Bíró Dénes lesz az Úton – színház határok nélkül workshop sorozatunk dramaturgja. Korábbi tapasztalatairól, színházi munkáiról és az emberi jogok iránti érzékenyítésről beszélgettünk vele.
Hogyan kerültél bele a színház világába?
A jogi karon irodalom előkészítőket tartottam, ahol elkezdtem egy színházi programot, egy barátom meg összetákolt egy fórumot a netszinhaz.hu oldalon, abból kinőtt egy színházba járó közösség, fénykorában 600 regisztrált taggal, aminek én lettem a motorja. Az oldal mögött álló közösség legnagyobb elért eredménye egy kb. ezerötszáz fős flashmob volt a Nyugati téren, 15 perces párnacsata performansz egy átlagos szerda este. Sajnos aztán összegabalyodott a szerver, és elveszett az egész, de én azért jelentkeztem a színműre.
Miért pont a dramaturgi pályafutást választottad?
Mivel nemcsak dramaturg, de videós, rendező-asszisztens, dokumentátor is voltam már, nem tartom magam klasszikus dramaturgnak. Színházi alkotónak inkább, akinek az eszközei nem merülnek ki a példány elkészítésében. A színházból a kortárs dráma érdekel a legjobban, a jelen emberének mostani problémáira reflektáló, húsba vágó, kegyetlenül őszinte előadások. Sajnos, mint sok minden más a kultúrában, a kortárs dráma is mostoha körülmények között kényszerül túlélni jelenleg, de a Dramaturg Céh friss elnökségi tagjaként azért is dolgozom, hogy új drámák szülessenek, és színpadra is kerülhessenek,
Milyen darabokban dolgoztál eddig dramaturgként?
Kiss Márton osztálytársam volt, és harmadévtől rendezi saját színdarabjait. A Cucc angolra fordítása volt az első közös munkánk, aztán a Rácz Vivien Projekt, a Foglalkoztató és a Valika Világa című darabjaiban dolgoztam vele dramaturgként. Marci drámái nagy teret engednek a tudatban zajló folyamatoknak, bonyolult drámai világokat alkot, közben mindig a saját maga és a kora nyomorult helyzeteit és viszonyait kutatja és ülteti át a darabjaiba.
A kedvenc előadásom, amiben dolgoztam, a SYD címet viselő koncertszínház volt. Láng Annamária és Nagy Fruzsina rendezte, és egy Afrikában élő énekesnő, Sydonie Raawiya Koumba állt a középpontjában. Illetve a művészek meghasadt tudata. Vagyis a halhatatlan művészet élhetetlensége.
Két éve aktívan írok és fellépek a slam poetry műfajában, jelenleg főként így élem ki a dramaturgi képességeim. Klubot szervezek a Gólyában, sokat járok vidékre is. 2014 májusa óta 25 slamszöveget vittem színpadra, körülbelül száz estén.
Mit gondolsz a Fórum Színház műfajáról?
A Panodráma társulatával a gyűlölet-bűncselekményekről, a kisebbségvédelmi törvények kisebbségek ellen fordításáról készítettünk egy előadást 2012-ben (Az igazság szolgái), ahol a végén amerikai mintára egy általunk válogatott esküdtszék elé vittük a történetet, hogy egy félórás élő vitában döntésre jussanak bűnösség kérdésében. A válogatás Szabó Veronika és Feuer Yvette társaságában a fórum színház eszközeire épülő workshop-sorozaton zajlott le, melyet dokumentátorként követtem végig. Az elmúlt két évben Pénzes Júda vezetésével az Amnesty emberi jogi képzői csapatát erősítem, ahol szintén használunk fórumszínházi eszközöket.
Őszintén szólva a fórum színház nekem izgalmasabb workshop módszerként, illetve a perifériára szorult közösség kezébe adott eszközként. Maga a produktum, a színházi előadás sokszor nehezen értelmezhető, nyögve nyelős, vagy egyenesen dilettáns. Arabella és én arra szövetkezünk, hogy a mi előadásunk jó arányban vegyítsen színházi és közönség-interakcióra épülő elemeket, legyenek benne drámajátékok, fizikai színház és jelenetek egyaránt. A nagy kihívás, hogy mindez feszes ritmusú, hiteles és színházilag is értelmezhető legyen. Nem utolsósorban illeszkedjen az Amnesty kampányához, és információkban gazdag is legyen.
Mióta és milyen formában állsz kapcsolatban az Amnesty International Magyarországgal?
Az Amnestyvel is egy színházi projekt révén ismerkedtem meg: a Panodráma Szóról Szóra című előadásában a cigánygyilkosságok kapcsán készítettünk egy interjúkra és talált dokumentumokra épülő ún. verbatim előadást, ami a Trafón kívül megjárta Szegedet, Miskolcot, Strasbourgot, Prágát és Lyont. A kreatív producer, Lengyel Anna eredetileg az Amnesty tolmácsaként ismerkedett meg az újsághírek mögött rejlő emberi sorsokkal, és ez vezette, hogy dokumentum-színházi előadást készítsen a romák elleni rasszista gyilkosságokról. A társulat tagjaként interjúztunk Amnesty-s munkatársakkal.
A kezdeti ismerkedés után 4 éve nyáron lettem tag, azóta készítettem ill. feliratoztam kampányvideókat, részt vettem aktivistaként a Pride-on és egyéb utcai akciókban.Jelenleg az emberi jogi képzői programban vagyok a legaktívabb, 7-8 féle különböző képzés van, amit tartottam már iskolákban.
Milyen eredményt vársz a workshop sorozattól?
Hogy az interaktivitás és a színház megfér majd egymás mellett. Hogy a Bánkitó Fesztiválon a bemutató nem a projekt végcélja, csak egy állomása. Hogy ősztől iskolákban, ill. egy játszóhelyen is bemutatjuk majd. És végül hogy új értelmet adnánk a néha már elcsépelten hangzó érzékenyítés fogalmának.
Úton – Színház határok nélkül – Workshop sorozat fórum színházi technikákkal
Az Amnesty International Magyarország Élet határok nélkül kampánya részeként 2016.05.03-ai kezdettel 8 alkalmas workshop sorozat indul, amely fórum színházi technikákkal alkot egy történetet azokról, akiknek az élete gyökeresen megváltozott a migrációs válság hatására. A workshop sorozat alatt különböző karakterek, más-más helyzetekbe kerülnek, azonban útjaik keresztezhetik egymást.
A workshopok legjobb jeleneteiből előadás készül, amely a Bánkitó fesztiválon fog debütálni.
A WORKSHOPOK IDŐPONTJAI:
2016.05.03. Workshop 1 – Intro: Amira and her three choices/ Intro: Amira három választása
2016.05.10. Workshop 2 – Leaving a warzone/ A háborús övezet elhagyása
2016.05.17. Workshop 3 – MSF – The boat journey/ MSF – A hajóút
2016.05.24. Workshop 4 – MSF – The boat journey/ MSF – A hajóút
2016.05.31. Workshop 5 – Camp – Migrant Centers / Menekülttábor
2016.06.07 Workshop 6 – Traveling through Europe/ Utazás Európán át
2016.06.14..Workshop 7 – Arriving to destination/ Megérkezés
2016.06.21. Workshop 8 – Everyday Rebellion/ Everyday Rebellion
2016.07.05. egész napos nyilvános főpróba
2016.07.16. Bemutató
A workshopokra maximum 15 fő jelentkezését várjuk 2016.05.02-ig a fruzsi@amnesty.huemail címen. Ahhoz, hogy az előadás létrejöjjön 6 olyan jelentkezőre van szükségünk, aki az összes alkalmon jelen tud lenni, ezért a jelentkezésetekben kérjük, jelezzétek számunkra, ha tudjátok vállalni mind a 10 alkalmat.
Workshop vezető: Arabella Wynne-Hughes
Dramaturg: Bíró Dénes
További részleteket a workshop sorozatról itt találsz.
