Az Amnesty International, az Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen, az Európai Roma Jogok Központja és a Nyílt Társadalom Alapítvány üdvözli az Európai Bizottság szerdai döntését, amely szerint kötelezettségszegési eljárást kezdeményeznek a Szlovák Köztársaság ellen az Európai Unió (EU) hátrányos megkülönböztetés-ellenes jogszabályainak megsértése miatt.
„Megrázó ezekben a napokban és időkben, hogy
Szlovákiában szisztematikusan szegregálják a roma gyerekeket a
nem-roma gyerekektől, különleges iskolákba kényszerítve őket.
Egyetlen gyermektől sem lehet megtagadni az oktatáshoz való
egyenlő hozzáférés jogát, hiszen ez egy alapvető emberi jog”
– jelentette ki Iverna McGowan, az Amnesty
International Európai Intézmények irodájának igazgatója.
A nemzetközi és belföldi emberi jogi szervezetek
és a civil társadalom már évek óta követeli a szlovák
kormánytól, hogy foglalkozzon a roma gyerekek oktatás terén
megvalósuló folyamatos és széleskörű szegregációjával. A
szlovák ombudsman már 2013-ban figyelmeztetett, hogy az általa
megvizsgált enyhe szellemi fogyatékkal élő gyermekek számára
fenntartott speciális osztályok és iskolák diákjainak 88
százalékát roma gyerekek alkotják. Az ENSZ 2014-es Egyetemes
Időszakos Felülvizsgálata (Universal Periodic Review, UPR) során
jelezték Szlovákiának, hogy foglalkozzon a romák elleni iskolai
diszkriminációval. A kormány figyelmen kívül hagyta ezeket az
ajánlásokat, arra hivatkozva, hogy az egyenlő bánásmód az
országban mindenki számára biztosítva van.
Az iskolákban tapasztalható valóság azonban
teljesen más képet mutat. Az ENSZ 2012-es Fejlesztési Programjának
keretén belül végzett felmérés szerint a hagyományos iskolákban
a roma gyerekek 43 százalékát külön osztályokba sorolták.
2012-ben a szlovák bíróság egyértelműen kijelentette, hogy
törvénytelen az a gyakorlat, amely elválasztja a roma gyerekeket a
nem-roma gyerekektől.
A szlovák kormány 2010-ben elkötelezte ugyan
magát a diszkrimináció felszámolása mellett, ennek érdekében
azonban semmilyen lépések nem történtek. Ellenkezőleg, anyagi
támogatást nyújtottak az úgynevezett „konténer iskolákról”
szóló projekt megvalósításához. Ezeket az iskolákat
közvetlenül a roma telepeken létesítik a roma gyerekek etnikailag
vegyes intézményekbe történő integrációja helyett. Ez a
gyakorlat pedig tovább erősíti a már létező szegregációt.
„Az Európai Bizottság végre a sarkára állt.
Ez a döntés figyelmeztetést jelent a szlovák kormánynak és az
összes többi tagállamnak, hogy nem tűrik tovább a
diszkriminációt. Ez már a második alkalom, hogy a Bizottság jogi
eszközökkel próbál nyomást gyakorolni egy kormányra a
folyamatos és rendszerszintű diszkrimináció felszámolása
érdekében” – mondta Ujlaky András, az Európai Roma Jogi
Központ ügyvezető igazgatója.
2014 szeptemberében egy addig még precedens
nélküli döntéssel az Európai Bizottság kötelezettségszegési
eljárást indított a Cseh Köztársaság ellen, mivel az a roma
gyerekek iskolai diszkriminációjával megsértette az EU hátrányos
megkülönböztetés elleni szabályait. A roma gyerekek a Cseh
Köztársaságban is felülreprezentáltak az enyhe szellemi
fogyatékkal élő gyerekek számára fenntartott speciális
iskolákban. A Bizottság döntését nagy örömmel fogadták a
civil szervezetek, amelyek már jó ideje szerették volna elérni,
hogy a Bizottság az EU-szerződések őreként a tőle elvárható
felelősséggel járjon el a hasonló ügyekben.
„Az Európai Bizottság Szlovákiával szembeni
döntése mérföldkövet jelent az Európai Unió és annak roma
polgárai számára. A Bizottságnak azonban nem szabadna itt
megállni, minden olyan tagállammal szemben fel kellene lépni, ahol
sérül az EU Faji Egyenlőségi Irányelve. Itt ugyanis nem csak a
romákról van szó, hanem a minden emberre egyformán vonatkozó
jogok érvényesülésről és a jogállamiságról is” – mondta
Zeljko Jovanovic, a Nyílt Társadalom Roma Kezdeményezés
Irodájának igazgatója.
A szlovák kormány feladata most az, hogy átfogó
reformokkal és az oktatási rendszer érintett szerveinek nyújtott
célzott támogatással megerősítse az oktatáshoz való egyenlő
hozzáférés jogát.
Háttér
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
258. cikke értelmében a kötelezettségszegési eljárás hatékony
jogi eszközt biztosít a Bizottság számára az uniós jognak való
megfelelés terén. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az egyik
tagállam megsérti az EU jogszabályait, továbbá a tagállam
lépései nem oszlatják el teljes mértékben a Bizottság
aggodalmait, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához
fordulhat. Amennyiben a Bíróság úgy találja, hogy a tagállam
nem teljesítette a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét,
akkor a Bíróság kötelezi a tagállamot a szükséges intézkedések
végrehajtására.
A kötelezettségszegési eljárás elindításáról
szóló döntést április 29-én, a biztosok ülését követően
jelentették be. Az eljárás Szlovákia esetében a következő
szabályoknak való megfelelést kérdőjelezi meg: az EU alapjogi
chartájának 21.(1) cikke, amely kijelenti, hogy tilos minden
megkülönböztetés, így különösen a faji vagy etnikai származás
alapján történő megkülönböztetés; a Faji Egyenlőségi
Irányelv (2000/43/Ec(RED)) 2.2a, 2.2b, 2.3, 3.1g cikkei, amelyek
kijelentik, hogy tilos a faji vagy etnikai származási alapon
történő megkülönböztetés az oktatáshoz való hozzáférés
terén.
A Bizottság megküldi a helyzetértékelést
tartalmazó hivatalos közleményt a szlovák kormánynak, amelyben
határidőt szabnak a szlovák kormánynak észrevételei
előterjesztésére. Ezt követően a Bizottság meghozza döntését
arra vonatkozóan, hogy Szlovákiában valóban sérül-e az uniós
jog. Kötelezettségszegési eljárás esetén a Bizottság az
Európai Unió Bíróságához fordulhat.
A civil szervezetek már évek óta figyelemmel
kísérik a roma gyerekek helyzetét Szlovákiában. A
diszkriminációra vonatkozó legfrissebb dokumentumok:
Amnesty Amnesty International: Slovak
authorities in breach of obligations to Romani school children
(2013), Amnesty International: Slovakia’s
‘container schools’ worsen segregation of Roma children from
society (2015), ERRC
submission to UN HCR (2013), ERRC
Submission to the European Commission (2013)
