Az igazság győzelme: hatályon kívül helyezték négy török aktivista ítéletét

2017 óta folyt annak a négy emberi jogi aktivistának a tárgyalása, akiknek az ítéletét ma hatályon kívül helyezte a török legfelsőbb bíróság. A felmentett jogvédők között van Taner Kılıç, az Amnesty Törökország tiszteletbeli elnöke és Idil Eser volt török igazgató is.  

A legfelsőbb bíróság döntése komoly siker, ugyanakkor arra is rávilágít, mennyire politikailag motiváltak a török büntetőjogi eljárások – közölte ma az Amnesty International.  

A négy emberi jogi aktivistát – Taner Kılıçet, İdil Esert, Özlem Dalkırant és Günal Kurşunt, négyet a Büyükada-ügyben 2020 júliusában elítélt 11 jogvédő közül – legelőször 2017 nyarán tartóztatták le, az ítéletük pedig több mint öt évvel ezt követően született – ezeket helyezték most hatályon kívül. Taner Kılıç tiszteletbeli Amnesty Törökország elnök esetében a bíróság szerint további nyomozásra van szükség, ezért az ügyet visszaküldik az elsőfokú bíróság elé.  

“Habár óriási megkönnyebbüléssel tölt el bennünket, hogy az ítéleteket végre hatályon kívül helyezték, a tény, hogy ezt Taner esetében azért tették, mert a bíróság szerint további vizsgálatokra van szükség, csalódásra ad okot” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára, aki hozzátette: a mai döntéssel egy látványos igazságszolgáltatási paródia zárult le Törökországban.

“Több, mint öt éve vagyunk tanúi az ebben az ügyben tapasztalt különböző igazságtalanságoknak. A négy aktivista ellen felhozott alaptalan vádakat a török bíróságok egymás után fogadták el kész tényekként. A mai döntés viszont felfedi az ilyen politikai indíttatású eljárások valódi célját: azt, hogy a bíróságokat fegyverként használják a kritikus hangok elhallgattatására.” – mondta Callamard.  

Taner Kılıç menekültjogi ügyvédet, az Amnesty törökországi szekciójának tiszteletbeli elnökét 2017 júniusában tartóztatták le, és több mint 14 hónapig tartották fogva. A bizonyítékok teljes hiánya ellenére 2020 júliusában terrorista szervezeti tagság vádjával hat évre és három hónap börtönre ítélték. A három másik aktivista, İdil Eser, Özlem Dalkıran és Günal Kurşun 2017-es letartóztatásukat követően három hónapot töltöttek börtönben, később pedig fejenként 25 hónapot kaptak terrorista szervezet segítésének vádjával.  

A négy emberi jogi aktivista összesen 12 alkalommal állt bíróságok elé – az ellenük felhozott vádakat pedig többször megcáfolták, többek között rendőrségi jelentések segítségével is.  

Májusban az Európai Bíróság megállapította, hogy Taner Kılıçet a török hatóságok alaptalanul vádolták, és valójában az emberi jogi tevékenysége miatt helyezték előzetes letartóztatásba, és tartották fogva több mint egy évig.  

Agnès Callamard szerint a mai döntést ünnepelni kell, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Törökország szerte sok másik aktivista és emberi jogvédő kerül alaptalanul rácsok mögé, néz szembe abszurd igazságszolgáltatási eljárásokkal, vagy él félelemben.   

“Erőt merítünk a mai győzelemből. A végsőkig Taner mellett fogunk állni, és továbbra is harcolni fogunk azokért, akik a kormány fenyegetései ellenére is hallatják a hangjukat az emberi jogok érdekében” – mondta Callamard.  

Háttér: 

Taner Kılıç és Özlem Dalkıran mindketten az Amnesty International törökországi szekciójának alapító tagjai. Az elmúlt 20 év során mind a szervezet nevében mind pedig egyénileg kiemelkedő munkát végeztek az emberi jogok érdekében.   

2017 júliusi letartóztatásakor Idil Eser az Amnesty International Törökország igazgatója volt. Günal Kurşun jogász, nemzetközi büntetőjogi szakértő és Törökország egyik legkiemelkedőbb emberi jogi aktivistája pedig az elejétől kezdve tagja a szekciónak.   

Taner Kılıç ellen a pontos vád az volt, hogy letöltötte és használta a ByLock üzenetküldő alkalmazást, amelyet a Gülen mozgalom – az ügyészség szerint a 2016-os puccskísérlet megszervezésért felelős csoport – kommunikációjára használt. Kılıç telefonját az Amnesty közbenjárása nyomán kétszer is törvényszéki elemzésnek vetettek alá, de arra utaló nyomokat, hogy a ByLock valaha is telepítve lett volna, egyszer sem találtak. 2018 júniusában egy olyan rendőrségi jelentést nyújtottak be az ügyészségnek, amely szintén arról számolt be, hogy az alkalmazásnak nem volt nyoma Kılıç telefonján. Az EJEB szerint azonban egy alkalmazás letöltése és használata még bizonyítékok hiányában sem elegendő ok arra, hogy valakit bűncselekménnyel vádoljanak.  

İdil Eser, Özlem Dalkıran és Günal Kurşun az isztambuli 10 néven emlegetett 10 személy között voltak, akiket a rendőrség őrizetbe vett, amikor 2017. július 5-én Isztambul egyik, Büyükada nevű szigetén egy jólétről és digitális biztonságról szóló workshopon vettek részt. 

2017. október 4-én egy isztambuli ügyész vádat emelt az isztambuli 10, valamint Taner Kılıç ellen, aki állítólag tudott a workshop előkészületeiről, és két vádlottal is kapcsolatban állt. 

Az október 26-i első tárgyaláson a bíró elfogadta az ügyész azon kérelmét, hogy Kılıç Izmirben indított büntetőeljárását összekapcsolják a másik tíz emberi jogi aktivista ügyével, annak ellenére, hogy a két ügy semmiben nem kapcsolódott egymáshoz.  

Az Amnesty korábban a Taner Kılıç elleni ügyről közzétett jelentése itt olvasható.