Több száz üzbég menedékkérőt, menekültet és migráns munkást raboltak el és vittek vissza erőszakkal Oroszországból Üzbegisztánba, ahol megkínozhatják őket – áll az Amnesty International ma közzétett jelentésében.
A
Rövid úton a kínzás felé: emberrablások és erőszakos
visszaküldések Oroszországból Üzbegisztánba (Fast-track to
Torture: Abductions and Forcible Returns from Russia to Uzbekistan)
című jelentés azt vizsgálja, hogy az orosz hatóságok hogyan
működtek együtt Üzbegisztánnal több száz kitoloncolással
kapcsolatos ügyben annak ellenére, hogy egyértelműen fennállt a
veszélye, hogy egyeseket megkínoznak, ha visszatérnek az országba.
Azokban a ritka esetekben, amikor Oroszország megtagadta a kiadatási
kérelmek teljesítését, az üzbég biztonsági erők engedélyt
kaptak, hogy szabadon elfogják és erőszakkal visszavigyék a
keresett személyeket Üzbegisztánba.
„Az
orosz hatóságok nem csupán szemet hunynak az Üzbegisztánban
folyó kínzások és igazságtalanságok felett, de még segítséget
is nyújtanak hozzá” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty
International európai és közép-ázsiai igazgatója.
„Oroszországnak véget kell vetnie a jogsértő emberrablásoknak,
az erőszakos visszaküldéseknek, és biztosítania kell, hogy
senkit nem fenyeget kínzás, ha visszatér Üzbegisztánba. Mindent
meg kell tenni azért, hogy Üzbegisztán beszüntesse a kínzásokat
és a kegyetlen, embertelen bánásmódot, valamint minden tárgyalást
tisztességesen, a nemzetközi előírásoknak megfelelően
folytassanak le.”
Kínzás
és elnyomás a közbiztonság nevében
Az
üzbég hatóságok rendszerint a terrorizmus elleni küzdelemmel,
illetve az államellenes bűncselekmények elleni harccal indokolják
a politikai ellenfelek, a rendszer kritikusai és a nem engedélyezett
iszlamista csoportok állítólagos tagjai vagy szimpatizánsai
elleni üldöztetést. Aki az üzbég büntető igazságszolgáltatási
rendszer kezébe kerül, azt súlyosan fenyegeti a kínzás veszélye.
2013-ban
az orosz hatóságok megtagadták egy üzbég filmproducer és
üzletember, Mirszobir Hamidkariev kiadatását Üzbegisztánnak. A
férfit azzal vádolták, hogy illegális iszlamista csoportot hozott
létre, miután kiderült, hogy egy informális összejövetelen
támogatta, hogy a nők viseljenek kendőt.
2014
júniusában azonban Mirszobirt elrabolták és a külvilágtól
elzárva tartották fogva Moszkvában, majd az orosz Szövetségi
Biztonsági Szolgálat emberei átadták üzbég ügynököknek. Ezt
követően erőszakkal visszavitték Üzbegisztánba.
Az
üzbég biztonsági erők „vallomást” kényszerítettek ki
Mirszobirból, akinek hét foga tört ki és két bordája eltört,
majd büntetőtáborba küldték, ahol hetekig egy zárkában
tartották.
A
táborban a vallatószoba falához rögzített oszlophoz kötözték
fejjel lefelé, és rendszeresen verték. Később a kikényszerített
„vallomása” alapján bűnösnek találták „szélsőségesség”
vádjában, és nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 2022-ben
szabadulhat.
Sok
egyéb esetben is tisztességtelen tárgyalásokon ítéltek el
áldozatokat, akiket kegyetlen, embertelen és megalázó körülmények
között letöltendő hosszú börtönbüntetésre ítéltek.
Az
Emberi Jogok Európai Bírósága a 2016 márciusa előtti három
évben legalább 17 ítéletben ítélte el az Üzbegisztánba
történő erőszakos visszaküldéseket.
A
családokat is fenyegetik
Az
üzbég hatóságok körében gyakori, hogy a „gyanúsítottak”
családtagjait zaklatják és megfenyegetik őket, hogy valljanak az
illető ellen vagy árulják el a tartózkodási helyét.
2016
januárjában Artur Avakiant négy hétig tartották fogva és
kínozták, míg végül bátyja, a terrorcselekménnyel vádolt
haltenyésztő Aramais Avakian ellen vallott. A rendőrök
összekötözték Artur kezét és lábát, elektródákat tettek a
fülére és addig sokkolták, amíg a nyelve hozzá nem tapadt az
ínyéhez.
Aramais
családja és barátai szerint azért üldözték őt, mert a helyi
hatóságok el akarták venni a haltenyészetét. Csaknem öt hónap
fogvatartás után hordágyon vitték bíróság elé, ahol hét év
börtönre ítélték terrorizmus koholt vádjával.
Aramais
elmondta a jizzaxi regionális büntetőbíróságnak, hogy kínzással
próbálták arra kényszeríteni, hogy bevallja, az Iszlám Állam
szimpatizánsa.
A
fogvatartottak rokonai sokszor félnek ügyvédhez vagy emberi jogi
szervezetekhez fordulni, mert a biztonsági erők rendszerint azzal
fenyegetik őket, hogy a szeretteik fogják bánni, ha így tesznek.
„Az
üzbég hatóságok bármeddig képesek elmenni, hogy
állampolgáraikat az „igazságszolgáltatás” elé kényszerítsék
és az orosz hatóságok készségesen engedelmeskednek nekik” –
jelentette ki John Dalhuisen. „Mind az üzbég, mind az orosz
hatóságoknak azonnal be kell szüntetniük a kínzásokat és az
erőszakos visszaküldéseket, és minden elkövetőt bíróság elé
kell állítani.”
Háttér
2015
áprilisában az Amnesty International Kínzás STOP! kampánya részeként Titkok
és hazugságok: kínzással kikényszerített vallomások
Üzbegisztánban (Secrets
and Lies: Forced confessions under torture in Uzbekistan) címmel
kiadott egy jelentést. A dokumentum feltárta, hogy a
kínzás és más kegyetlen, embertelen bánásmód milyen központi
szerepet játszik az ország igazságszolgáltatási rendszerében,
és miként használja olyan
csoportok ellen, amelyeket a nemzetbiztonságra veszélyesnek tart.
