EU–Törökország csúcstalálkozó: menekültbarter menedékjog helyett

Riasztóan rövidlátó és embertelen hozzáállásról tesz tanúbizonyságot a krízis kezelése során az emberek Törökországba való visszaküldésére tett folyamatos törekvés ahelyett, hogy feltétel nélküli erőfeszítéseket tennének az áttelepítésükért, illetve az Európába vezető biztonságos és törvényes utak kialakítására – jelentette ki az Amnesty International az Európai Tanács és Törökország közti tárgyalásokat követően.

Ahmet
Davutoğlu, török miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács
elnöke és Jean Claude Junker, az Európai Bizottság elnöke
bemutatta az EU-török végső megállapodás tervezetének vázlatát
az Európai Tanács március 17-18-i ülése előtt.

A
javaslat, amely szerint minden Görögországból Törökországba
visszaküldött szír menekültért cserébe egy szírt áttelepítenek
az EU-ba jogi és erkölcsi hibákkal terhelt. Ezen
terv alapján az egy szír részére felajánlott áttelepítési
helyet gyakorlatilag egy – a halálos görög tengeri úton átkelt
– szír életének kockáztatása árán ajánlanák fel.

Az
EU és Törökország vezetői újabb mélypontra süllyedtek,
gyakorlatilag a legkiszolgáltatottabbak jogait és méltóságát
csereberélik. A menekültbarter ötlete nem csak veszélyesen
dehumanizáló, de semmilyen hosszú távú megoldáshoz sem vezet a
fennálló humanitárius krízisben” – mondta Iverna McGowan,
az Amnesty International európai irodájának vezetője.

Amikor
a javaslat jogszerűségét megkérdőjelezték nemzetközi jogi
szempontból, az EU-s vezetők azzal válaszoltak, hogy jogszerű
lesz, amint Törökországot „biztonságos országnak” minősítik.

Általánosságban
az Amnesty International erősen vitatja a „biztonságos ország”
fogalmát, mivel az aláássa az egyén azon jogát, hogy egy teljes
és tisztességes menekültügyi eljárásban vehessen részt, és
így egyének származási országába való deportálásához
vezethet megsértve a visszaküldés tilalmát (non-refoulement).
Törökország esetében ráadásul rengeteg aggodalomra van ok,
látván hogyan bánik az ország a menekültekkel, migránsokkal.

Törökország
erőszakkal küldött vissza szíreket Szíriába és az országban
sok menekült él reménytelen körülmények között, elégtelen
lakhatási körülmények között. Menekült
gyerekek százezrei nem tudnak iskolába járni. Nincs az a
képzelőerő, ami segítségével Törökországot „biztonságos
harmadik országnak” lehetne tekinteni, ahová az EU kiszervezheti
kötelezettségeit” –
hangsúlyozta Iverna
McGowan
.

Annak
ellenére, hogy kijelentették, a nem szír, de nemzetközi védelemre
szorulókat nem fogják Törökországba visszaküldeni, nem tették
világossá, hogyan fogják ezen egyének jogait biztosítani a
tömeges visszaküldési rendszerben. A valóság az, hogy nem minden
menedékkérő érkezik Szíriából, Törökországnak pedig nincs
egy teljességgel működő menekültügyi rendszere.

A
javaslat csúfot űz az EU kötelességéből, amely szerint
menedékhez való hozzáférést kellene biztosítania a határainál.
Minden visszafordítási rendszer mélységesen problémás, amely
nem veszi figyelembe az egyén jogát egy tisztességes és erős
menekültügyi eljáráshoz.

Az
irakiak és az afgánok a szírekkel együtt a Görögországba
érkezők 90%-át teszik ki. Ha visszaküldik őket Törökországba,
a nemzetközi védelemre irányuló kérelmüket valószínűleg
sosem fogják meghallani. Ezzel az EU azt bizonyítja, hogy a
menekültek jogai számára csak üres szavak” –
mondta Iverna McGowan.

Tusk
elnök azt is mondta, hogy a nyugat-balkáni útvonalat lezárhatják.
Ezen útvonal lezárása több ezer embert hagyna a hidegben anélkül,
hogy világosan láthatnánk, hogyan elégítenék ki azonnali
humanitárius szükségleteiket, és hogyan biztosítanák a
nemzetközi védelemhez való hozzáférésük jogát.

Az
EU-nak és a nemzetközi közösségnek mind humanitárius, mind
pedig pénzügyi vonatkozásban sürgősen fokoznia kell
elköteleződését a krízis megoldására, valamint nagyobb
létszámú menekültek áttelepítésére.

Téma