Azerbajdzsán: Széleskörű és könyörtelen elnyomás árnyékolja be az Európa Játékok megrendezését

Állandó fenyegetés, fizikai erőszak, és a kormány bírálóinak bebörtönzése fémjelzi Azerbajdzsán készülődését az első Európa Játékok megrendezésére – hívja fel a figyelmet az Amnesty International legújabb országjelentése, amely száz nappal a Játékok megkezdése előtt látott napvilágot.

Töltsd le jelentésünket!

A jogok védelmében bűnös: Azerbajdzsán jogvédői és aktivistái a rács mögött (Guilty of Defending Rights: Azerbaijans human rights defenders and activists behind bars) című
jelentés felhívja a figyelmet az egyre növekvő üldöztetésre, amelyet a
kormányzat kritikusainak kell elszenvedniük, akiket valós indok nélkül
tartanak fogva, akik állandó fizikai erőszaknak vannak
kitéve, akik folyamatos fenyegetettségben élnek, és akiket megfosztanak a
sürgős orvosi ellátástól, és a jogi segítség igénybevételétől is.

„Senkit
ne tévesszen meg az a pompa, amelyet Azerbajdzsán közvetít a külvilág
számára annak érdekében, hogy nemzetközi hírnevet szerezzen magának,
illetve hogy külföldi tőkét vonzzon az országba. Hatóságai és állami
intézményei a legelnyomóbbak között vannak Európában, és dobogósok abban
tekintetben is, hogy hány emberi jogi aktivistát tartanak fogva az
azeri börtönökben”
– így elemzi a helyzetet John Dalhuisen, az
Amnesty International európai és közép-ázsiái igazgatója.

Legalább
22 politikai fogoly szenved jelenleg is az azeri börtönökben
tárgyalásra várva. Az ellenük felhozott vádak széles skálán mozognak, az
„egyszerűbb” csalástól és sikkasztástól kezdve a droghasználaton át,
egészen a hazaárulásig.

2014
júniusában Aliyev elnök az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt
azt állította, hogy Azerbajdzsán elismeri a szabad
véleménynyilvánításhoz, egyesüléshez és gyülekezéshez való jogot.

Azonban
a jogvédők egy teljesen más valóságról beszélnek Azerbajdzsánnal
kapcsolatban, több mint 90 példát sorolva zaklatásra, üldöztetésre,
önkényes őrizetbe vételre, és a politika által motivált egyéb vádakra,
amelyekkel minden emberi jogi aktivistának, újságírónak és mindazoknak
szembe kell néznie, akik kritizálni merik az azeri kormányzat lépéseit.
Az azeri hatóságok gyors
választ adtak: mindazok, akik nyilatkozatot tettek a Tanács előtt,
heteken belül rács mögé kerültek.

„A
legutóbbi bebörtönzések gyakorlatilag megbénították a civil
társadalmat, és a véleménynyilvánítás szabadságának a végét jelentik – a
függetlenség elnyerése óta soha ilyen mélyen nem volt az ország emberi
jogi helyzete” – hangsúlyozta Dalhuisen.

Leyla Yunus

Leyla
Yunus 60 éves jogvédő, aki az azeri kormány egyik legaktívabb és
leghangosabb kritikusa, 2014 júliusában került rácsok mögé – pár nappal
azután, hogy bojkottot hirdetett az Európa Játékok ellen, a hatalom
rettenetes emberi jogi politikája miatt. Leyla elmondta az ügyvédjének,
hogy egy börtönőr egy üres szobába hurcolta őt a cellájából, ahol a
földre dobták és többször megrúgták. Egy
másik alkalommal férfiak egy csoportja szexuális erőszakra utaló
gesztusokkal fenyegette meg őt. Az elmúlt hat hónapot börtönben
töltötte, azonban a borzalmas körülmények miatt egészsége nagyon
leromlott: cukorbeteg lett és hepatitis C fertőzést kapott.

Végül
hazaárulással vádolták meg, amely magában foglalja az illegális
kereskedelem, az adóelkerülés, a hatóságok félrevezetése, a csalás és az
közokirat-hamisítás vádpontjait is. Egy új szabályozás értelmében a
kormányzat lehetőséget kapott arra, hogy koholt vádak alapján önkényesen
felfüggeszthessék a civil szervezetek működését, és vezetőiket börtönbe
vethessék. Ennek a jogszabálynak esett áldozatul Leyla is.

A média megleckéztetése

A
hatóságok a kormánykritikus újságírókkal szemben is egyre
határozottabban lépnek fel. Az elismert oknyomozó újságírót, Khadija
Iszmajlovát 2014. december 5-én tartóztatták le az alapján a
valószerűtlen vád alapján, amely szerint egy volt kollégáját arra
ösztönözte, hogy öngyilkosságot kövessen el.

Khadija Iszmajlova

Khadija
listát tett közzé azokról a személyekről, akiket politikai okok miatt
tartanak fogva azeri börtönökben, illetve nyomozást folytatott annak
tisztázására, hogy milyen kapcsolat van az azeri elnök családja, és egy
hatalmas nyereséget termelő bakui építkezés között. Khadija már korábban
is kapott névtelen fenyegetéseket: valószínűleg kormányközeli személyek
készítettek intim képeket róla a
saját otthonában, és azzal fenyegették meg, ha nem hagy fel a
munkájával, nyilvánosságra hozzák a képeket.

Fiatal aktivisták ellen felhozott koholt huliganizmus- és drogvádak

A
hatóságok nem kímélik a kormányt nyíltan és hangosan bíráló fiatal
aktivistákat sem, többek között drogügyekkel és huliganizmussal vádolják
őket. Az elfogatásukat alátámasztó vádak igencsak megkérdőjelezhetők,
és a rendőrségi kihallgatások is elsősorban a vádlottak politikai
nézeteire irányulnak.

Egy
népszerű blogger, Faraj Karimov elmesélte, hogy a rendőrség megverte,
hogy beismerje a bűnösségét a koholt kábítószervádakkal kapcsolatban.
Megfenyegették, hogy a rendőrség „gondot fog okozni a szüleinek” azzal,
hogy fegyvereket helyez el az otthonukban, ha nem írja alá a beismerő
vallomást.

Az
erőszak alkalmazása is igen gyakori az előzetes letartóztatás során. A
19 éves demokráciapárti aktivistát, Orhan Ejjubadzét húsz napig
tartották előzetes letartóztatásban azzal az indokkal, hogy részt vett
egy illegális, ám békés összejövetelen, ahol ráadásul két rendőr
megtámadta. Ügyvédjének elmesélte, hogy a rendőrök arra kényszerítették,
hogy hasaljon le a földre, megbilincselték,
letépték az alsóneműjét, többször megütötték, megrúgták, és azzal
fenyegették meg, hogy megerőszakolják egy üveggel. A rendőrök
viselkedését soha nem vizsgálták ki, ehelyett Orhant vádolták meg azzal,
hogy rátámadt a rendőrökre, és két év börtönt kapott.

„A
nemzetközi közösség nem különösebben emelte fel a szavát az
Azerbajdzsánban történő emberi jogi jogsértések ellen, hiszen fő
érdekeltségeik az azeri olajiparban vannak, és nem az emberi jogi
helyzetben. Ez végzetes rövidlátásra utal az országok részéről, és
azokra nézve főleg nagyon veszélyes, akik jelenleg is börtönben ülnek az
azeri kormány politikája miatt”– szögezte le John Dalhuisen.

Az
Amnesty International felszólítja az azeri hatóságokat, hogy feltétel
nélkül és azonnal bocsássanak szabadon minden lelkiismereti foglyot,
valamint teljeskörűen és pártatlanul vizsgáljanak ki minden állami és
nem-állami szerv által elkövetett embertelen bánásmódról szóló
beszámolót. Az Amnesty International továbbá követeli, hogy a hatóságok
hagyjanak fel minden olyan gyakorlattal, amely olyan emberek ellen
irányul, akik élni kívánnak a szabad véleménynyilvánításhoz való
jogukkal.

Téma