GYEM HÍREK: Az ENSZ figyelembe veszi a GYEM ajánlásait

Az ENSZ a közelgő Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) előtt közzétette összefoglalóját, amelyben a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) négy ajánlása is helyet kapott.

A
munkacsoportot az Amnesty International Magyarország, a Háttér
Társaság
, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Jogvédő Iroda
valamint a Társaság a Szabadságjogokért
hozta létre 2012 elején, hogy összefogja a
gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés területén működő
magyarországi civil szervezeteket. A munkacsoport munkájában az
alapító szervezetek képviselői mellett a területen jártas
szakemberek is részt vesznek. A munkacsoport fő célkitűzése a
gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása.

Tudj
meg többet
a munkánkról.


A dokumentum rendkívül
fontos az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) során, hiszen
a Magyarország számára kérdéseket, ajánlásokat megfogalmazó
országok a kormány által készített nemzeti jelentés és az ENSZ
összefoglalója mellett ebből a dokumentumból – amelyet civil szervezetek,
jogvédők és más emberi jogokkal foglalkozó intézmények
jelentései alapján állítanak össze – kaphatnak valós
képet az egyes emberi jogok magyarországi helyzetéről.
Magyarország felülvizsgálata 2016. május 4-én lesz.

Az összefoglalóban helyet
kapott az ajánlásunk, amely szerint Magyarországnak világossá
kell tennie, hogy a hivatalos személyek – ideértve a
közigazgatásban és a bűnüldözésben dolgozókat is – által
megfogalmazott rasszista megjegyzéseknek nincsen helye
Magyarországon. Szintén felhívják a figyelmet arra az
ajánlásunkra, hogy a kormány vessen véget a menekültek és
menedékkérők elleni gyűlöletkampánynak, és inkább a
toleranciát és befogadást hirdesse. Nagyon fontos, hogy bekerült
a dokumentumba a kifejezetten gyűlölet-bűncselekmény ellen
kidolgozandó nyomozati protokoll kérdése is, illetve, hogy az
előítéletes motivációjú bűncselekmények áldozatai számára
legyen elérhető az igazságszolgáltatás és a jogorvoslat. Az
ENSZ által közzétett dokumentum szintén tartalmazza azt a
megállapításunkat, hogy Magyarországon nem javult a közösség
elleni uszítás elleni fellépés: bár a Büntető törvénykönyv
alapján lehetőség lenne fellépni az uszítók ellen, a
gyakorlatban ezt a tényállást szinte soha nem alkalmazzák, a
feljelentésre induló eljárásokat az esetek túlnyomó többségében
megszüntetik, ezért még a legszélsőségesebb, nyilvános, uszító
közlések alapján sem kerülnek büntetőjogi felelősségre
vonásra az elkövetők.

A GYEM 2015 szeptemberében
adta be árnyékjelentését az ENSZ-nek. Ebben az anyagban több
rendszerszintű problémát is feltártunk a magyar joggyakorlatban,
például a gyűlölet-bűncselekmények alulminősítését (vagyis
a gyűlölet motiváció figyelmen kívül hagyását), a rendőri
intézkedések és az áldozatvédelem hiányosságait. Az
árnyékjelentésről itt írtunk részletesebben.

2015 decemberében
véleményeztük a nemzeti jelentés tervezetét is. A kormány
álláspontjával szemben bemutattuk, annak ellenére, hogy a
jogszabályi háttér lehetővé tenné az eredményes fellépést, a
szélsőséges paramilitáris csoportok, például a Betyársereg
megfélemlítő tevékenysége elleni intézkedések nem valósulnak
meg a mindennapokban. A rendőrségi szakvonal létrehozása valóban
pozitív lépés, ám a gyakorlatban nagyon gyakran cserélődnek a
tagok, akik a plusz feladatukért cserébe sem anyagi, sem pedig
időbeli kompenzációt nem kapnak. Komoly problémát jelent
továbbá, hogy a szakvonal tagjai nem részesülnek egységes és
rendszeres képzésben, és működésük sem átlátható, még a
konkrét feladataik, illetve működési feltételeik sem
tisztázottak. A GYEM levelében azt is kiemeli, hogy a közösség
elleni uszítás (Btk. 332 §) tényállását praktikusan soha nem
használják a gyakorlatban a jogalkalmazó szervek, ami az
Alkotmánybíróság vonatkozó döntésének sok esetben helytelen
értelmezésén alapul. Részletesen a nemzeti jelentés tervezetéhez
küldött véleményünkről.

ENSZ UPR ÖSSZEFOGLALÓ

UPR ÁRNYÉKJELENTÉS

Topics