Bulgáriának vizsgálatot kell indítania és vádat kell emelnie a gyűlölet-bűncselekmények miatt, hogy a rettegés véget érjen

Az Amnesty International ma közzétett friss jelentése szerint a gyűlölet-bűncselekmények ügyében folytatott vizsgálatok és vádemelések sikertelensége fokozza a félelmet, a diszkriminációt és az erőszakot Bulgáriában.

TÖLTSD LE JELENTÉSÜNKET!

A
A
hiányzó láncszem: A gyűlölet-bűncselekmények megfelelő
kivizsgálásának hiánya Bulgáriában”
c.
jelentés dokumentálja, milyen súlyos hatással vannak a
gyűlölet-bűncselekmények az áldozatokra, és kiemeli, hogy a
hatóságok sikertelen próbálkozásai a menedékkérőkkel,
bevándorlókkal, muzulmánokkal, leszbikusokkal, melegekkel,
biszexuálisokkal és transzneműekkel szembeni előítéletek
megszüntetésére további erőszakot és diszkriminációt okoznak.

„Több
száz, különféle kisebbségi csoportokhoz tartozó ember esett
áldozatul gyűlölet-bűncselekménynek, és még többen
veszítették el a hatóságokba vetett bizalmukat,”- mondta Marco
Perolini, az Amnesty International európai diszkriminációval
foglalkozó kutatója
. „A bolgár hatóságoknak sürgősen
állást kell foglalniuk, és gondoskodniuk kell a nemzeti, illetve
nemzetközi jogszabályok betartásáról, ezzel biztosítva az
emberi jogokat mindenki számára.”

Rasszista
és xenofób gyűlölet-bűncselekmények

A
rasszizmushoz és xenofóbiához köthető gyűlölet-bűncselekmények
elleni vádemelésre létezik jogszabály Bulgáriában, a hatóságok
azonban következetesen elmulasztják ezeknek a beazonosítását és
a megfelelő kivizsgálását.

A
Bolgár Helsinki Bizottság, valamint más helyi szervezetek szerint
a bevándorlók és menedékkérők elleni támadások 2013-ban érték
el a csúcspontot. A helyettes főügyész tájékoztatta az Amnesty
Internationalt, hogy a szófiai ügyészség 80, etnikai
kisebbségekkel – bevándorlókkal, menedékkérőkkel, romákkal
és a török etnikummal – szemben elkövetett bűncselekmény
ellen indított büntetőeljárást 2013. január és 2014. március
között. A begyűjtött adatok azonban nem teljes körűek, és nem
tükrözik teljes mértékben ezeket a bántalmazásokat.

Nazirt,
az Irakból elmenekült menedékkérőt 2013 szeptemberében támadta
meg – fémből készült bokszerrel – egy nyolc vagy kilenc főből
álló csoport. Kilenc napot töltött kórházban, két műtéten
esett át. A rendőrség nem jelent meg a kórházban, hogy Nazir
bejelentést tehessen, és utólag is megtagadták tőle, hogy
panaszt tegyen. Így emlékezett vissza: „Azt mondták, menjek el,
különben visszaküldenek Irakba”. A Belügyminisztérium válasza
az Amnesty International kérdésére az volt, hogy két rendőrt
megbüntettek, amiért nem kellő körültekintéssel jártak el az
ügyben, az azonban még mindig tisztázatlan, hogy indult-e nyomozás
Nazir ügyében vagy sem.

Bizonyos
bűncselekmények esetében, mint a gyilkosság vagy a testi sértés,
a rasszista vagy idegengyűlölő indíték súlyosbító
körülménynek számít, és súloysabb büntetést von maga után,
azonban a hatóságok gyakran kezelik ezeket a bűncselekményeket
huliganizmusként, amit az ügyészek elmondása szerint könnyebb
bizonyítani. Ez részben annak is betudható, hogy sok hatósági
személy nem rendelkezik megfelelő tudással és tapasztalattal, így
nem képes a létező jogszabályokat a gyakorlatba átültetni.

Marco
Perolini, az Amnesty International európai diszkriminációval
foglalkozó kutatója szerint „gyakran előfordul, hogy a
bűncselekmények diszkriminatív részét, például a rasszista
sértegetéseket, a hatóságok egyszerűen figyelmen kívül
hagyják”. „A huliganizmus eufémizmusa nem helyettesíti a
bűncselekmények valódi jellegének kivizsgálását. A rasszizmus
és az idegengyűlölet csak akkor érhet véget, ha a hatóságok
elismerik és dokumentálják a létezésüket.”

Metint,
a török származású bolgár állampolgárt brutálisan megtámadta
egy csapat feketébe öltözött szkinhed egy bérház előtt, ami
számos bevándorlónak ad otthont. Életveszélyes sérüléseket
szenvedett, és több hetet volt kómában. A bántalmazás előtt a
támadók megpróbáltak betörni Metin lakásába, ekkor egy férfi
megpróbálta őket ebben megakadályozni. Az egyik támadó a
következőt kiáltotta neki: „Miért véded a bevándorlókat?
Bolgár lányokat gyilkolnak meg!” A rendőrség a helyszínen
elfogta a gyanúsítottakat, és a tárgyalás előtti nyomozást
indított huliganizmus szándékával elkövetett gyilkossági
kísérlet vádjával.

Homofób
és transzfób gyűlölet-bűncselekmények

Nincs
jogszabály Bulgáriában a homofób gyűlölet-bűncselekmények
ellen, azokat jelenleg huliganizmusként azonosítják, vizsgálják
és büntetik.

2014
januárjában a kormány javaslatot tett egy új büntető
törvénykönyvre, amely megnevezte volna a szexuális orientációt
mint védett tulajdonságot gyűlölet-bűncselekmények esetén, a
törvény elfogadását azonban a 2014. októberi választásokra
hivatkozva felfüggesztették. Az új kormánynak el kell köteleznie
magát a változás mellett.

Marco
Perolini szerint „A homofób és transzfób bántalmazásokat a
szőnyeg alá seprik Bulgáriában. A bolgár hatóságoknak felül
kell vizsgálniuk a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó
jogszabályokat, beleértve a megkülönböztetés valamennyi
formáját, azért, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű
és interszexuális (LMBTI) emberek végre félelem nélkül
élhessenek”.

A
25 éves diákot, Mihail Stoyanovot 2008-ban brutálisan
meggyilkolták egy szófiai parkban azért, mert támadói melegnek
vélték A vizsgálat során egy férfi azt vallotta, hogy a két
gyanúsított egy olyan csoporthoz tartozott, amelynek az volt a
célja, hogy „megtisztítsa” a parkot a melegektől. A
jogszabályi hiányosságok következtében azonban 2013
augusztusában a szófiai városi ügyészség huliganizmus
indítékával elkövetett gyilkosságért emelt vádat. Az ügyész
a következőt nyilatkozta az Amnesty Internationalnek az ügyben: „A
jogszabályok korlátozottak, ez az oka annak, hogy a vádiratban nem
tudtuk figyelembe venni a homofób indítékot.”

Az
igazságszolgáltatás akadályai az áldozatok számára

A
gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak többsége nem jelenti a
bántalmazást a hatóságoknak. Néhányuk szerint ez azért van
így, mert nem hiszik, hogy a rendőrség kellő körültekintéssel
járna el az ügyükben, vagy pedig azért, mert félnek, hogy
további megkülönböztetés éri őket a rendőrség részéről.

Egy
friss európai uniós felmérés szerint Bulgáriában az erőszaknak
vagy erőszakkal való fenyegetésnek áldozatul esett leszbikus,
meleg, biszexuális és transznemű emberek 86%-a nem jelentette a
történteket a rendőrségen. Arra válaszul, hogy miért nem tettek
feljelentést, közel egyharmaduk hozta fel indokként, hogy félt a
bolgár rendőrség homofób vagy transzfób reakcióitól.

Azok
közül, akik jelentik a gyűlölet-bűncselekményeket, csak kevesen
részesülnek igazságszolgáltatásban vagy jóvátételben. Az
Amnesty International beszélt a panaszosokkal, akik nem kaptak
tájékoztatást arról, milyen jogaik vannak áldozatként, sem
pedig arról, hogy történt-e bármilyen előrelépés az ügyükben,
ez pedig nem felel meg a bolgár jog által előírtaknak.

Aurore,
egy fekete francia állampolgár, Szófia egyik buszmegállójában
esett áldozatul testi sértésnek, amikor egy hét vagy nyolcfős
csoport támadta meg. Megalázták, majd a földre lökték és
megrugdosták. Fehér barátait, akik vele voltak, nem bántották,
így nyilvánvaló, hogy Aurore rasszista támadás áldozata volt.
Sosem idézték be áldozatként a bíróságra, és sosem
tájékoztatták a bírósági tárgyalásról sem. A bíróság
felmentette a gyanúsítottakat minden büntetőjogi felelősség
alól, és csak bírságot szabott ki.

Aurore
a következőt mondta az Amnesty Internationalnek: „…egy részem
meghalt azon a napon… sőt, még több is, mivel tudom, hogy ezeket
az embereket csak megbírságolták, engem pedig a tárgyalásról
sem tájékoztattak… Nem akarok se pénzt, se mást, csak azt
akarom, hogy ezeket a bűntetteket felismerjék és megfelelően
büntessék, hátha akkor a jövőben nem történnek hasonló
dolgok”.

„A
bolgár hatóságoknak azonosítaniuk kell, ki kell vizsgálniuk és
nyilvánosan el kell ítélniük a gyűlölet-bűncselekményeket
annak érdekében, hogy a jövőben ne történjenek ilyen
bűncselekmények, továbbá azért, hogy véget vessenek a bolgár
társadalomban mélyen gyökerező előítéleteknek,”- foglalta
össze Marco Perolini.

Topics