Mióta
az ún. „idegen ügynökök törvény” hatályba lépett 2012
novemberében, egész Oroszországban nyomásnak, megfélemlítésnek,
zaklatásnak és bemocskoló kampányoknak vannak kitéve a
társadalmi szervezetek a hatóságok által, és sokuknak a léte
forog kockán. Több száz civil szervezet irodáját „vizsgálták
át” az ügyészség, az adóhatóságok és más
kormányügynökségek képviselői. Már négy orosz civil
szervezetre és két civil szervezeti vezetőre szabtak ki óriási
bírságot a bíróságok, mert nem regisztráltatták magukat
„idegen ügynökök funkcióit ellátó szervezetként”. Két
másik civil szervezet áll majd bíróság elé ugyanilyen alapon a
következő napokban. További 15 civil szervezet kapott az ügyészi
hivataltól hivatalosan utasítást arra, hogy „szüntessék be”
saját állítólagos törvénysértő tevékenységüket – ami
hasonlóképpen „idegen ügynökként” való regisztrációval is
jár – egy hónapon belül, vagy jogi következményekkel kell
számolniuk. Ezenkívül legalább 39 másik civil szervezet kapott
hivatalos figyelmeztetést az ügyészi hivataltól, hogy
törvénysértést követnek el, ha külföldi támogatást kapnak és
politikai tevékenységet folytatnak, de nem regisztrálnak „idegen
ügynökként”.
2013.
június 4-én egy moszkvai bíróság felszólította a Golos
Regionális Közhasznú Szervezetet, hogy fizessen 300.000 rubelt
(közel 10.000 dollárt) bírságként az „idegen ügynökként”
való regisztráció elmulasztása miatt. Ez a civil szervezet egyike
a Golos Egyesület tagjainak, amire az első ilyen tárgyalás során
szabtak ki ugyanekkora bírságot, április 26-án. Ezenfelül a
Golos Egyesület vezetőjét 100.000 rubel fizetésére szólították
fel ezért az állítólagos törvénysértésért.
A
Golos Egyesület kiemelkedő szerepet játszott a választási
megfigyelés megszervezésében és a feltételezett választási
csalások bejelentésében a sokat vitatott 2011-es parlamenti és a
2012-es elnökválasztások alatt. A szervezet, munkavállalói,
valamint partner civil szervezetek elszenvedői voltak egy elhúzódó
lejárató kampánynak – többek közt az állami televízióban –
és a hatóságok zaklatásának is, ami a most folyó tárgyalásokkal
tetőzött.
2013.
május 15-én az orosz igazságügyi miniszter, Alexandr Konovalov
arra figyelmeztetett, hogy ha a Golos továbbra is megtagadja az
„idegen ügynökként” való regisztrációt, a minisztérium
bírósági döntéssel fogja dűlőre vinni az ügyet. Állítólag
a miniszter később azt mondta, hogy valószínűleg körülbelül
száz orosz civil szervezetnek kell majd így regisztráltatnia
magát.
Az
„idegen ügynök törvény” megköveteli, hogy minden olyan civil
szervezetnek, amely külföldi támogatást kap – akármilyen
csekélyt, akár pénzügyit, akár természetbenit – „idegen
ügynökök funkcióit ellátó szervezetként” kell
nyilvántartásba vetetnie magát, ha a törvény (nagyon tág
definíciója) szerinti „politikai tevékenységet” végez. A
jogszabály életbe lépése előtt az Amnesty International
figyelmeztetett arra, hogy ez még jobban elfojtja majd a civil
társadalmi aktivizmust Oroszországban, és tovább csökkenti a
civil szervezetek függetlenségét, jelentős adminisztrációs
akadályoknak és megnövelt bürokratikus nyomásnak teszi ki őket,
aláássa a pénzügyi életképességüket, és új csatornákat
teremt a hatóságok számára, melyeken keresztül a független
civil szervezeteket önkényes zaklatásnak és nyomásnak tehetik ki
országszerte, ezáltal csökkentve a demokratikus teret
Oroszországban, és fokozva a gyülekezési szabadságra felállított
jogtalan korlátozásokat. A legutóbbi fejlemények alátámasztották
ezeket az aggályokat.
Az
orosz kormány mint az oroszországi civil szervezetek
átláthatóságának és felelősségre vonhatóságának
növeléséhez szükséges eszközt védte az „idegen ügynökök
törvényt”. Vlagyimir Putyin elnök óriási összegekre
hivatkozott, amelyeket az orosz civil szervezetek egy viszonylag kis
csoportja kap állítólagos külföldi támogatóktól. Az orosz
civil társadalom érdeklődött ezekkel az elnök által említett
számokkal és a civil szervezetek azonosságával kapcsolatban, ám
kérdéseikre nem kaptak választ. Ám a kormány álláspontja azon
az eleve hibás feltételezésen alapul, hogy az orosz civil
szervezetek munkája nem átlátható, és hogy nem vonhatóak
nyilvánosan felelősségre cselekedeteikért. Ez az érvelés elfedi
a tényt, hogy már régóta létezik erős jogi szabályozás, ami
megköveteli a civil szervezetektől, hogy beszámoljanak a
munkájukról és a forrásaikról. Az ilyen jellegű információt
rendszeresen benyújtják a kormánynak, és az Igazságügyi
Minisztérium honlapján keresztül a nyilvánosság számára is
online elérhető. Ironikus módon gyakran ugyanazok a civil
szervezetek, amelyek a kormány emberi jogsértései miatti nyilvános
felelősségre vonhatóságáért dolgoznak, vagy, mint a Golos
Egyesület esetében, a választási szabályok megsértése miatt,
váltak az újonnan bevezetett büntetőszabályok első
célpontjaivá.
Más
orosz civil szervezeteket is hasonlóan keményen megbírságoltak az
új törvénykezés alapján az elmúlt hetekben, és még több
fogja ezeket követni. Így 2013. május 29-én a Kosztromai Központ
a Polgári Kezdeményezések Támogatásáért nevű szervezetet
300.000 rubelre bírságolták meg, vezetőjét pedig 100.000
rubelre, ugyanezen az alapon. A kormány nézete szerint, amit a
bíróság is fenntartott, a civil szervezetnek „idegen ügynökként”
kellett volna regisztrálnia, mert 2013 februárjában egy
kerekasztal beszélgetést szervezett az USA-Oroszország
kapcsolatokról, amin egy amerikai diplomata is részt vett. A
bíróság egyetértett az ügyészség véleményével, miszerint ez
„politikai tevékenységnek” minősült.
A
bírósági meghallgatások, amelyeken az első civil szervezetekre
kiszabott súlyos bírságokról döntöttek az új törvény
szerint, a pártatlansággal, az igazságos tárgyalás elveivel, és
a büntetőszabályok nem visszamenőleges hatályának elvével
kapcsolatos aggályokra adtak okot. Így a Kosztromai Központ a
Polgári Kezdeményezések Támogatásáért nevű szervezet
tárgyalásán a bíró figyelmen kívül hagyta a civil szervezet
érvelését, miszerint nem kapott külföldi támogatást, mióta az
„idegen ügynök törvény” hatályba lépett. A szervezet
ügyvédje azt is hiába bizonygatta, hogy magát a törvényt is az
Alkotmánybíróság elé kellene utalni, hogy megállapítsák,
összhangban van-e Oroszország Alkotmányával és nemzetközi
kötelezettségeivel. A Golos Regionális Közhasznú Szervezet
elleni ügyben az ügyészség érvelése szerint a civil szervezet
„politikai tevékenysége” a választási törvények
megváltoztatásának támogatása volt. A civil szervezet
ellenvetését, mely szerint az egy másik szervezet, a Golos
Egyesület volt, aki az új törvénykezést pártfogolta, mind az
Igazságügyi Minisztérium, mind a bíróság figyelmen kívül
hagyta. Ennek következtében úgy tűnik, hogy mind a két civil
szervezetet egyazon tevékenységért büntették meg. Emellett a
Golos Egyesületet olyan külföldi támogatás elfogadása miatt is
megbüntették, amit valójában elutasított. A civil szervezet
megkapta a Norvég Helsinki Bizottság Andrej Szaharov Szabadság
Díját, amihez hozzátartozik egy közel 10.000 dolláros
pénzjutalom is; azonban a Golos Egyesület visszautasította a
pénzt. Ennek ellenére a civil szervezetet megbírságolta a bíróság
egy olyan döntésében, ami erre a díjra hivatkozott a külföldi
támogatás bizonyítékaként.
Jelenleg
még két további orosz civil szervezet áll bírósági
meghallgatás előtt hasonló alapon. Köztük van a prominens emberi
jogi szervezet, a Memorial Diszkrimináció-ellenes Központ is, amit
az orosz hatóságok azzal kapcsolatban vádolnak, hogy beadványt
nyújtottak be az ENSZ kínzás elleni bizottságának az Orosz
Föderáció ötödik egyetemes időszakos felülvizsgálati
jelentéséhez a bizottság 49. ülése során, 2012 novemberében. A
másik, a Bok o Bokhoz hasonlóan, egy szentpétervári LMBT
szervezet, a Vyhod („Coming Out”).
Oroszul
az „idegen ügynök” megfogalmazás hasonlatos a „kémkedéshez”.
Az érintett civil szervezetek szerint ez nagyon sértő, és a jó
hírnevük csorbítása és a munkájuk hitelének kétségbevonása
a cél. Az olyan orosz civil társadalmi szervezetek, amelyek
külföldről kapnak támogatást, ezt nem tartják titokban, és nem
is tehetnék ezt meg a törvény szerint (ami korábbi az „idegen
ügynök törvénynél”). Azonban minden érintett szervezet –
melyek között olyan változatos tevékenységi körűek találhatók,
mint az emberi jogi és környezetvédelmi civil szervezetek,
választási watchdog és jótékonysági szervezetek – egységes
az ellen való tiltakozásában, hogy úgy mutassák be őket, mint
az idegen erők, és nem az orosz nép érdekeit kiszolgálókat, és
ezen civil szervezetek mindegyike megtagadja, hogy „idegen
ügynöknek” nevezzék őket, és így regisztráljanak. Ami
figyelemreméltó, az az, hogy a törvény nem csupán a mostani,
szervezetekre és személyekre az „idegen ügynökök funkcióit
ellátó szervezetként” való regisztráció elmulasztása miatt
kiszabott súlyos bírságokat tűzte ki célul, hanem a civil
szervezetek vezetői elleni büntetőjogi eljárást is, az „idegen
ügynökök törvénynek” való megfelelés tartós és szándékos
elutasítása (zlostnoe
uklonenie)
miatt, két évig terjedő börtönbüntetést kilátásba helyezve.
Míg
az „idegen ügynökök törvény” csak nemrég lépett hatályba,
és így egy civil szervezeti vezetőt sem vádolhatnak annak tartós
megsértésével, az orosz hatóságok igen gyorsan eljutottak a
végrehajtásig. A már kiszabott súlyos büntetésekkel és sok
megbüntetett szervezet életben maradásával kapcsolatos jelenlegi
aggályok mellett az is mélyen aggasztó, hogy az oroszországi
független civil társadalom elfojtásának mostani folyamatában a
következő lépés annak vezetőinek büntetőjogi pere és
bebörtönzése lesz, ha továbbra is megtagadják – mely
szándékukat többen jelezték – szervezeteik nevének az „idegen
ügynökök” listájára való vételét.
Az
Orosz Föderációnak tiszteletben kell tartania és teljesen be kell
tartania nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit, köztük a
gyülekezési szabadsághoz való jogot is, és tiszteletben kell
tartania és el kell ismernie a civil társadalmi csoportok fontos
szerepét, valamint tartózkodnia kell a civil társadalmi aktivisták
további üldözésétől és ellenségként való beállításától.
Az új törvénykezést, ami megkívánja a külföldi támogatásban
részesülő civil szervezetektől, hogy regisztráljanak és
nyilvánosan „idegen ügynökként” írják le magukat, meg kell
semmisíteni, az azt megtagadó civil szervezetek elleni bírósági
meghallgatásokat le kell állítani, és a súlyos bírságokat
vissza kell vonni.
