Egyre több ember életét követeli a politikai konfliktus Peruban

Súlyos emberi jogsértések történnek Peruban egy már régóta elhúzódó politikai válsághelyzet miatt. A konfliktus akkor erősödött fel, amikor a volt perui elnök, Pedro Castillo december 7-én bejelentette a Nemzeti Kongresszus feloszlatását. Az új kongresszus és politikai erők ellen országszerte tüntetések robbantak ki, a demonstrálókkal szembeni agresszió pedig azóta fokozódik: hivatalos források eddig 40 ember haláláról számoltak be Puno, Ayacucho, Apurimac, Cusco, Junin, La Libertad és Arequipa régiókban. A perui kormánynak azonnal véget kell vetnie a tüntetőkkel szembeni túlzott erőszak alkalmazásának, minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használnia a sérültek életének megóvása érdekében, és a hatóságokkal együttműködve a mostani válsággal kapcsolatos összes emberi jogsértést haladéktalanul és függetlenül ki kell vizsgálnia.  

Emberi jogi krízisbe került Peru egy régóta elhúzódó politikai konfliktus miatt. A válsághelyzet decemberben súlyosbodott, amikor a volt elnök, Pedro Castillo december 7-én bejelentette a Nemzeti Kongresszus feloszlatását. Az Alkotmánybíróság és a Kongresszus elutasította ezt a döntést, Castillót pedig még aznap letartóztatták. A helyét Dina Boularte korábbi alelnök vette át. Az új politikai erők elleni tiltakozások folyamatosan erősödnek, a hatóságok pedig – különösen a fővárosban, Limában, de más nagyvárosokban is – túlzott erőszakkal lépnek fel a demonstrálókkal szemben.  

December 13-ig hét ember vesztette életét, köztük két kiskorú fiatal is. A 18 éves Romario Quispe Garfias és egy másik 15 éves fiú december 11-én halt meg Andahuaylasban, Peru egyik déli városában. December 16-ra, két nappal azután, hogy a perui állam a politikai válság miatt szükségállapotot hirdetett, a halálos áldozatok száma 17-re emelkedett. 

A demonstrációk során számos civil, rendőr és újságíró sérült meg.  A Perui Újságírók Nemzeti Szövetsége például 21 újságírót ért támadásról számolt be Limában, Apurímacban, Huaurában, Arequipában és Punóban, amikor december 7. és 11. között a tüntetésekről tudósítottak. 

Az Amnesty International más olyan esetekről is értesült, amikor az erőszakos körülmények ellehetlenítették az újságírói munkát, ezzel csorbítva a tájékoztatáshoz és a tájékozódáshoz való jogot.  

Az ünnepek alatt a tüntetések rövid időre alábbhagytak, de az új év kezdetével ismét ezrek vonultak utcára Peruban, az állami elnyomás pedig fokozódott.   

Január 9-én legalább 18 ember vesztette életét, és több tucat ember megsebesült a Juliaca városában tartott tüntetések során.  

A tiltakozások kezdetétől mostanáig hivatalos források legalább 40 ember haláláról számoltak be Puno, Ayacucho, Apurimac, Cusco, Junin, La Libertad és Arequipa régiókban.  Az áldozatok többsége vidéki, történelmileg marginalizált perui közösségekhez tartozik.   

A tüntetések során tapasztalt agresszió egyaránt magába foglalja a nemzeti rendőrség által alkalmazott erőszakos eszközöket és a demonstrálók által elkövetett agressziót is. Az Amnesty International is megerősítette azoknak a képeknek a hitelességét, amelyeken a rendőrség könnygázzal közvetlen közelről lőtt a tüntetőkre a limai Plaza San Martin téren.

Az Amnesty International emlékezteti a hatóságokat, hogy egy tüntetés nem veszíti el békés jellegét az egyéni cselekedetek, vagy bizonyos tüntetők jogellenes magatartása miatt. Rajtuk kívül ugyanis rengetegen fejezik és fejezhetik ki a tiltakozásukat békés eszközökkel, az ő emberi jogaik tiszteletben tartása, garantálása és védelme pedig nem csorbulhat.  

Az állami biztonsági erőknek ezért a helyzet békés megoldását kell előtérbe helyezniük, és kerülniük kell a nemzetközi normákkal ellentétes erőszak alkalmazását. A perui hatóságoknak haladéktalanul, alaposan, függetlenül és pártatlanul ki kell vizsgálniuk a jelenlegi válsággal összefüggésben álló emberi jogok megsértésére vonatkozó minden állítást. Az Amnesty International különösen aggódik amiatt, hogy a 2020 márciusától hatályos rendőrségi védelmi törvény (3110. sz.) nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy a rendőrségi alkalmazása büntetlenül maradjon, ami ellentétes Peru nemzetközi jogi kötelezettségeivel.