Mivel az európai és nyugat-balkáni vezetők az Európai Unió – Nyugat-Balkán csúcstalálkozó keretében augusztus 26-án és 27-én Bécsben találkoznak, az Amnesty International az európai menekültügyi politika és gyakorlat azonnali újragondolását sürgeti. A vezetők a csúcstalálkozó második napján vitatják meg a jelenlegi nyugat-balkáni menekültválságot, az első napon tartott regionális együttműködésről szóló ülést és egy labdarúgó-mérkőzést követően.
A megbeszélések legfőbb témái többek között az Európa balkáni határvidékére egyre növekvő számban érkezők; a magyar rendőrség beszámolója a menekültekkel és migránsokkal szemben bevetett könnygázról; a romló befogadási körülmények Görögországban (az EU egyik frontvonala), valamint Európa határainak folyamatos lezárása a nemzetközi védelemre szorulók előtt.
“Aminek
Európa határvidékein a tanúi vagyunk, az az európai menekültügyi
rendszer tehetetlenségének a tünete,” nyilatkozta Gauri van
Gulik, az Amnesty International európai és közép-ázsiai
igazgatóhelyettese. “Miután elmenekültek a félelem és a
kétségbeesés elől, a menekültek egy lehetetlen döntéssel
találják szemben magukat -, maradjanak és menedékjogért
folyamodjanak az érkezési országban, Görögország esetében
borzalmas befogadási és fogvatartási körülmények között; vagy
utazzanak tovább, és ismét az esetleg illegális és veszélyes
útra lépjenek “.
A Dublini
rendelet értelmében a menekültek az elismerés iránti kérelmüket
az első országba érkezésükkor kell benyújtaniuk. A
Görögországba érkezők közül az orvosi vagy humanitárius
segítség korlátozottságára vagy a hozzáférés hiányára, és
a túlzsúfolt fogvatartási intézményekben vagy nyitott táborokban
gyakran tapasztalt nyomorúságos körülményekre tekintettel sokan
folytatják útjukat észak felé Macedónián és Szerbián
keresztül, míg végül Magyarország határát átlépve
visszaérnek az Európai Unióba. Azonban útjuk a nyugat-balkáni
útvonal mentén (Görögországon, Macedónián, Szerbián és
Magyarországon keresztül) tele van akadályokkal. Macedónia és
Szerbia pedig egyre kevésbé képes megbirkózni a menekültek
növekvő számával, akiket az uniós menekültügyi politika
eredményeként lényegében átengednek a területükön, később
sem sok segítséget kapva az Európai Uniótól.
Legutóbb
augusztus 19-én Macedónia rendkívüli állapotot hirdetett, déli
határszakaszát két napra rendőri és katonai erőkkel zárta le,
akik lőfegyvereket használtak, hogy megakadályozzák a menekültek
bejutását az országba. Szerbiában, a befogadási feltételek
továbbra sem megfelelőek, és a menedékjoghoz való hozzáférés
rendkívül nehéz. Júliusban az Amnesty International számolt be a
nyugat-balkáni útvonalon tapasztalt rossz bánásmódról,
visszafordításokról és jogellenes fogvatartásról.
Magyarország
a szerb-magyar határ mentén épülő 175 km hosszú határzár
befejezésén dolgozik, amely egy újabb akadályt jelent a védelmet
kereső menekültek számára. A kormány továbbá azt tervezi, hogy
az elkövetkező hetekben bűncselekménnyé nyilvánítja a tiltott
határátlépést. Júliusban Magyarország módosította a
menedékjogról szóló törvényét, így a módosítás értelmében
a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést megtagadhatják
azon menedékkérők esetében, akik korábban áthaladtak a magyar
hatóságok által “biztonságosnak” ítélt országokon,
beleértve Szerbiát és Macedóniát.
“Valós
az aggodalmunk, hogy a menekültek a Balkán senki földjén
ragadnak, védelem vagy támogatás nélkül, miközben az Európai
Unió tagállamai hátat fordítanak nekik. Ez pedig sebezhetővé
teszi őket további emberi jogi jogsértésekkel szemben, ”
mondta Gauri van Gulik.
Azonban a
menekülteket szállító csónakok folyamatos érkezésével a görög
szigetekre, és a UNHCR azon bejelentésével, hogy a következő
néhány hónapban Macedóniába napi szinten akár 3000 menekült
és bevándorló is érkezhet, a nyugat-balkáni országok
hatóságainak továbbra is teljesíteniük kell nemzetközi
kötelezettségeiket a menedékkérők irányában, többek között
lehetővé kell tenniük a menedékjog gyors és hatékony módon
történő biztosítását a védelmet kérők számára.
“Igaz,
hogy Európa határvidékein a menekültek soha nem látott számú
érkezése tapasztalható. De az is igaz, hogy ez csak töredéke a
menekültek azon számának, akiket a fejlődő országok fogadtak
be, mivel a második világháború óta ez a legsúlyosabb
menekültválság. Az érkezők számának emelkedése szintén nem
mentesíti a balkáni útvonalon elhelyezkedő országokat jogi
kötelezettségeik alól” jelentette ki Gauri Van Gulik.
“Az
Európába vezető biztonságos és legális utak szembetűnő hiánya
miatt az embernek nem marad más lehetősége, mint hogy a
kockázatokkal és akadályokkal teli szabálytalan, jogellenes utat
válassza akár a Földközi-tengeren keresztül, vagy ma már egyre
inkább a Nyugat-Balkánon. Itt az ideje felmutatni a piros lapot a
menekültválságra adott európai válaszoknak és mindent megtenni,
hogy azokat sürgősen újragondolják”.
