Az Európai Bizottság (EB) új menekült- és áttelepedésügyi javaslatai üdvözlendő szemléletváltást jelentenek a földközi-tengeri humanitárius válság tekintetében és kicsi, de fontos lépést jelenthetnek a globális menekültválság kezelésében – közölte az Amnesty International a Migrációs Stratégia ismertetése kapcsán.
“Tanúi
lehettünk annak, hogy az Európai Bizottság megtette az első
lépést a menekültügyi válság eddigi kezelését jellemző
Európa-erőd
hozzáállás megváltoztatásának irányába, azonban a tervezetet
kibővítve és minden EU tagállam legszélesebb körű támogatása
mellett kell végrehajtani” – mondta John Dalhuisen, az
Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója.
“A stratégia nemcsak a tengerbe fulladástól fenyegetett
menekültek és migránsok megmentésére irányuló kutatási-mentési
műveletek szükségességét ismeri el, hanem azt is, hogy az
Európába vezető biztonságos és törvényes utak biztosítása
elengedhetetlen az életüket embercsempészek kezébe adó emberek
számának csökkentéséhez.”
Kutatás
és mentés
A
tervezet elismeri a földközi-tengeri kutatási-mentési műveletek
szükségességét és visszaállítaná ezeket az Olaszország által
megszüntetett Mare Nostrum program egykori szintjére. Bővebb
finanszírozást biztosítana továbbá a Triton műveletnek, és
tevékenységét “mind kapacitásában, mind az ellenőrzött
terület nagyságában” bővítené.
Azonban
a stratégia nem részletezi, hogy a Triton működési területe
bővülne-e eléggé ahhoz, hogy lefedje azokat a tengeri területeket
is, ahol a menekülteket és migránsokat szállító hajók a
leggyakrabban kerülnek bajba. Az sem egyértelmű, hogy a Triton
mellett más, például rendészeti vagy katonai feladatokat is
ellátó járművek megkapnák-e a szükséges egyértelmű
felhatalmazást arra, hogy tevékenységükben a kutatási-mentési
feladatokat minden más feladatnál előrébb sorolhassák.
Mivel
a csempészet visszaszorításában az EU manapság inkább a katonai
akciókra helyezi a hangsúlyt, fennáll annak a veszélye, hogy a
Tritonban részt nem vevő eszközök (hajók és repülőgépek)
esetében változás állna be a kutatási-mentési feladatok
fontosságának kárára.
E
hiányosságok ellenére a tervezet elismeri egyes tagállamok önálló
erőfeszítéseit arra, hogy saját eszközeikkel mentsenek meg bajba
került embereket a tengeren, továbbá egyértelművé teszi, hogy
ezekre az őrjáratokra továbbra is szükség lesz “amíg a
migrációs nyomás fennáll”.
“A
tengerbe fulladt több ezer ember tragédiájának fényében a
Bizottság bár megkésve, de elismerte a főbb migrációs útvonalak
mentén tengeri és légi kutató és mentő járőrözések
szükségességét, a Líbiához közel eső területeket is
beleértve. Történjen ez akár tagállami szinten, akár a Triton
keretében, az eredmény a fontos, vagyis az emberéletek megmentése”
– hangsúlyozta John Dalhuisen.
Biztonságos
és törvényes utak az EU-ba
A
tervezet elismeri, hogy azok a kiszolgáltatott emberek, akik
nincsenek biztonságban saját országukban, nem hagyhatók az
embercsempészek karmai között, hanem biztonságos és törvényes
utat kell számukra biztosítani ahhoz, hogy elérhessék Európát.
A
meglévő tagállami letelepedési programok melletti össz-uniós
letelepítési programra tett javaslat üdvözlendő, de a jelenlegi,
két évre előirányzott 20 ezer hely nem kielégítő. Ez a szám
már a Szíriát elhagyó, az ENSZ menekültügyi hivatala által
2016-ig letelepíteni javasolt 380 ezer fő mellett is eltörpül. Az
Amnesty International számításai szerint az EU tagállamoknak e
menekültek közül kb. 100 ezer ember befogadásával kéne
tervezniük, de jelenleg még alig 40 ezerre tettek ígéretet.
Kiemelten
fontos, hogy a tagállamok letelepítési programjainak keretszámai
ne csökkenjenek, valamint az EU program bővítése tükrözze a
globális menekültválság súlyosságát.
A
letelepítésen túlmenően a tervezet arra is ösztönözné a
tagállamokat, hogy más jogi utakon is segítsék a menekülteket,
például támogatásokkal, humanitárius vízumokkal és
családegyesítő programokkal.
Az
EB javaslatot tett továbbá egy új rendszerre, amely vészhelyzet
esetén lépne életbe, és a múltban már nagyszámú menedékkérőt
befogadó EU-tagállamokba érkező menekültkérőket osztaná szét
más tagállamokba.
“Ha
megfelelően, bővített kapacitással és a tagállamok meglévő
letelepedési programjaival párhuzamosan hajtják végre, akkor egy
központi uniós letelepítési program csökkentheti a kockázatos
utakra vállalkozó menekültek számát. Ez a javasolt EU-n belüli
áttelepítési programmal együtt hozzájárulhatna ahhoz, hogy a
globális menekültválság terhe egyenlőbb legyen elosztva mind az
egyes tagállamok, mind pedig az EU és a világ más régiói
között” – jelentette ki John Dalhuisen.
Az
Európa-erőd előretolt védelmi vonalai?
A
stratégia számos javaslatot tartalmaz harmadik országokkal való
együttműködésre a migrációs áramlások ellenőrzésének
kérdésében, amellyel gyakorlatilag olyan távoli országokat tenne
meg az Európa-erőd első védelmi vonalainak, mint például Niger.
A javaslatok közül sok még kidolgozásra szorul. Azonban bármilyen
külső “többcélú központnak” is biztosítania kell
majd alapvető garanciákat az egyének jogainak védelmére és
szükségleteik kielégítésére, különösen olyan kereteket,
amelyek biztosítják a tisztességes és hatékony menekültügyi
eljárást, valamint a hatékony jogorvoslat garanciáját.
Háttér információk
Az
áttelepítés az az eljárás, amely során azokat a menekülteket
(nem bevándorlókat vagy menedékkérőket), akik nem találnak
megfelelő védelemre a fogadó országban, áthelyeznek egy másik
országba. Csak olyan menekülteket szabad áttelepíteni, akiknek a
státuszát már vagy az ENSZ menekültügyi hivatala vagy a befogadó
ország hatóságai elismerték.
A
tervezet elismeri, hogy “egyes tagállamok már eddig is
jelentős mértékben járultak hozzá a globális áttelepítési
erőfeszítésekhez”, de hozzáteszi, hogy “mások
elmaradtak ezzel, és sok esetben más módokon sem vállaltak részt,
például menedékjogot kérők befogadásával vagy más országok
programjainak anyagi támogatásával”.
Az
EB javaslatai szerint az egyes EU tagállamokra jutó áttelepítettek
száma a GDP-t, a népességszámot, a munkanélküliségi rátát,
valamint a korábban befogadottak számát is figyelembe veszi majd.
Az
EU nemrég bejelentette, hogy fokozott erőfeszítéseket tervez
arra, hogy idő előtt beazonosítsa és elfogja vagy megsemmisítse
az embercsempészek által használni tervezett hajókat. A tervek
végrehajtása akár a migránsok és menekültek ezreinek konfliktus
sújtotta övezetben rekedéséhez is vezethet. Egyiptom és Tunézia
máris szigorúbb határellenőrzést vezetett be a líbiai
konfliktus továbbterjedésétől tartva, így azon migránsok és
menekültek számára, akiknek az úti okmányait gyakran ellopják
vagy elveszik az embercsempészek, bűnbandák vagy akár a líbiai
munkaadóik, gyakran nem marad más lehetőség az ország
elhagyására, mint egy veszélyes tengeri út Európába.
