Fehéroroszország: Ideje felhagyni a kivégzésekkel

 

„Mindegy egyes kivégzés, egyel több a kelleténél”

Az Európa Tanács tagja, Andrea Rigoni nyílt leveléből a fehéroroszországi hatóságok felé.
         2008. április 14.
 
„A halálbüntetés előre megfontolt szándékú, hidegvérű gyilkosság, melyet az állam az igazság nevében hajt végre. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kinyilvánított élethez való jogot sérti meg” – nyilatkozta Nicola Duckworth, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgatója.

A kormányok kötelesek igazságot szolgáltatni az elkövetett bűnök feltárásával és jóvátételt nyújtani az áldozatoknak és rokonaiknak. A kivégzések az erőszakot inkább megerősítik, mint megoldják.

Az Amnesty International jelentésében („A kivégzések beszüntetése Európában: Fehéroroszország a halálbüntetés eltörlésének útján”) érvel a halálbüntetés eltörlése mellett, és felszólítja a fehéroroszországi hatóságokat, hogy csatlakozzanak a világon uralkodó tendenciához.

Fehéroroszország az utolsó állam Európában és a volt-Szovjetunió tagállamai között, ahol kivégzéseket hajtanak végre. Nem állnak rendelkezésre hivatalos statisztikák, de az Amnesty International becslése szerint akár 400 embert is kivégezhettek, mióta az állam 1991-ben elnyerte függetlenségét. Nemzetközi szervezetek ismételten felkérték Fehéroroszországot, hogy törölje el a halálbüntetés gyakorlatát.

A halálbüntetés teljes folyamata teljes titoktartásban zajlik le, sem a fogollyal, sem a rokonokkal nem közlik a kivégzés idejét. A holttestet nem adják át a rokonoknak, és nem informálják őket az eltemetés helyéről sem. 

A halálbüntetés fehéroroszági gyakorlatát egy hibás igazságszolgáltatási rendszer foglalja keretbe. Hiteles bizonyítékok igazolják, hogy kínzással és bántalmazással kényszerítenek ki vallomásokat, és az elítélt foglyok nem élhetnek a hatékony jogorvoslás lehetőségével. Egy fiatal férfi, akit gyilkosság elkövetésével vádoltak, 2008 októberében elmondta az Amnesty International-nek, miképpen ütlegelték 3 napon keresztül és kényszerítették, hogy aláírja vallomását. 

Nicola Duckworth szerint a halálbüntetés, amelyet egy elégtelen és igazságtalan igazságszolgáltatási rendszer keretein belül szabnak ki, felerősíti annak veszélyét, hogy ártatlan személyeket végezzenek ki.

A függetlenség elnyerése óta a fehérorosz hatóságok tettek néhány lépést a halálbüntetés megszüntetésének irányába, így csökkentették azon bűncselekmények számát, amelyek halálbüntetéssel büntethetők. Az Alkotmánybíróság 2004-es döntése szerint a halálbüntetés az Alkotmány rendelkezéseibe ütközik, és annak eltörlése a miniszterelnök és a Parlament jogkörébe tartozik, azonban a hatóságok ez idáig nem mutattak politikai hajlandóságot, hogy egy átfogó és nyilvános társadalmi vitát kezdeményezzenek a témában, vagy megtegyék a szükséges jogalkotói lépéseket. 

A halálbüntetés eltörlésével Fehéroroszország csökkentené elszigeteltségét Európától. Nicola Duckworth szerint így a törvények végrehajtásáért felelős személyek valódi megoldásokat kereshetnének a bűnözés problémájával szemben, anélkül, hogy félrevezetné őket annak illúziója, hogy a főbüntetés ezen formája kellőképpen elrettentő lehet.    

Háttér információk:

 
A jelentésben közölt információk két évtized kutatásának eredményeként születtek, melyek a halálbüntetés fehéroroszországi gyakorlatát vizsgálták. 2008 októberében az Amnesty International képviselője meglátogatta Fehéroroszországot és ügyvédekkel, emberi jogi aktivistákkal, kormányhivatalnokokkal, illetve korábbi elítéltekkel találkozott. A szervezet hálás a fehérorosz Helsinki Bizottságnak és más emberi jogi aktivistáknak a jelentés elkészítésében nyújtott segítségükért.

A szervezet együttműködik a jövőben a fehérorosz Helsinki Bizottsággal és más emberi jogi szervezetekkel, hogy 2009-ben nyilvános párbeszédet folytathassanak a halálbüntetés témájában, és reméli, hogy a jelentéssel szintén hozzájárulhat a kezdeményezés sikeréhez.

Téma