Az Európai Uniónak szankcionálnia kell Görögországot, amiért az nem változtat bevett gyakorlatán, s rendszeresen kiutasítja azokat a menekülteket és bevándorlókat, akik biztonságot, védelmet, és egy jobb jövőt keresve érkeznek határaihoz – írja az Amnesty International ma kiadott jelentése.
Az Amnesty International Görögország: A remény és félelem határa (Greece: Frontier of hope and fear) című jelentése új bizonyítékokat talált arra, hogy a görög hatóságok visszatérő gyakorisággal szégyenteljesen járnak el azokkal az emberekkel szemben, akik az életüket kockáztatják azért, hogy Európában menedéket találjanak. Ez közvetlenül szembemegy Görögország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel. A jelentés felszólítja az EU-t, hogy indítson jogi eljárást Görögország ellen, amiért az nem tesz eleget ezen kötelezettségeinek.
„Siralmas az a bánásmód, amiben a menekültek és bevándorlók Görögország határainál részesülnek. Ahelyett, hogy menedékre lelnének, igen sokszor megfélemlítéssel és erőszakkal találkoznak. Több olyan eset volt, amikor meztelenre vetkőztették, minden tulajdonuktól megfosztották őket, sőt, fegyvert szegeztek rájuk, mielőtt kiutasították volna őket az országból, visszaküldve őket Törökországba.” – nyilatkozta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgatója. „A kiutasítást az állami hatóságok emberei végzik, ebből kifolyólag tetteikért a görög hatóságokat terheli felelősség. A hatóságoknak nyíltan el kell ismerniük a kiutasítások sokszor veszélyes és törvénytelen voltát, és biztosítaniuk kell azok beszüntetését.”
A kiutasítás során tömegesen küldik vissza a bevándorlókat az ország határain túlra. Ez azt jelenti, hogy törvénytelen módon toloncolnak ki embercsoportokat, egyéni körülményeik megvizsgálása nélkül, megtagadva tőlük annak lehetőségét, hogy menedékjogért folyamodhassanak. Az ily módon történő kiutasításokat szigorúan tiltják a görög, az uniós, és a nemzetközi jogszabályok.
2012 szeptembere és 2014 áprilisa között az Amnesty International 148 bevándorlóval és menekülttel beszélt a Görögországba való belépés traumatikus, sokszor erőszakos élményéről. A megkérdezettek majdnem fele mondta el, hogy volt hogy többször is visszafordították a görög határnál Törökország felé.
Az Amnesty International új kutatása kimutatja, hogy a kiutasítás gyakorlata Görögországban rutin, bevett szokás: rendszeresen történik meg Görögország észak-keleti részén, az Évrosz folyó környékének szárazföldi határszakaszain, amelyet egy 10,5 kilométeres kerítés, és több ezer határőr véd. Kiutasítások zajlanak továbbá az égei-tengeri Leszbosz, Híosz és Szamosz szigeteken is.
Tömeges kiutasítások a török-görög határon
Két, a szíriai háború elől menekülő testvér a következőképpen írta le az Amnesty International-nek azt a bánásmódot, amiben a török-görög határon részesítették őket 40 másik emberrel együtt: fekete csuklyás, sötét egyenruhát viselő személyek műanyag csónakokra helyeztek bennünket, amelyen keresztüleveztünk az Évrosz folyón, vissza Törökországba. Egy asszony ezt nyilatkozta az Amnesty International-nek: „A rendőrök […] szitkozódtak, lökdöstek bennünket […]. Átadtak minket fekete csuklyás, sötét egyenruhát viselő személyeknek, akik elkobozták az útlevelünket és minden pénzünket. Ezután csoportokban kis csónakokra tettek minket, és áteveztünk Törökországba. Semmink nem volt, csak a ruhák, amiket magunkon viseltünk.”
Akik a tengeren életüket vesztették
Egy afgánokból és szíriaiakból álló 11 fős csoport, közöttük 8 gyermek vesztette életét, amikor 2014. január 20-án, egy 27 személyt szállító halászcsónak elsüllyedt Farmakonisi szigete közelében. Két túlélő, akik családtagjaikat veszítették el, az Amnesty International-nek elmondta, hogy azért történt a szerencsétlenség, mert a parti őrség a hullámok között cikázva, nagy sebességgel hajtott. A görög hatóságok tagadták, hogy az eset kitoloncolási művelet lett volna.
2014. március 6-án a görög parti őrség rálőtt egy csónakra, amelyen 16 szíriai próbált eljutni Oinouses szigetére. Az akció során hárman megsérültek. A görög parti őrség azt állította, hogy önvédelemből adták le a lövéseket, mivel a szír csónak megpróbált nekimenni az övéknek. A menekültek azt mondták az Amnesty International-nek, hogy ilyesmi nem történt; ehelyett mindannyian feltartották a kezüket, jelezve, hogy nincsenek felfegyverkezve, és nem jelentenek veszélyforrást.
Az egyik menekült a következőket mondta: „Először azt hittem, hogy vaktölténnyel lőnek. Aztán hallottam, hogy valaki felordít, és láttam, hogy vér borítja az egyik lányt. Mindannyian meg voltunk rémülve. Olyan volt, mintha el sem hagytuk volna a háborús övezetet.”
Európa erődítmény
Az aktuális brüsszeli irányelvek azt célozzák, hogy elejét vegyék az illegális bevándorlásnak, és nem törekszenek arra, hogy védelmet nyújtsanak az erre rászorulóknak.
2011 és 2013 között az Európai Bizottság 227.576.503 eurót utalt ki Görögországnak, hogy visszaszorítsák az országba érkező migránsok és menekültek számát, ugyanakkor mindössze 19.950.000 eurót szánt az újonnan érkezők befogadásának segítésére.
Mialatt Európa egyre magasabb falakat épít, a migránsok egyre veszélyesebb utakat kénytelenek választani. 2012 augusztusa és 2014 márciusa között legalább 188 ember vesztette életét az Égei-tengeren, köztük gyermekek és csecsemők is.
„Görögország Európa erődítményének egyik védőbástyája. Bár az államoknak joguk van ellenőrzést gyakorolni saját határaik fölött, ennek sosem lenne szabad olyan emberek biztonságába és életébe kerülnie, akik kétségbeesetten keresik a védelmet, vagy pusztán csak egy jobb életet.” – nyilatkozta John Dalhuisen. „A kiutasítások egyértelműen ellentmondanak az uniós törvényeknek. Az Európai Bizottságnak lépnie kell annak érdekében, hogy szankcionálja Görögország eme szégyenteljes gyakorlatát, és egyszer és mindenkorra véget vessen ennek.”
