítésének
fontosságát. Kiemeli, hogy abban az esetben, ha az előítéletes
motiváció gyanúja felmerül, akkor az eljárást hivatalból meg
kell indítani.
A GYEM által készített anyag kitér arra
is, hogy a felsorolt esetekben a rendőrségnek a helyben
elmulasztott intézkedések miatt sokszor nem sikerült az
elkövető(ke)t azonosítani, így a büntetőeljárást fel kellett
függeszteni. Sok esetben ezáltal bizonyítékot sem sikerült
beszerezni, mely a büntetőeljárások eredményességét
veszélyeztette. Előfordult olyan eset is, ahol három év múlva
állapították meg egy intézkedés elmulasztásának
jogellenességét, ami nem tekinthető hatékony jogorvoslati
eljárásnak.
A kiadvány hangsúlyozza azt is, hogy
amennyiben egy gyülekezés bűncselekményt valósít meg,
illetőleg, ha mások jogait vagy szabadságát sérti, akkor azt a
rendőrség mérlegelés nélkül köteles feloszlatni. Erre a
közelmúltban olyan nyilvánvaló esetekben sem került sor, mint a
devecseri vagy a 2012. októberi Milla-demonstrációval szembeni
szélsőséges ellentüntetés ügye, amelynek során az Index
újságíróját megverték.
A GYEM tagjai fontosnak tartják, hogy a
nagy társadalmi visszhangot kiváltó, jelentős ügyekben a
rendőrség pontos, naprakész és szükség szerint rendszeres
információkat közöljön a folyamatban lévő nyomozásokról,
azok lényeges jellemzőiről (pl. milyen bűncselekmény gyanúja
miatt, hány elkövetővel szemben folyik eljárás, az előítéletes
motiváció a vizsgálat tárgya, stb.), mert ezzel megnyugtató
üzenetet küldene minden magyar állampolgár, és különösen az
áldozat, valamint az érintett kisebbségi csoport tagjai számára
arról, hogy a rendőrség védelmet biztosít számukra.
A jogvédő szervezetek a kormánytól azt
várják, hogy hatékony szervezeti megoldást alakítson ki a
rendőrségen és az ügyészségen, fogadjon el egy magyar bűnügyi
protokollt, speciális képzést vezessen be a jogalkalmazóknak,
javítsa a sértetteknek nyújtott áldozatvédelmet, valamint
hatékony adatgyűjtési és monitoringrendszert építsen ki.
A kiadványban feldolgozott esetek részletes
leírása a GYEM honlapján érhető el.