Biztonságosabb tenger: A megnövelt számú kutató-mentő műveletek hatása a Földközi-tenger középső térségében

Az Európai Unió 2015 áprilisában bevezetett intézkedései – amellyel megerősítették a kutató-mentő kapacitásokat a Földközi-tenger középső térségében Olaszország Mare Nostrum nevű kutató-mentő akciójának 2014-es befejezése után, – a halálozási ráták jelentős csökkenését eredményezte azon migránsok és menekültek körében, akik ezen a veszélyes úton utaznak Európába. Az év első hónapjaiban tizenhat átkelni próbáló ember közül egy az életét vesztette, ez az arány 427-ből egyre esett vissza azután, hogy életbe léptek azok az intézkedések, amelyekben az EU vezetői az április 23-i rendkívüli csúcstalálkozón megegyeztek.

Az
Amnesty International azonban arra figyelmeztet, hogy a tengeri és légi
erőknek a lehető legközelebb kell maradniuk ahhoz a területhez, ahol a
legtöbb migránsnak és menekültnek szüksége van segítségre, mindaddig míg
a tengeri migrációs hullámok a jelenlegi szinten folytatódnak. Az
erőforrások bármilyen visszavonása vagy használatuk eltérítése
veszélyeztetné a jelenlegi sikert az életmentésben.

Az
Amnsety International arra is felszólítja az EU vezetőit, hogy
beszéljenek azokról a rendszerbeli problémákról, amik arra biztatják a
migránsokat és a menekülteket, hogy veszélyes tengeri átkelésre
vállalkozzanak, köztük a biztonságosabb és legális Európába vezető
útvonalak megnyitásáról.

A halálos áldozatok növekvő száma a Mare Nostrum művelet lezárása után

Az
Amnesty International 2014 eleje óta dokumentálja azokat a veszélyeket,
amelyeket a migránsok és menekültek vállalnak, hogy átkeljenek a
Földközi-tenger középső régióján keresztül. A szervezet egyaránt
kampányolt az európai vezetők azon döntése ellen, hogy 2014 októberének
végén véget vessenek az olasz humanitárius Mare Nostrum műveletnek,
valamint a földközi-tengeri kutató-mentő
kapacitások ebből eredő drámai csökkentése ellen. Az Amnesty
International figyelmeztetett, hogy a Frontex Triton művelete, amelyet
2014. november 1-jétől az EU déli tengeri határain való járőrözésre
állítottak fel, nem volt megfelelő válasz a kibontakozó tengeri
humanitárius krízisre, mivel nem rendelkezett elegendő tengeri
erőforrással a kutató-mentő műveletekre, a csapatait túl közel
állomásoztatta az európai partokhoz, s nem volt képes arra, hogy a Líbia
partjaihoz közel bajba jutott hajóknak gyorsan segítsen, ezen kívül
nem a menekültek és migránsok számára történő segítségnyújtás volt az
elsődleges célja.

Azok
várakozásai ellenére, akik azt hitték, hogy a Mare Nostrum bátorította a
migránsokat és menekülteket arra, hogy megkíséreljék a veszélyes
utazást, az átkelők száma tovább növekedett a művelet befejezése után
is. 2015 első fél évében 70474 migráns és menekült érkezett
Olaszországba a tengeren, nagy többségük Líbiából; míg ez a szám 2014.
január 1. és június 29. között 60431 volt.

Ahogy
várható volt, a tengeri halálok száma drámaian megnőtt 2015 első néhány
hónapjában, március végéig mintegy 470 jelentett halálesettel. 2015.
április 12. és 19. között egy héten belül bekövetkezett két jelentős
hajótörés, amelyek több mint 1200 életet követeltek, s ez arra sarkallta
az Európai Unió vezetőit, hogy újragondolják a küszöbön álló
tragédiára adott válaszukat.

2015. április 23. – rendkívüli Európai Tanács ülés: új források kutatás-mentésre

Amikor
2015. április 23-án rendkívüli Európa Tanács ülést hívtak össze
Brüsszelben, az Amnesty International arra szólította fel az európai
kormányokat, hogy sürgősen indítsanak egy többnemzetiségű humanitárius
műveletet, amelynek feladata az életmentés a Földközi-tengeren: a nyílt
tengeren a főbb migrációs útvonalak mentén tengeri és légi források
bevetése olyan
mértékben, amely arányos az előre látható kihajózási trendekkel.

Miután
megkésve felismerték a tengeren kialakult helyzet súlyosságát, az EU
kormányfői megegyeztek a kutató-mentő kapacitások megerősítésében, hogy
életeket mentsenek. Elsősorban elhatározták magukat az „EU-s Triton és
Poseidon műveleteinek gyors megerősítésére az erre fordított pénzügyi
források minimum megháromszorozásával 2015-ben és 2016-ban, valamint az
erők számának
megerősítésére, amellyel lehetővé válik a kutató-mentő lehetőségek
növelése a FRONTEX mandátum keretein belül.”

A
tényleges intézkedések a megegyezést követő hetek különböző
időpontjaiban kerültek alkalmazásra és végrehajtásra. Néhány kormány
azonnal felajánlott extra tengeri és légi erőket, hogy megnöveljék a
Triton kutató-mentő kapacitásait. Az új tengeri erőkbe beletartoztak a
nyílt vízi járőrhajók, nagyobbak, mint amelyeket addig a Triton
használt, így megnövelték a Triton
abbeli képességét, hogy rossz időjárási körülmények között is járőrözni
tudjon és emberek nagyszámú csoportjait mentse ki. Április 27-én a
francia haditengerészet Commandant Birot nevű hajója volt az első
kiegészítő erő, amely csatlakozott a Tritonhoz. Hamarosan többek
követték. Május 4-én a Frontex megerősítette, hogy kiegészítő erőket
integráltak a Tritonba és többet is hozzáadnak a következő hetekben.

A
2015. május 13-án kiadott Európai Migrációs Stratégiában az Európai
Bizottság megerősítette elhatározását, hogy gyors fellépéssel életeket
mentsen a tengeren, valamint kijelentette, hogy „a kutatás-mentésre tett
erőfeszítések megnövelésre kerülnek, hogy visszaállítsák a beavatkozás
azon szintjét, amelyet a megelőző olasz ‘Mare Nostrum’ művelet
biztosított”.
Megerősítette továbbá a Frontexes Triton és Poseidon műveletek
költségvetésének megháromszorozását és elismerte, hogy „Párhuzamosan
ezzel az EU-s forrásnöveléssel, további erők (hajók és légi járművek)
kerülnek kihelyezésre számos tagországból.” Fontos, hogy a Bizottság
hozzátette: „Ennek az üdvözlő szolidaritásnak mindaddig fenn kell
maradnia, míg a migrációs nyomás megmarad.”

Május
26-án a Frontex új műveleti tervet vezetett be a Triton művelethez
megnövekedett költségvetéssel, kiegészítő erőforrásokkal és kibővített
műveleti területtel, amely a máltai és olasz partoktól mért eredeti 30
tengeri mérföld helyett (kb. 55 km) 138 tengeri mérföld (kb. 255 km)
lett Szicíliától délre, és nagyjából 70 tengeri mérföld Lampedusától
délre. A
Frontex 2015 júniusában azt írta az Amnesty International-nek, hogy a
nyári szezon csúcsán, májustól szeptemberig a Triton 6 nyílt vízi hajót,
12 járőrhajót, 3 repülőt és 2 helikoptert helyez ki.

Ugyanekkor
számos kormány döntött tengeri és légi erők telepítése mellett a Triton
műveleten kívül, a nemzeti humanitárius műveletek keretein belül, hogy
segítsék a veszélybe jutott migránsokat és menekülteket a tengeren.
Május 5-én a brit zászlóshajó HMS Bulwark és három Merlin helikopter
érkezett a Földközi-tenger középső régiójába, hogy segítse a
migránsokat és menekülteket a tengeren a brit „Weald” müvelet keretében.
Ezt követték május 7-én a Német Haditengerészet Berlin és Hessen nevű
hajói és később májusban az ír Lé Eithe hajó. A Földközi-tenger középső
régióját elérve néhány napon belül mindannyian megkezdték a migránsok és
menekültek segítését. Bár ezek a hajók a saját nemzeti parancsnokságuk
alatt maradnak, minden kutató-mentő akciót az Olasz Tengeri Mentés
Koordinációs Központja koordinál a tengeri jog előírásai alapján. Az
Olasz Haditengerészet, amely szintén bevet öt hajót a Tritonon kívül,
biztosítja a helyi irányítást hogy a lehető legjobban kihasználják az
elérhető erőket.

Ezeken
túl két NGO, a Migrant Offshore Aid Station (MOAS) és az Orvosok
Határok Nélkül (Doctors without borders, MSF) is fokozta a mentőakciók
kapacitását négy privát hajó kihelyezésével, amelyekkel a migránsokat és
menekülteket segítik a tengeren.

Ezeknek
a kiegészítő erőknek a kihelyezésével a kutató-mentő műveletek májusban
és júniusban folytatódtak, néhány esetben több ezer ember nagyon rövid
időn belüli biztonságba helyezésével: április 30. és május 4. között
több mint 5500, május 14-én 11 műveletben 2200, május 29. és 31. között
26 műveletben több mint 5500, június 6-án 15 műveletben 3480 valamint
június
28-án 21 műveletben nagyjából 2900 ember menekült meg.

Május
végére átlépték a 2014-ben a Mare Nostrum rendelkezésére álló források
szintjét. A Triton műveleti területének kiterjesztésével a Triton erők
egészen a máltai kutatás-mentés régiójának határáig kerültek
kihelyezésre, ahogy azt a Frontex írásban megerősítette 2015 júniusában
az Amnesty International-nek. Ugyanakkor az önállóan működő
német, ír, olasz és brit hajók a Trtion által már lefedett kiterjesztett
területtől délre lettek kihelyezve és olyan bajba jutott embereket is
képesek voltak elérni két órán belül, akik a líbiai partoktól akár
mindössze csak 30 tengeri mérföldre (55km) voltak. Ez különösen fontossá
vált, mivel az utóbbi hónapokban a hajók és dingik a líbiai partok
szélesebb vonaláról indultak mint addig, és néhány alkalommal több mint
25 hajó és dingi hajózott ki
egyszerre.

Az extra tengeri erőforrások hatása: csökkenő halálozási arány

Az
olasz belügyminisztérium adatai szerint 2015. január 1. és június 26.
között több mint 64000 ember érkezett a tengeren a Földközi-tenger
középső részén keresztül. Ezekből az olasz partiőrség adatai szerint
14250-et az olasz partiőrség hajói mentettek meg; 12900-at az olasz
haditengerészet; 10380-at más, a Tritonon kívül működő
haditengerészetek; 5500-at nem olasz hajók, amelyek a Tritonon belül
működnek;
4348-at az olasz vámőrség (Guarda di Finanza); 4223-at a MOAS és az MSF.
A kereskedelmi hajókra való hagyatkozás a nagyszabású mentési akciók
során – mely igen jelentős volt 2015 első negyedévében – április 23.
után fellazult a Triton és a haditengerészetek megnövekedett
elkötelezettsége által.

Döntő
fontosságú, hogy az Olasz MoI adatai és az Amnesty International
számára a Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for
Migration) hozzáférhetővé tett becslései szerint májusban és júniusban
bár az átkelések nagyobb arányban folytatódtak, mint a megelőző
hónapokban, a halálesetek száma mégis csökkent, miután megerősítették a
kutató-mentő
kapacitásokat a tengeren.

Míg
a 2015. január 1. és április 26. közötti időszakban 1721 ember fulladt
meg vagy tűnt el a tengeren abból a 27722-ből, aki megkísérelte az
átkelést (16-ból 1, vagy 6.2%), a halálozási arány drámaian csökkent a
következő hónapokban.

2015.
április 27-től – az első, a Triton művelethez kapcsolt kiegészítő hajó
hozzáadásától – június 29-ig 42297 ember kísérelte meg az átkelést,
amelyből 99-ről hiszik, hogy meghalt vagy eltűnt a tengeren,
lecsökkentve a halálozási arányt 427-ből 1-re, vagy 0.23%-ra. Ez
jelentős javulást jelez az április 23-án tartott rendkívüli Európai
Tanács ülését megelőző hónapokhoz
képest.

Az
Amnesty International üdvözli az európai vezetők által elfogadott és
bevezetett intézkedéseket, valamint azt az elszántságot, amelyet az
Európai Bizottság mutatott azon változások eléréséhez, amelyek
szükségesek a tengeren történő életmentéshez.

Missziós cél

Ameddig
a kihajózások ilyen jelentős számban folytatódnak, addig az Amnesty
International arra szólítja fel az európai vezetőket, hogy tartsák fenn a
jelenlegi szinten a tengeri és légi erők kihelyezését, olyan közel a
líbiai felségvizekhez, amennyire szükséges, hogy gyorsan segíthessenek a
veszélyben lévő migránsokon és menekülteken a tengeren. A közeljövőben
az európai kormányok által
rendelkezésre bocsátott, a Tritonon kívül működő erők egy részét
felszólíthatják az Európai Unió Földközi-tengeri Erejében (EUNAVFOR MED)
való részvételre – ez egy közös katonai művelet, amely június 22-én
indul azzal a céllal, hogy azonosítsa, foglyul ejtse és megsemmisítse az
embercsempészek által használt hajókat. Ennek a műveletnek a
végrehajtása nem vonhat el erőket a nyílt tengeri őrjáratok bajba jutott
embereket mentő létfontosságú munkájától. Az Amnesty
International felszólítja az európai vezetőket, továbbra is biztosítsák,
hogy a kimentetteket biztonságos helyen tegyék partra, ahol hatékony
menedékkérelmi rendszerhez van hozzáférésük, amely biztosítja a
nemzetközi védelmet az arra rászorulóknak.

Bár
a Földközi-tengeren Európába vezető út jóval biztonságosabbá vált,
továbbra is veszélyes marad. Ezután is fognak emberek meghalni, és
nagyszabású kutató-mentő műveletekre is mindaddig szükség van, míg ilyen
nagy számban használják ezt az útvonalat. Az egyre növekvő globális
menekültügyi válságra válaszul az EU tagországoknak több
biztonságos és legális útvonalat kell nyitniuk, hogy a menekültek
beléphessenek Európába. Mindezt a menekültek számára elérhető
letelepedési és humanitárius alapú belépési engedélyek számának jelentős
növelésével kell kezdeniük.

Téma