Fotó: Beliczay László

Az EU Bíróságának mai döntésével mindannyian nyertünk

Az Európai Unió Bírósága (EUB) ma ítéletet hozott egy a magyar bírói függetlenséggel kapcsolatos kiemelkedően fontos ügyben.

Az előzetes döntéshozatali iránti kérelmet (a bíróságok az uniós jog értelmezésére vagy érvényességére vonatkozó kérdéssel fordulhatnak az EUB-hez) még 2019-ben indította Vasvári Csaba bíró, mert egy általa tárgyalt ügyben a svéd vádlott nem tudott magyarul, így a rendőrség a gyanúsítás közlésére egy tolmács segítségét vette igénybe. A bírósági eljárás során azonban aggályok merültek fel, nem lehetett tudni, hogy a rendőrség milyen szempontok szerint választotta ki a tolmácsot, és az sem volt biztos, hogy egyáltalán megértette-e a vádlott azt, amit a tolmács mond. A bíró szerint így „sem az ügyvéd, sem pedig a bíróság nem tudja ellenőrizni a tolmácsolás minőségét. Ilyen körülmények között úgy véli, hogy sérülhet a terhelt jogokra vonatkozó tájékoztatáshoz való joga és védekezéshez való joga”. Magyarországon egyébként nincs nyilvántartása a független fordítóknak és tolmácsoknak.

Vasvári bíró ezért a luxembourgi bírósághoz fordult, és megkérdezte, hogy a hatósági tolmácsok bizonytalan és átláthatatlan kiválasztása sérti-e az uniós jogot. Másrészt kérdéseket vetett fel a saját bírósága függetlenségével kapcsolatban is, különös tekintettel az Országos Bírósági Hivatal akkori elnökének, Handó Tündének a bírósági elnökök jogsértő kinevezési gyakorlatára, illetve a bírák díjazását érintő szabályokkal kapcsolatban.

Ez azonban nem tetszett Polt Péter legfőbb ügyésznek, és a Kúriához fordult, amely az indítványára kimondta, hogy az ügyhöz szerintük nem tartozó, bírói függetlenséggel kapcsolatos kérdéseket nem tehetett volna fel Vasvári, és ezzel jogsértést követett el. Mi több, a főnöke, a bíróság elnöke fegyelmit is kezdeményezett ellene (amit később visszavont).

Az Európai Unió Bírósága a bírói függetlenséggel kapcsolatban kimondta, hogy jogsértő eljárást és fegyelmit indítani egy bíróval szemben azért, mert hozzájuk fordult. A döntés azért is különösen fontos, mert a hazai bírák EUB-nek feltett kérdései lehetővé tesznek egy speciális jogi utat azokban az esetekben, amikor felmerül, hogy a magyar jog sérti az uniós előírásokat. Ha például egy új magyar törvény lehetővé tenné, hogy kirúgjanak minket a munkahelyünkről a szexuális irányultságunk vagy a nemi identitásunk miatt, az ügyben eljáró bíró megkérdezheti az uniós bíróságtól, hogy ez a törvény összhangban van-e az EU-s szabályokkal. Ilyen esetekben tehát nagyon fontos, hogy a bíró mindenféle befolyástól és félelemtől mentesen tehesse fel a kérdéseit a Bíróságnak, amely kimondhatja a kirúgás és az azt lehetővé tevő törvény jogellenességét is. A bíró így olyan döntést tud hozni, amely összhangban van az uniós előírásokkal, ráadásul nem alkalmazható tovább a jogsértő törvény sem.

Az ítélet azt is kimondja, hogy a tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják, hogy a tolmácsolás és fordítás minősége olyan legyen, hogy a vádlott megértse a vele szemben felhozott vádat, illetve azt is, hogy ezt a tagállami bíróságoknak ellenőrizni kell tudniuk.

Az EUB mai döntése tehát azért különösen fontos, mert egyrészt megerősítette az egyének védelemhez és tájékoztatáshoz való jogán túl a bírói függetlenséget is, amikor biztosította, hogy a bírák retorziók nélkül fordulhassanak az EU Bíróságához. Ez pedig nagyon jó hír mindannyiunknak, mert így a bírák szabadon és félelem nélkül fordulhatnak olyan ügyekben is az EUB-hez, amikor például egy jogsértő törvényt kellene az ügyünkben alkalmazniuk.