Bulgáriának biztosítania kell a bolgár-török határon lelőtt afgán menedékkérő esetének független és pártatlan kivizsgálását

Az EU határain történt első ismert halálos áldozattal járó lövöldözés fényében az Amnesty International arra szólítja fel Bulgária belügyminiszterét, hogy a bolgár-török határon október 15-én halálosan megsebesített afgán menedékkérő ügyében indított nyomozást független, alapos és hatékony módon folytassák le, majd annak eredményeit hozzák nyilvánosságra. Az Amnesty International arra is felszólítja a bolgár hatóságokat, hogy hallgassák ki a lövöldözés szemtanúit, illetve biztosítsák őket arról, hogy az események felidézése miatt semmiféle üldöztetéstől, megfélemlítéstől vagy fenyegetéstől nem kell tartaniuk.

A
médiában megjelent átfogó jelentések szerint október 15-én
este 10 óra körül egy nagyobb, körülbelül 50 fős, afgánokból
álló csoportot tartóztatott fel a bolgár határrendőrség az
ország délkeleti részén lévő, a bolgár-török határtól
körülbelül 30 kilométerre fekvő Szredect közelében. A bolgár
hatóságok által október 16-án kiadott nyilatkozatok alapján,
mivel a menekültek csoportja a letartóztatás során állítólag
ellenállást tanúsított, eldördült egy figyelmeztető lövés a
levegőbe, ami aztán gellert kapott és halálosan megsebesítette
az egyik férfit, aki a kórházba menet életét vesztette.

Médiajelentések
szerint a burgaszi régió ügyészsége nyomozást indított az
ügyben. Az Amnesty International üdvözli az előrelépést, és
arra szólítja fel a bolgár hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják
ki, hogy a határrendészet a bolgár joggal, illetve a Bulgáriára
nézve kötelező jelleggel érvényes nemzetközi emberi jogi
normákkal összhangban cselekedett-e, valamint az eset során az
erőszak használatának mértéke arányos volt-e az eset
körülményeivel, és nem volt-e ahhoz képest túlzó.

Az
Amnesty International emlékezteti a bolgár hatóságokat arra, hogy
az élethez, valamint a testi és szellemi épséghez való jogok
védelmében megalkotott nemzetközi emberi jogi jogszabályok és
normák értelmében a bűnüldöző szerveknek kötelességük
elkerülni vagy minimalizálni az erőszak használatát, valamint
minden esetben szem előtt kell tartaniuk az arányosság és
szükségszerűség kritériumait.

Az
ENSZ a bűnüldözési szervek általi erőszak- és
lőfegyverhasználatra vonatkozó alapelveinek különös
rendelkezéseinek 9. pontja értelmében: „…a
büntetés-végrehajtási szervek ember ellen ne használjanak
lőfegyvert, kivéve ha erre a saját magukat vagy mást fenyegető
halálos veszély, illetve súlyos sérülés elhárítása érdekében
van szükség, vagy hogy megelőzzék egy, az életre komoly
fenyegetést jelentő, különösen súlyos bűncselekmény
elkövetését és letartóztassák az ilyen elkövetésével
fenyegető, a hatóságnak ellenálló személyt vagy megakadályozzák
szökését; de ilyen esetekben is csak akkor, ha az adott helyzetben
megfogalmazott cél eléréséhez kevésbé szélsőséges
intézkedések elégtelennek bizonyulnak. A szándékosan az élet
kioltására irányuló lőfegyverhasználat kizárólag akkor
lehetséges, ha az kikerülhetetlen az élet védelme érdekében.”
A bolgár
hatóságoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy bármilyen sérült
személy számára a lehető leghamarabb segítséget tudjanak
nyújtani és megadni számára az orvosi ellátást. A kormányoknak
ki kell alakítaniuk a leghatékonyabb nyomozási eljárásokat arra
az esetre nézve, ha valaki rendőrségi erőszak következtében
sérülne meg, valamint biztosítaniuk kell, hogy a rendőrség által
alkalmazott önkényes és visszaélésszerű erőszakot
bűncselekményként kezeljék.

A
csoport többi tagját letartóztatták, és jelenleg is az elhovói
büntetés-végrehajtási központban tartják fogva. Az Amnesty
International arra szólítja fel a bolgár hatóságokat, hogy
biztosítsák számukra a menekültügyi eljáráshoz és a megfelelő
fogadási körülményekhez való hozzáférést. Ismeretesek olyan
múltbeli esetek, amikor menedékkérőket a rendőrségi őrizetből
egyből fogvatartási intézménybe szállítottak, itt pedig a
menedékkérelmi eljáráshoz csak korlátozott segítséget kaptak.

Háttér2015-ben
a Bulgáriába Törökország felől belépő és regisztrált
menekültek, menedékkérők és migránsok száma jelentős
emelkedést mutat (mintegy 21 ezer fő). 2014-ben ez a szám még
visszaesőben volt (a 2013-ban jegyzett 11 ezer emberhez képest):
abban az évben egy, a bolgár-török határon felhúzott 33km-es
kerítés megépítését, átfogó megfigyelőrendszerek kiépítését,
így szenzorok, hőkamerák és számottevő rendőr a határra való
telepítését követően mindössze 3 000 fő jutott át a határon.

Nemzetközi és
nemzeti szervezetek, így az Amnesty International is rögzítettek
lehetséges csoportos kiutasításokkal (kitoloncolással)
kapcsolatos eseteket, amikor is a bolgár rendőrség menekülteket
és migránsokat küldött vissza Törökországgal közös határán
.
Legutóbb, idén márciusban két yezidi vesztette életét
hipotermia következtében a török határon, miután a bolgár
rendőrség valószínűleg kitoloncolta, és durván bántalmazta
őket. Az esetben indított belső nyomozás félbeszakadt, mivel a
bolgár hatóságok nem tudnák meghatározni az eset helyszínét.
Nincs más folyamatban lévő nyomozás, a bolgár hatóságok pedig
mindig is tagadták az ilyen esetekről szóló állításokat.