Photo: ARIS MESSINIS/AFP via Getty Images

Egy gyermek és két felnőtt halt meg egy óvoda bombázása során Ukrajnában

Február 25-én reggel egy óvodát ért bombatalálat észak-kelet Ukrajnában. Az óvodában civilek voltak, akik közül hárman, köztük egy gyermek meghalt, egy másik gyermek pedig megsebesült. A bomba az orosz hadsereg által használt úgynevezett kazettás bomba volt, amelyet a világ legtöbb pontján betiltottak. Az orosz katonaság nem először használt kazettás lőszereket civilek lakta területeken.

Az Amnesty International kutatásai megerősítették, hogy egy 220 mm-es Uragan rakétából származó kazettás lőszerek robbantak a Sonyecskó óvodában Akhtirka városában, ahova a helyiek menekültek a háború elől. A támadás háborús bűncselekmény.

„Nincs semmilyen elfogadható magyarázat arra, hogy kazettás bombát dobnak egy civilek lakta területre, különösen egy iskola mellé.” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára. „Ez a támadás nagyon is jellemző az orosz erők által alkalmazott válogatás nélküli, nemzetközileg betiltott fegyverekkel történő támadásokra, amelyek teljesen figyelmen kívül hagyják a civil áldozatokat.”

Ez a bombázás válogatás nélküli támadásnak számít, amit egy különleges védelem alatt álló épület, egy iskola ellen követtek el. A kazettás lőszerekről szóló 2008-as egyezmény szerint, amelyhez több mint 100 ország (Ukrajna és Oroszország nem) csatlakozott, az ilyen típusú fegyverek használata, előállítása, beszerzése, felhalmozása és szállítása tilos. A nemzetközi szokásjog tiltja az olyan válogatás nélküli fegyverek, mint a kazettás lőszerek használatát. A válogatás nélküli támadás, amelyben civilek halnak vagy sebesülnek meg háborús bűncselekménynek számít.

A helyszínen készült drónfelvételek szerint legalább hét helyre csapódtak be a bombák, négy a tetőbe, három pedig közvetlenül az iskola melletti járdába. Két halott is látható a felvételen, valamint rengeteg vér. Egy helyi forrástól származó további 65 fotó még részletesebben mutatja be a támadás helyszínét, az áldozatokat és családjaikat és az iskolában okozott kárt.

„Éppen a feleségemmel sétáltam, amikor a robbanások bekövetkeztek” – mesélte egy idősebb férfi az Amnesty munkatársának. „Mindenkit és mindent beborított a vér. Megsemmisít a gondolat, hogy egy óvodával tették ez. Miért ide lőnek? Ezek nem katonai célpontok. Hol vannak azok?”

A 220 mm-es Uragan rakéta (akár a 9M27K vagy 9M27K1) 30 darab 9N210 vagy 9N235 kazettás lőszert szállít, amelyek csak abban különböznek egymástól, hogy mennyi idő telik el, ameddig fel nem robbannak maguktól. A felvételeken látható sérülések megfelelnek egy ilyen bomba okozta pusztításnak.

Elsőként a Bellingcat számolt be róla, hogy egy 9M27K rakéta maradványai találták meg 200 méterre keletre. A beszámolók szerint az orosz erők éppen nyugatra voltak Akhtirka városától, amikor a támadás történt, és a rakéta pályája is azt erősíti, hogy minden ők követték el a támadást. Feltételezhetően az iskolától 300 méterre lévő raktárépület lehetett a célpont. Az Uraganhoz hasonló rakéta-sorozatvető rendszerek, MLRS) hírhedten pontatlanok, és soha nem lenne szabad azokat egy civilek lakta területen alkalmazni.

Mivel ezek a típusú fegyverek a bombákat nagyobb területen szórják szét és akár 20%-uk is besülhet, a kazettás bombák alkalmazása mindenképpen válogatás nélküli fegyvereknek számítanak, amelyek használata tilos.

Iskolák elleni támadások

Ez a negyedik az Amnesty International által megerősített iskola elleni támadás.

Február 17-én az oroszok támogatta szeparatisták egy óvodát lőttek Stanytsia Luhanskában, ekkor három ember sebesült meg. Február 25-én este egy rakéta a 48-as számú mariupoli iskolát rongálta meg. Február 26-án pedig feltehetően egy tüzérségi lövedék csapódott be a csernyihivi óvodába, az általa okozott tűz látható is volt a VIIRS műhold felvételein.

A nemzetközi humanitárius jog alapján az oktatási intézmények speciális védelmet élveznek, ameddig nem használják őket katonai célokra. Egyetlen általunk vizsgált esetben sem merült fel, hogy a megtámadott létesítményeket ilyen célokra használták volna. A fegyveres konfliktusban résztvevőknek különösen oda kell figyelniük, hogy ne támadják ezeket. Ezt a kötelezettségét a bizonyítékok alapján az orosz hadsereg semmibe veszi.

Ukrajna 2019-ben támogatta a biztonságos iskolákról szóló deklarációt, amely előírja, hogy fegyveres konfliktus esetén az iskolák speciális védelmet élveznek, és nem használják őket katonai célokra. Ukrajnának és Oroszországnak is tiszteletben kell tartania deklaráció előírásait.

„Felkavaró látni, hogy bölcsődéket és óvodákat támadnak, ahol emberek keresnek menedéket. A helyzet világos, ezekben az ügyekben háborús bűncselekmény miatt kell vizsgálatot indítani.” – mondta Agnès Callamard.

„Minden háborús bűncselekményt elkövetőt egyenként kell a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt vagy más nemzetközi eljárásban kell felelősségre vonni. Az ENSZ tagországoknak és a Nemzetközi Büntetőbíróságnak lépéseket kell tennie, hogy az elkövetett bűncselekményeket még idejében dokumentálják és a bizonyítékokat megőrizzék az eljárások számára.

Bár Oroszország és Ukrajna nem részes államai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, de Ukrajna elismeri annak joghatóságát 2014 február 20. óta a területén elkövetett bűncselekmények vonatkozásában.