Ezt kell tudnod a civilek alkotmányjogi panaszáról

A Civilizáció kampány során is együttműködő 23 civil szervezet közösen nyújtott be alkotmányjogi panaszt a civileket megbélyegző törvény miatt az Alkotmánybírósághoz. Itt összeszedtünk mindent, amit tudnod kell a panaszról és az eljárásról.

Miért alkotmányellenes a külföldről támogatott civilek elleni új törvény?

A törvény alapján az a civil szervezet, amely legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldről, köteles “külföldről támogatott szervezetként” regisztrálni egy nyilvános és közhiteles bírósági nyilvántartásba, és ezt a címkét honlapján és kiadványain feltüntetni. A jelenlegi magyarországi politikai nyilvánosságban a külföldről támogatott jelző kizárólag arra alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa. Mindez pedig sérti a civilek Alaptörvényben biztosított jó hírnévhez, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint csorbítja a véleménynyilvánítás és egyesülési jogukat. Ráadásul a szabályozás diszkriminatív is, hiszen bizonyos civil szervezeteket, például a sport vagy vallási egyesületeket nem kötelezi arra, hogy a külföldi források miatt az eddigiektől eltérő előírásoknak tegyenek eleget.

Miért sérti valaki jó hírnévhez fűződő jogát, hogy közzé kell tennie, miszerint “külföldről támogatott” szervezet?

A külföldről támogatott jelző megbélyegző, lealacsonyító jellegét megerősíti maga a törvény és annak indokolása is. A törvény megalkotói a törvény preambulumában azzal a feltételezéssel élnek, hogy “külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat” érvényesítenek Magyarország politikai és társadalmi életében, és ez “veszélyeztetheti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését”. Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy bárki, aki külföldi, és akár európai uniós támogatásban részesül, az a magyar nemzet érdekei ellen dolgozik. Ez nyilvánvalóan hamis állítás. Ráadásul mindezt a jogalkotó a nemzetbiztonságra, a nemzeti szuverenitás védelmére, a pénzmosás elleni közdelemre és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére alapozza. Ezzel a teljes civil szektort teszi gyanússá a lakosság körében.

A nemzetbiztonság védelme és a terrorizmus elleni küzdelem ne volnának fontos célok?

Az alkotmányos jogoknak is lehetnek korlátai egy jogállamban, és a nemzetbiztonság védelme valamint a terrorizmus elleni küzdelem lehet magyarázat az alapjogok korlátozására. A korlátozás azonban csak akkor lehet alkotmányos, ha bizonyíthatóan szolgálja a kitűzött célok megvalósítását. Ennek ellenére a törvényalkotó mindenféle tényszerűség vagy felmérés nélkül hivatkozik a nemzetbiztonság, a nemzeti szuverenitás, a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozásának veszélyére. A törvény olyan szervezetek jogait korlátozza, amelyek semmilyen igazolható veszélyt nem jelentenek a nemzetbiztonságra, továbbá semmi közük a terrorizmushoz.

24.hu

Hogyan sérti a szólásszabadságot a törvény?

A véleménynyilvánítás szabadsága alapján a civil szervezetek szabadon vehetnek részt a demokratikus vitákban, tekintet nélkül arra, hogy egyetértenek-e a mindenkori kormánnyal vagy parlamenti többséggel. A vita akkor demokratikus, ha a vélemények piacán versengő álláspontok közül a polgárok az álláspontok meggyőző ereje alapján választhatnak. A törvény ebbe avatkozik be szükségtelenül és aránytalanul azzal, hogy bizonyos véleményeket a “külföldről támogatott” jelzővel hiteltelenít.

Hogyan sérti az egyesülési jogot a törvény?

Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. Ez a jog ugyanakkor azt is magában foglalja, hogy a szervezetek törvényes céljaik elérése érdekében forrásokat fogadhatnak el és szabadon működhetnek.

A törvény a szervezetet választás elé állítja: vagy elfogadja a működéséhez és céljai megvalósításához szükséges külföldi támogatást, magára vállalva ezzel a törvényben előírt megbélyegzést, vagy azt veszélyezteti, hogy nem jut a működéséhez, illetve céljai megvalósításához elengedhetetlen pénzügyi forrásokhoz. Különösen azoknak a szervezeteknek jelent ez gondot, amelyek a mindenkori magyar kormány ellenőrzésére törekednek, és ezért nem fogadnak el magyar közpénzből származó támogatást.

Hogyan sérti a magánszférát a civil törvény?

Egy-egy szervezetnek támogatást nyújtó magánszemélyek listája a támogatók kapcsolatait, véleményét és világnézeti meggyőződését fedheti fel. Továbbá a szervezeteket is megfosztja attól a lehetőségtől, hogy magánügyként kezeljék, mely magánszemélyek támogatják őket. Az érzékeny adatoknak ez a túlzott nyilvánossága sérti az egyéneknek azt a jogát, hogy szabad elhatározás alapján belátásuk, meggyőződésük szerint – akár a nevük felfedése nélkül is – támogathassák bármely civil szervezetet.

Tehát el akarják titkolni a civilek, milyen forrásból működnek és mire költik a pénz?

Nem, a civil szervezetek minden évben részletes pénzügyi beszámolót tesznek közzé saját honlapjukon és a birosag.hu oldalon is, amely mindenki számára nyilvános.

Az Amnesty International Magyarország 2016-os beszámolója

Népszava

Ki nyújtott be alkotmányi jogi panaszt a civileket megbélyegző törvény miatt?

23 civil szervezet: a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, az Artemisszió Alapítvány, Az emberség erejével – CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány, Az Autonómia Alapítvány, a BAGázs Közhasznú Egyesület, a Civil Kollégium Alapítvány, a Cordelia Alapítvány, a Szervezett Erőszak Áldozataiért, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület,, a Háttér Társaság, az Igazgyöngy Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Közélet Iskolája, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Európa Társaság, a Magyarországi Terre des hommes Alapítvány “Lausanne”, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a Partners for Democratic Change Hungary Partners Hungary Alapítvány, a PILnet Alapítványa és a Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete

Miért pont ők nyújtottak be panaszt?

Közel 200 civil szervezet közös állásfoglalásban ítélte el elfogadásának pillanatában a megbélyegző civilellenes törvényt, mert az felesleges, káros és megbélyegzi a civil társadalmat. De egy állampolgár vagy szervezet csak akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz panasszal egy törvénnyel kapcsolatban, ha az őt közvetlenül érinti, és nincs más jogorvoslati lehetősége. A benyújtók saját értelmezésük szerint mind közvetlenül érintettek.

Ezek szerint csak ez a 23 szervezet érintett?

Minden civil szervezet érintett, mert a külföldről támogatott civil szervezeteket terhelő megbélyegzés és hátrányos megkülönböztetés visszatartja a civil társadalmat a külföldi támogatás elfogadásától, ennek ellenére alkotmányjogi panasszal csak az élhet, akit közvetlen és azonnali jogsérelem ér.

A civileket megbélyegző törvény jogértelmezése azonban nem egységes az érintettség tekintetében. A bíróság értelmezése alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül, amelyik 2017. január 1. óta kapott legalább 7,2 millió forint külföldi támogatást. Erre abból következtetnek a civilek, hogy  a bíróság minden további nélkül elfogadta azoknak a szervezeteknek a regisztrációját mint külföldről támogatott szervezetek, akik 2017-ben, de még a törvény 2017. június 27-i hatályba lépése előtt kaptak támogatást. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a kormányzat által fenntartott Civil Információs Portálon már megjelent a külföldről támogatott szervezetek listája, amin olyan szervezetek is szerepelnek, akik az év első felében kaptak a törvény szerinti mértékű külföldi támogatást.

Ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) jogértelmezése szerint csak annak a szervezetnek kell magát regisztrálnia, így csak az lehet érintett, amelyik június 27. után, a törvény hatályba lépését követően kapott 7,2 millió forintot meghaladó támogatást. Illetve még az is kérdés lehet, hogy érintett-e az, akinek még nem érkezett meg a bankszámlájára a támogatás összege a panasz benyújtásáig, de 2017-ben szerződései alapján számíthat a támogatásra.

Mi történik, ha az Alkotmánybíróság a legszűkebb értelmezést veszi alapul az érintettség tekintetében, azaz a törvény hatályba lépése és az alkotmányjogi panasz benyújtása közötti időszakot? Lesz-e egyáltalán érintett?

Igen, biztosan lesz ekkor is érintett az indítványozó 23 civil szervezet között. Ugyanakkor valóban kiderülhet, hogy mindössze egy maroknyi szervezetet érint ebben a pillanatban a törvény az alkotmányjogi panasz benyújtásáig, ami felveti annak a lehetőségét, hogy afféle lex-kormánykritikus-civilként néhány szervezetre szabták ezt a törvényt.

Ezek szerint mindenképpen érdemben fogja vizsgálni a bíróság a civilek alkotmányjogi panaszát?

Ha az érintettség fennáll, akkor az Alkotmánybíróság csak abban az esetben nem vizsgál egy alkotmányjogi panaszt, ha a panaszban megfogalmazottakat nem tartja alkotmányjogi értelemben alapvető jelentőségű kérdésnek, vagy álproblémának tekinti. Ha azonban erre a következtetésre jutnának a civilek alkotmányjogi panaszával kapcsolatban az alkotmánybírák, akkor azt lehetne mondani, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Velencei Bizottság, az EBESZ, az ENSZ különleges jelentéstevői, az Egyesült Államok, a hazai és nemzetközi civilszervezetek tiltakozását  tartaná jelentéktelen problémának  az Alkotmánybíróság.

index.hu

Mit tehet az a szervezet, amelyik hasonló panasszal fordulna az Alkotmánybírósághoz?

Ha egy érintett szervezeteknek úgy dönt, hogy megtámadná a törvényt, a Civiliáció Facebook oldalán, a TASZ és a Helsinki weboldalán útmutatóval együtt közzéteszünk indítványmintát, amit a szervezetek saját adatokkal magukra szabhatnak.

INDÍTVÁNYMINTA

Mi fog történni a panaszeljárásban? Van-e szabály amely arra kötelezi az Alkotmánybíróságot, hogy záros határidőn belül döntsön a kérdésben?

Ebben az eljárásban az Alkotmánybíróságot nem kötik törvényi határidők. A törvény csak annyit mond, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést. Nem kizárt, hogy gyorsan dönt a testület, de az indítványozó szervezetek nem számítanak gyors döntésre.

Császár Szabolcs

Mennyiben befolyásolja az Alkotmánybíróság eljárása az esetleges strasbourgi és luxembourgi bírósági eljárást?

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárása akkor kezdeményezhető, ha az indítványozó a hazai hatékony jogorvoslatokat kimerítette. Az azonban mindig bizonytalan, hogy az alkotmányjogi panaszeljárást a strasbourgi bíróság hatékony jogorvoslatnak tekinti-e. Elképzelhető, hogy csak az Alkotmánybíróság eljárásának a befejezése után hoznak majd döntést. Érdemben az Alkotmánybíróság határozata természetesen nem köti a strasbourgi bíróságot, nem egyszer előfordult már, hogy Strasbourgban olyan jogsértés miatt marasztalták el a magyar államot, amivel kapcsolatban a magyar Alkotmánybíróság korábban nem talált kivetnivalót.

Az Európai Unió luxemburgi bírósága előtti eljárásnak nem akadálya sem az Alkotmánybíróság folyamatban lévő alkotmányjogi panaszeljárása, sem az, ha már utóbbi döntést hozott. Ez a bíróság egészen más mércével veti össze a törvényt: itt az Európai Unió jogrendjének való megfelelést fogják vizsgálni az Európai Bizottság vagy egy magyar bíróság kezdeményezése alapján.

Mi történik akkor, ha alkotmánysértőnek találja az Alkotmánybíróság a civilellenes szabályokat?

Ha az Alkotmánybíróság a törvény vagy annak egy rendelkezése alaptörvény-ellenességét megállapítja, akkor a törvényt, illetve a problémás rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti. A megsemmisített törvény vagy törvényi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.

Mi történik akkor, ha nem találja alaptörvény-ellenesnek az Alkotmánybíróság a civilellenes szabályokat?

Számos más jogérvényesítési lehetőség áll nyitva az érintettek előtt, amelyet ki fognak használni. Kézenfekvő a strasbourgi bíróság eljárásának a kezdeményezése (amely a magyar törvény mintájául szolgáló orosz törvény miatt már folytat egy eljárást), illetve azok a civil szervezetek, akikkel szemben eljárások indulnak a törvényi kötelezettségek nem teljesítése miatt, bíróság előtt és különböző jogorvoslati fórumokon érvelhetnek a törvény jogsértő volta mellett.

Téma